Új szabályok a légtechnikában

Már korábban is érvényben volt az a szabály, hogy a lakásokban fejenként 25 m³/óra friss levegőt kellene biztosítani, ez azonban a gyakorlatban ritkán teljesült. Természetesen használható a hővisszanyerős szellőztető, és a központi elszívás, néhány egyéb kritériummal kiegészítve, ez viszont még egyáltalán nem volt jellemző az új építésű lakásokban sem. Erre jött az a januári félreérthető megfogalmazás, amely szerint az előírt frisslevegő-mennyiséget csak szellőztető berendezéssel lehet biztosítani, tehát mostantól kötelező lesz.

A rendelet legutóbbi, 2020. márciusi változtatásába azonban a szellőzésre vonatkozóan új szövegrész került be, amely a januári módosítás értelmezését teszi egyértelművé. Eszerint nem kötelező a gépi szellőzés kialakítása. A szellőzés fejezet rendelkezései csak akkor érvényesek, ha a lakásban gépi szellőzést alakítanak ki, ami természetesen nem tilos, de nem is kötelező. Gépi szellőzés nélküli lakásokra nincs semmilyen légcserére, levegő minőségre, mennyiségre vonatkozó kötelező előírás.

A hatályos TNM rendelet értelmében 2022. június 30-tól csak olyan épület kaphat használatbavételi engedélyt, amely teljesíti a szigorított épületenergetikai feltételeket, ide értve a szigorított szellőzéssel foglalkozó előírásokat is. A most építést kezdő vállalkozónak, vagy a terveket készítő mérnöknek már ma is meg kell ezeknek felelnie, hiszen ezek az épületek szintén e dátum után kapnak majd használatbavételi engedélyt. Tehát nem a bejelentés időpontja számít, hanem a használatbavétel! Azoknak, akik az építkezés utolsó szakaszában járnak, és nem gondoltak gépi szellőzési rendszerben, most valamilyen műszaki megoldáson kell gondolkodniuk.

A közel nulla energiájú házak szellőzése a rendeletben előírt módon kell történjen. A gépi szellőzés beépítése jelenleg nem kötelező, viszont kiépítése esetén a kötelező a megfelelő mennyiségű friss levegőt biztosítani a lakás átlagos négyzetméterére, személyekre lebontva, valamint a hálószobákra és a nappalira vonatkoztatva.

Az épület teljes légtérfogatát két óránként ki kell cserélni! Egy átlagos méretű – 160 m²-es – családi ház esetén ez durván 230 m³/h friss levegő bejuttatatását jelenti óránként (és persze ugyanennyi elhasznált levegő kijuttatását). Természetesen ennyi levegő nem fog a falakon keresztül áramolni, és ennyi levegőt nem lehet az ablakok nyitogatásával sem a szobákba juttatni. A friss levegő mennyiséget ki kell számolni az összes módszer szerint, és a legnagyobbat kell figyelembe venni. Családi házak esetén valószínűleg a m2-re vetített átlagos légmennyiség lesz az irányadó, kisebb lakásokban viszont a „fejadag” szerinti számítás vezet eredményre. Egy biztos: ennyi levegőt kizárólag gépi szellőzéssel lehet a házba juttatni. Ablaknyitással nem!

Olyan szellőztető rendszert kell tehát választani, amely magas hatásfokkal, alacsony fogyasztással, alacsony zajszinten képes az előírásoknak megfelelő mennyiségű friss levegő bejuttatására, és pontosan ugyanennyi levegő elszívására a konyhából, fürdőből, WC-ből, mosókonyhából, étkezőből. Figyelembe kell venni, hogy a szokásosnál intenzívebb szellőzésre van szükség, ha pl. vendégek érkeznek, vagy a fürdőszobai használat után több a pára. Soha nem szabad a normál légmennyiségre olyan gépet választani, ami a maximális teljesítményén tudja biztosítani a minimális légszállítást. Ennek eredménye egy rossz hatásfokú, energiapazarló, zajos rendszer lenne.

Nem említi a rendelet szövege

Hogy a hővisszanyerést kötelező lenne alkalmazni. A közel nulla energiaigény célját és rendeltetését is figyelembe véve azonban a hővisszanyerés funkció szükséges és hasznos. Hővisszanyerés esetén az épület fűtési hőszükséglete jelentősen lecsökken, ezért kisebb fűtési rendszer alkalmazható. Ez jelentős csökkenést jelent beruházási és üzemeltetési szempontból egyaránt. A központi hővisszanyerős szellőztető rendszereket alkalmazva könnyebben kezelhetők a szűrés, és a zajkérdések is, és az épület komfortja is összehasonlíthatatlanul jobb minden egyéb gépi szellőzési megoldásnál. A hővisszanyerés több mint tízszer annyi hőenergiát takarít meg (nyer vissza), mint amennyi villamos energiába kerül a működtetése.