Autók gázüzemmel

2020-11-15 11:36:05 | Módosítva: 2020-11-15 11:40:33

Kétféle gázüzemű autó jár manapság a magyar az utakon. Az egyik (ebből van több) az úgynevezett LPG-vel működik, ez a gáz gyakorlatilag ugyanaz, mint ami a háztartási PB-palackban is van. A CNG a Compressed Natural Gas (sűrített földgáz) rövidítése. Ez ugyanaz a gáz, kémiailag javarészt metán, mint amit a vezetékes gázhálózatból kapnak a háztartások.

CNG

A CNG-üzemű autók átalakított, valójában kettős üzemű, zömmel benzines kocsik. Ennek a meghajtásnak a legnagyobb előnye, hogy CNG-üzemben a károsanyag-kibocsátás a folyékony üzemanyaggal való működés töredéke, épp ezért Budapesten a CNG-s autók szmogriadó alatt is közlekedhetnek.


A benzines autók nagy részét utólag is át lehet alakítani CNG-s üzemre, de a tartályok extrém nagy helyigénye és a földgázzal nagyon megváltozó égési folyamatok miatt ez nem jellemző, a legtöbb CNG-s autó, amit a használtpiacon kapni lehet, gyári kialakítású modell. A CNG-t Otto-motorokban (benzinüzemű), valamint Diesel-motorokban is lehet használni.

Bár a CNG lényegében tehát a fűtésre is használt földgáz, nagy különbség, hogy az autókba 200-300 bar nyomáson töltik a gázt, míg a vezetékből mélyen egy bar alatti nyomáson jön a metán. A CNG-s autókat nem is a háztartásokban szokás tankolni, habár érdekes párhuzamot mutat Magyarországon a CNG-s autók és a „búvár-légzőkészülék-töltő kompresszorok” értékesítése. Ez a házilagos gázsűrítős „megoldás” olcsó, de meglehetősen veszélyes, valamint jövedéki bűncselekmény is! Aki legálisan akar CNG-vel autózni, az egyelőre nagyon szűk, alig tucatnyi töltőpontból álló kúthálózatra támaszkodhat. A CNG-hálózat erősen Budapest-centrikus, ezért CNG-s autóban eleve csak az gondolkozzon, aki jellemzően a főváros környékén közlekedik, esetleg Miskolc, Kecskemét, Keszthely, Szeged, Nagykanizsa körzetében autózik, mert itt vannak még töltőpontok.


A motorhajtóanyagként használt gáz lényegében azonos minőségű a háztartásban használttal, ám a vezetékhálózatból érkező gázt a töltőállomásokon általában még páramentesítik, így kevesebb víz jut be a járművek üzemanyagrendszerébe. A páramentesítés előtt a gázt nagynyomású kompresszorral sűrítik a 220 bar nyomásra, és így tankolják a járművekbe. Az CNG palackban a földgáz nyomása változik a hőmérséklet ingadozása következtében, de ez motorüzemelés szempontjából figyelmen kívül hagyható. A járművekben a gáztartályok általában hengeres vagy nagyon ritkán gömbölyű alakúak, hogy a falaikat egyenletes nyomás terhelje.

A különböző sűrűségekkel forgalmazott CNG-t kilogrammban mérjük, jelenleg egy kg sűrített földgáz ára nem sokkal kevesebb, mint egy liter benziné, és sok CNG-s autó nem is fogyaszt kevesebbet (kg-ban) a sűrített gázból, mint (literben) a benzinből. A CNG-s autók fogyasztása nagyban függ a motorkonstrukciótól; a legtakarékosabbak a kettős üzemre gyárilag felkészített kis turbómotorok.



A CNG, vagyis a sűrített földgáz számos előnnyel rendelkezik. Nagy mennyiségben rendelkezésre áll, kénmentes és mérgező komponenseket nem tartalmaz, elhanyagolható a párolgási vesztesége. A gázállapotú CNG már tiszta metán, mivel a többi összetevő – vízpára, etán, propán, bután stb. – 200 bar nyomás alatt már cseppfolyósodik, és a nagynyomású tartály alján összegyűlik. A CNG-s autó csendesebb, mint a normál dízel üzemű járművek és kevesebb szén-dioxid keletkezik a használatánál, mint benzin vagy dízelgázolaj estén.

A felsoroltak mellett még biztonságosabb is, ugyanis nagyobb a gyulladási hőmérséklete, mint a benziné vagy a gázolajé, emiatt gyulladásra kevésbé hajlamos. Sokkal könnyebb mint a levegő, aminek köszönhetően mélygarázsba is behajthatunk CNG járművel (LPG-vel ellentétben).


