Vízlábnyom

A vizeket nem kizárólag a szennyezés veszélyezteti, hanem az éghajlatváltozás miatt bekövetkező édesvíz mennyiség csökkenése. A fokozott üvegházhatás miatt a gleccserek és a sarki jégsapkák fokozottan olvadnak, a folyók és tavak vizei erősebben párolognak, melyek bizonyos területeken az ivóvízbázisokat jelentik, és ez a folyamat további ivóvízhiányhoz vezethet a világban. Szakértők becslései szerint egy emberöltőn belül a víz iránti kereslet számos területen 40%-kal meghaladhatja majd a kínálatot.

A vízkészletekkel körültekintően és takarékosan kell bánnunk

Az éghajlatváltozás a kutatások és előrejelzések szerint sok helyen, a mérsékelt övben is jóval szárazabb időjárást hoz majd. Magyarországon kismértékben csökken majd a csapadék mennyisége, azonban az eloszlása egyenetlenebb lesz. Nyáron és ősszel várhatóan nő majd az aszályok kockázata. Minden olyan erőfeszítés és környezettudatos életmód, mely hozzájárul az üvegházgázok kibocsátásának csökkentéséhez, és ezáltal klímaváltozás mértékének csökkenéséhez, egyúttal hozzájárul a vízbázisok, vízkészletek védelméhez is. Fontos a közvetlen és közvetett vízfogyasztásunk mérése, csökkentése, optimalizálása. A vízfogyasztás mérésére a vízlábnyom meghatározása az alkalmas, amely az éves közvetett és közvetlen módon felhasznált vízmennyiséget jelenti. Termék vagy szolgáltatás esetén az a vízmennyiség, amelyet a termék előállítása során felhasználnak. Fogyasztó esetén mindaz a vízmennyiség, amely az adott személy által elfogyasztott összes termék előállításához és az általa felhasznált szolgáltatások megteremtéséhez szükséges.

Egy ember átlagosan 1,24 millió liter édesvizet fogyaszt évente, amivel egy olimpiai úszómedencét félig meg lehet tölteni. Miközben jelenleg körülbelül 50 ország küzd vízhiánnyal, az Egyesült Államok lakói átlagosan 2,48 millió liter vizet fogyasztanak évente. Magyarországon ez az érték évi 750 ezer liter.