Autók gázüzemmel

CNG

A CNG-üzemű autók átalakított, valójában kettős üzemű, zömmel benzines kocsik. Ennek a meghajtásnak a legnagyobb előnye, hogy CNG-üzemben a károsanyag-kibocsátás a folyékony üzemanyaggal való működés töredéke, épp ezért Budapesten a CNG-s autók szmogriadó alatt is közlekedhetnek.

A benzines autók nagy részét utólag is át lehet alakítani CNG-s üzemre, de a tartályok extrém nagy helyigénye és a földgázzal nagyon megváltozó égési folyamatok miatt ez nem jellemző, a legtöbb CNG-s autó, amit a használtpiacon kapni lehet, gyári kialakítású modell. A CNG-t Otto-motorokban (benzinüzemű), valamint Diesel-motorokban is lehet használni.

Bár a CNG lényegében tehát a fűtésre is használt földgáz, nagy különbség, hogy az autókba 200-300 bar nyomáson töltik a gázt, míg a vezetékből mélyen egy bar alatti nyomáson jön a metán. A CNG-s autókat nem is a háztartásokban szokás tankolni, habár érdekes párhuzamot mutat Magyarországon a CNG-s autók és a „búvár-légzőkészülék-töltő kompresszorok” értékesítése. Ez a házilagos gázsűrítős „megoldás” olcsó, de meglehetősen veszélyes, valamint jövedéki bűncselekmény is! Aki legálisan akar CNG-vel autózni, az egyelőre nagyon szűk, alig tucatnyi töltőpontból álló kúthálózatra támaszkodhat. A CNG-hálózat erősen Budapest-centrikus, ezért CNG-s autóban eleve csak az gondolkozzon, aki jellemzően a főváros környékén közlekedik, esetleg Miskolc, Kecskemét, Keszthely, Szeged, Nagykanizsa körzetében autózik, mert itt vannak még töltőpontok.

A motorhajtóanyagként használt gáz lényegében azonos minőségű a háztartásban használttal, ám a vezetékhálózatból érkező gázt a töltőállomásokon általában még páramentesítik, így kevesebb víz jut be a járművek üzemanyagrendszerébe. A páramentesítés előtt a gázt nagynyomású kompresszorral sűrítik a 220 bar nyomásra, és így tankolják a járművekbe. Az CNG palackban a földgáz nyomása változik a hőmérséklet ingadozása következtében, de ez motorüzemelés szempontjából figyelmen kívül hagyható. A járművekben a gáztartályok általában hengeres vagy nagyon ritkán gömbölyű alakúak, hogy a falaikat egyenletes nyomás terhelje.

A különböző sűrűségekkel forgalmazott CNG-t kilogrammban mérjük, jelenleg egy kg sűrített földgáz ára nem sokkal kevesebb, mint egy liter benziné, és sok CNG-s autó nem is fogyaszt kevesebbet (kg-ban) a sűrített gázból, mint (literben) a benzinből. A CNG-s autók fogyasztása nagyban függ a motorkonstrukciótól; a legtakarékosabbak a kettős üzemre gyárilag felkészített kis turbómotorok.

A CNG, vagyis a sűrített földgáz számos előnnyel rendelkezik. Nagy mennyiségben rendelkezésre áll, kénmentes és mérgező komponenseket nem tartalmaz, elhanyagolható a párolgási vesztesége. A gázállapotú CNG már tiszta metán, mivel a többi összetevő – vízpára, etán, propán, bután stb. – 200 bar nyomás alatt már cseppfolyósodik, és a nagynyomású tartály alján összegyűlik. A CNG-s autó csendesebb, mint a normál dízel üzemű járművek és kevesebb szén-dioxid keletkezik a használatánál, mint benzin vagy dízelgázolaj estén.

A felsoroltak mellett még biztonságosabb is, ugyanis nagyobb a gyulladási hőmérséklete, mint a benziné vagy a gázolajé, emiatt gyulladásra kevésbé hajlamos. Sokkal könnyebb mint a levegő, aminek köszönhetően mélygarázsba is behajthatunk CNG járművel (LPG-vel ellentétben).