A piacon túlnyomórészt öt gyártó, az Opel, a Ford, Mercedes, valamint a Volkswagen-csoport autóit lehet megvásárolni. A gyakorlati tapasztalataink szerint a gyárilag CNG-s autók közül az utolsó generációs Skoda Octavia G-Tec, az Audi A3 Sportback G-Tron és a VW Golf TGI sikerült jól, 4-4,5 kg/100 km-es jellemző fogyasztásuk utolérhetetlen ebben a méretkategóriában, a hatótáv gázzal 350-400 km. Ezekben a kocsikban megmaradt a teljes méretű (kb. 50 liter) gyári benzintank is, vagyis akkor is zökkenőmentesen lehet tovább autózni, ha messze járunk a CNG kutaktól. Ezeket a kocsikat évjárattól, futásteljesítménytől függően 3-6 évesen a 2,5-5 millió forintos ársávban lehet a legjobb ár-érték-aránnyal megkapni. Ez tehát az a típusválaszték és ártartomány, ahol igazán jó szívvel lehet javasolni a CNG-s autó választását dízel vagy benzines, netán LPG-s helyett.


LPG

Az LPG-s autók gyakorlatilag mindegyike alapvetően benzines,


Otto-motoros jármű. Az autógáz, más néven LPG (Liquefied Petroleum Gas) vagy LP Gáz folyékony halmazállapotú szénhidrogéngázok elegye. Közel azonos összetételű, mint háztartási fűtési és főzési palackos gáz, a PB-gáz. Léteznek gyárilag LPG-üzemre felkészített kocsik és utólagos átalakítások. Utóbbitól sem kell félni: szinte minden benzines autót át lehet építeni LPG-re és profi háttéripar épült ki erre a munkára.

Az LPG-s autózás legkézzelfoghatóbb előnye az olcsóbb üzemeltetés. Átlagosan egy liter LPG gáz kb. 2/3-ába kerül a benzinnek. Tudni kell viszont, hogy fajlagosan az LPG-s autó többet fogyaszt. Míg pl. egy átlagos, 120 lóerős benzines középkategóriás autó kb. 7-8 liter, egy dízel kb. 6-7 litert fogyaszt 100 kilométeren, egy LPG-s kocsival 8-10 literes fogyasztással számolhatunk. Ez így azonban még mindig olcsóbb, mint a benzin üzem. A legnagyobb anyagi előny értelemszerűen akkor jelentkezik, ha nagy lökettérfogatú benzinmotort használunk LPG-s üzemmel; nem véletlen, hogy nagyon sok amerikai kocsi fut itthon gázra átalakítva.


Az LPG-s autózás másik előnye a tisztább üzem. Nitrogén-oxidokból nagyságrendileg ötödannyit bocsát ki, mint egy dízel és fele-harmadannyit, mint egy benzines, de szilárdszemcse-és CH-szennyezése is alacsonyabb a klasszikus üzemanyagokénál. Szén-dioxidból is kevesebb keletkezik LPG-vel hajtott motorban.

Egy LPG-s autó nem veszélyesebb egy benzinesnél, a modern gázautókkal már le szabad menni a mélygarázsokba is. A motort nem koptatja jobban a gázüzem, mint a benzines (bár sokkal fontosabb a helyes szelephézag rendszeres beállíttatása vagy mérése). Sőt, bizonyos alkatrészek kevésbé használódnak el, a kokszosodás, a szelep-beragadás ismeretlen jelenségek.

Ma már nem kell keresgélni a gázkutat sem, szinte minden nagyobb benzinkúton „csapolnak” LPG-t is, de ha netán mégis kiürülnének a gáztartályok, akkor sincs probléma, hiszen ilyenkor az autó elektronikája önműködően átvált benzinüzemre, mehetünk tovább a hagyományos üzemanyaggal.


Az új LPG-s autó a beépített extra rendszerek, alkatrészek miatt értelemszerűen drágább a benzines alapmodellnél, illetve az utólagos átalakítás is pénzbe kerül: típustól, motortól függően 150-400 ezer forintba. Ez a kezdeti beruházás persze megtérül bizonyos futásteljesítmény után. Ökölszabályként elmondható, hogy az átalakítás ára 25 ezer kilométeren bejöhet, de nagyobb lökettérfogatú benzinmotorok esetén a megtérülés akár extrém gyors is lehet, a nagyobb fogyasztás mellett látványosabban olcsóbb gázüzem miatt.

Az extra üzemanyagtartályok viszont külön helyet igényelnek. Kisebb tartályoknál általában a pótkereket kell beáldozni, hogy legyen helye a gáznak, de nagyobb autók hosszú hatótávra szóló átalakítása esetén a csomagtérbe kerülnek a nem igazán esztétikus és helyrabló palackok.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: autógáz, CNG, LPG, üzemanyag

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fenntarthatóbb repülőgép-üzemanyag használatot akar az EP

Az Európai Parlament (EP) plénuma csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben azt szorgalmazza, hogy az európai uniós tagországok repülőgépei és repülőterei nagyobb arányban használjanak...


Szintetikus üzemanyagok

Szintetikus üzemanyagok használatával csupán Európában akár 2,8 gigatonnával kevesebb széndioxid kerülhet a levegőbe 2050-ig. Ehhez azonban időben kell lépni.