Védekezzünk a parlagfű ellen

2020-08-31 10:50:15 | Módosítva: 2020-08-31 10:56:23

A parlagfű Magyarországon nem őshonos, az 1920-a években hazánk déli területén jelent meg, majd 1945 után kezdett el robbanásszerűen terjedni. Mára az egész ország területén megtalálható, kiemelten a mezőgazdasági területeken, illetve nem művelt területeken. Allergén virágpora miatt hazánkban mára már számottevően megnőtt azok száma, akiknél a növény allergiás illetve asztmás tüneteket vált ki; a pollenallergia minden korosztályt érinthet.


A parlagfű pollenhelyzetről való tájékozódáshoz a legmegbízhatóbb forrás a http://oki.antsz.hu oldalon található. Ennek része a Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR) térképe, amely a parlagfű pollen becsült országos eloszlásáról ad hiteles információt, heti átlagkoncentrációk alapján, az egészségügyi hatásoknak megfelelően kialakított színkategóriák szerint. Mivel 10 db/m3 pollenkoncentráció esetén már tüneteket okozó „közepes” szintről beszélhetünk, így amikor ez az érték már igaz egy terü­letre heti átlagban, akkor a rendszer figyelmeztető jelzést ad (narancs szín). Hazánkban a fő virágzási időszakban a parlagfű-pollenterhelés sokszorosan meghaladhatja a tüneteket kiváltó minimális koncentrációt, ezért a 9 színkóddal működő rendszer 6 riasztási fokozatot tartalmaz.

A riasztás első fokozatát mutató piros jelzés akkor lép életbe, amikor a pollenkoncentráció átlagos napi értéke 30 db/m3-re tehető – ebben az esetben a tünetek már minden allergiásnál jelentkeznek. Ha egy terület légterében köbméterenként már átlagosan 500 darabnál is több pollenszem mérhető, illetve becsülhető, akkor ott az V. fokú fekete riasztás lép érvénybe. Ilyen értékekkel a csúcsidőszakban találkozhatunk (jellemzően a 34. héten), amely esetekben az akut allergiás problémákkal küzdő érintettek már heveny tüneteket is produkálnak, így komoly életminőség-romlással is számolni kell.

A parlagfű ellen egyedüli, teljes eredményre vezető módszer mai tudásunk szerint nincs, ezért fontos, hogy a védekezést folyamatosan és minden lehetséges eszközzel végezzük. Nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a virágzást és azt, hogy a növény magot érleljen. A parlagfű magja 30-40 évig is csíraképes marad, ezért kiemelten fontos a hatékony és kitartó védekezés. A magok a föld bolygatásával kerülnek csírázó képes állapotba, amennyiben egy területet nem bolygatnak, a hazánkban honos gyomnövények 3-5 év alatt teljesen kiszorítják az adott területről a parlagfüvet.


A parlagfű elleni védekezési módok alkalmazását minden esetben a virágzás előtt kell megkezdeni, amikor a pollenszórás még nem kezdődött meg. Ezt a munkát a virágzás alatt folyamatosan és rendszeresen kell végezni, annak érdekében, hogy ne jelenjenek meg újabb virágzó tövek. Mivel azonban pollen az általunk rendben tartott területen kívülről is érkezik, így a virágzás megkezdődésével már minden alkalommal ajánlott megfelelően felkészülni – pl. védőfelszerelés (maszk), illetve gyógyszerek alkalmazásával.

A kézi gyomlálás és kapálás az egyik leghatékonyabb módszer. Ezt azonban csak a virágzás előtti időben ajánljuk, mert a nagy tömegű virágporral való találkozás minden életkorban kedvezőtlen. Mindig kesztyűben gyomláljunk, mert a növény minden része allergén.

A kaszálás és a legeltetés további környezet- és költségkímélő védekezési mód. A növényeket a tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények így kevésbé hajlamosak újrahajtani, illetve késleltethető az újravirágzás. A kaszálást követően a talajhoz közeli néhány centiméteren újabb, hamar virágzásnak induló oldalhajtások képződése várható. Ezek megjelenését a megfelelő időben elkezdett és rendszeresen ismételt kaszálás előzheti meg. A szakszerűség egyik kulcsa tehát az, hogy a kaszálást többször is végezzük el, még mielőtt az új oldalhajtások virágozni kezdenének.

http://oki.antsz.hu

http://oki.antsz.hu/files/jelentesek/aktualis.pdf


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyomnövények „jellemrajza”

Rövidesen itt a tavasz, és nem csak kertünk kultúrnövényei, hanem a nemkívánatos gyomok is életre kelnek, „támadásba lendülnek”. Fő probléma velük, hogy a kultúrnövényekkel konkurálnak, vizet-,...


Pollenmentes lakás

A változatos méretű porszemcsék állandó alkotói a levegőnek, ezen belül a virágporok tavasztól őszig okoznak problémát. Zárt térben könnyebb a védekezés ellenük, a legfontosabb módszereket...