A piacon túlnyomórészt öt gyártó, az Opel, a Ford, Mercedes, valamint a Volkswagen-csoport autóit lehet megvásárolni. A gyakorlati tapasztalataink szerint a gyárilag CNG-s autók közül az utolsó generációs Skoda Octavia G-Tec, az Audi A3 Sportback G-Tron és a VW Golf TGI sikerült jól, 4-4,5 kg/100 km-es jellemző fogyasztásuk utolérhetetlen ebben a méretkategóriában, a hatótáv gázzal 350-400 km. Ezekben a kocsikban megmaradt a teljes méretű (kb. 50 liter) gyári benzintank is, vagyis akkor is zökkenőmentesen lehet tovább autózni, ha messze járunk a CNG kutaktól. Ezeket a kocsikat évjárattól, futásteljesítménytől függően 3-6 évesen a 2,5-5 millió forintos ársávban lehet a legjobb ár-érték-aránnyal megkapni. Ez tehát az a típusválaszték és ártartomány, ahol igazán jó szívvel lehet javasolni a CNG-s autó választását dízel vagy benzines, netán LPG-s helyett.

LPG

Az LPG-s autók gyakorlatilag mindegyike alapvetően benzines,

Otto-motoros jármű. Az autógáz, más néven LPG (Liquefied Petroleum Gas) vagy LP Gáz folyékony halmazállapotú szénhidrogéngázok elegye. Közel azonos összetételű, mint háztartási fűtési és főzési palackos gáz, a PB-gáz. Léteznek gyárilag LPG-üzemre felkészített kocsik és utólagos átalakítások. Utóbbitól sem kell félni: szinte minden benzines autót át lehet építeni LPG-re és profi háttéripar épült ki erre a munkára.

Az LPG-s autózás legkézzelfoghatóbb előnye az olcsóbb üzemeltetés. Átlagosan egy liter LPG gáz kb. 2/3-ába kerül a benzinnek. Tudni kell viszont, hogy fajlagosan az LPG-s autó többet fogyaszt. Míg pl. egy átlagos, 120 lóerős benzines középkategóriás autó kb. 7-8 liter, egy dízel kb. 6-7 litert fogyaszt 100 kilométeren, egy LPG-s kocsival 8-10 literes fogyasztással számolhatunk. Ez így azonban még mindig olcsóbb, mint a benzin üzem. A legnagyobb anyagi előny értelemszerűen akkor jelentkezik, ha nagy lökettérfogatú benzinmotort használunk LPG-s üzemmel; nem véletlen, hogy nagyon sok amerikai kocsi fut itthon gázra átalakítva.

Az LPG-s autózás másik előnye a tisztább üzem. Nitrogén-oxidokból nagyságrendileg ötödannyit bocsát ki, mint egy dízel és fele-harmadannyit, mint egy benzines, de szilárdszemcse-és CH-szennyezése is alacsonyabb a klasszikus üzemanyagokénál. Szén-dioxidból is kevesebb keletkezik LPG-vel hajtott motorban.

Egy LPG-s autó nem veszélyesebb egy benzinesnél, a modern gázautókkal már le szabad menni a mélygarázsokba is. A motort nem koptatja jobban a gázüzem, mint a benzines (bár sokkal fontosabb a helyes szelephézag rendszeres beállíttatása vagy mérése). Sőt, bizonyos alkatrészek kevésbé használódnak el, a kokszosodás, a szelep-beragadás ismeretlen jelenségek.

Ma már nem kell keresgélni a gázkutat sem, szinte minden nagyobb benzinkúton „csapolnak” LPG-t is, de ha netán mégis kiürülnének a gáztartályok, akkor sincs probléma, hiszen ilyenkor az autó elektronikája önműködően átvált benzinüzemre, mehetünk tovább a hagyományos üzemanyaggal.

Az új LPG-s autó a beépített extra rendszerek, alkatrészek miatt értelemszerűen drágább a benzines alapmodellnél, illetve az utólagos átalakítás is pénzbe kerül: típustól, motortól függően 150-400 ezer forintba. Ez a kezdeti beruházás persze megtérül bizonyos futásteljesítmény után. Ökölszabályként elmondható, hogy az átalakítás ára 25 ezer kilométeren bejöhet, de nagyobb lökettérfogatú benzinmotorok esetén a megtérülés akár extrém gyors is lehet, a nagyobb fogyasztás mellett látványosabban olcsóbb gázüzem miatt.

Az extra üzemanyagtartályok viszont külön helyet igényelnek. Kisebb tartályoknál általában a pótkereket kell beáldozni, hogy legyen helye a gáznak, de nagyobb autók hosszú hatótávra szóló átalakítása esetén a csomagtérbe kerülnek a nem igazán esztétikus és helyrabló palackok.