Honnan jöjjön a meleg víz?

2021-07-07 08:22:10 | Módosítva: 2021-07-07 08:25:47

A vízvezeték és a használati meleg víz rendszer felújítása leginkább akkor jön szóba, ha valamiért hozzá kell nyúlni a régi rendszerhez, akár azért, mert elöregedett, elhasználódott, elromlott, akár azért, mert az egész ház komolyabb felújításon, korszerűsítésen esik majd át. A HMV rendszerek korszerűsítse most nevesítve van az otthonfelújítási támogatási programban is, így különösen aktuális ez a kérdés. 


Központi és helyi rendszerek

Ameddig a régi gázbojler, kombi kazán jól szolgál, addig erősen érvényesül az a szempont, hogy energiára, fűtőértékre vetítve a gáz ára harmada az elektromos áraménak. Kevésbé igaz ez az alaptétel, ha korszerűbb energiatermelőkben, pl. hőszivattyúban gondolkodhatunk, és pláne át kell gondolnunk alaprendszerünket, ha mondjuk napkollektor is szóba jöhet a meleg víz előállításhoz. Persze itt megjelennek a plusz beruházási költségek, melyek rendszerint azonnali kiadást jelentenek – még akkor is, ha az idők folyamán megtérüléssel számolhatunk.

Megint más gondolkozást kényszerít ránk, ha az eddigi gáz fűtőberendezést korszerűbbre kell lecserélnünk, ami sok járulékos költséget is magával hoz (kondenzációs kazán, hozzá való kémény és engedélyek). Sokaknak jobban megérheti, ha elektromos árammal vezérelt vízmelegítőre váltanak, amely számos előnnyel bír. Nem kell gondolkozni a kéménykialakításon. A villanybojlereknek sokkal jobb a melegvíz-komfortja, nem kell tartani a hirtelen nyomáseséstől vagy a vízhőmérséklet kiszámíthatatlan változásától, egyidejűleg megnyitott csapok esetén sem. A villanybojler sokkal halkabb, mint a gáz, telepítése olcsó, egyszerű és tiszta, kezelése egyszerűbb. Az is lényeges, hogy nincs helyi károsanyag-kibocsátás. Az elektromos vízmelegítés evolú­ciójá­nak következő szintjét a „hibrid” vízmelegítők, vagyis levegős hőszivattyús bojlerek jelentik. A lakás levegőjéből nyerik a hőt, vagyis a környezet hőenergiáját használják fel a vízmelegítésre, ezáltal sokkal kevesebb áramot fogyasztanak. Az már beállítás kérdése, hogy pusztán a levegőből kinyert hővel dolgoznak, vagy a hőszivattyú üzemmódot elektromos fűtőpatronos melegítéssel egészítik ki. A hibrid rendszerek további előnye, hogy csökkentik a lakás levegőjének páratartalmát, és megóvják az épület szerkezetét a nedvességtől. Egy nemrég készült összehasonlítás szerint egy hibrid vízmelegítő csupán negyed annyi elektromos áramot használ el, mint egy régebbi, hagyományos villanybojler. Eszerint a költségesnek tűnő beruházást kb. 2 év alatt megtéríti az alacsony üzemeltetési költséggel.


Nagyobb lakások és családi házak esetén további eldöntendő kérdés merül fel; egy központi melegvíz-tárolóból vezessük el a vizet minden egyes vízvételi helyre, vagy egyedi, ún. decentralizált vízmelegítőkben érdemes gondolkodni a főbb vízvételi helyeken, külön-külön. Ehhez meg kell vizsgálnunk otthonunk vizes helyiségeit – darabszámra és távolságra egyaránt. Ezen felül még azt is, hogy a különböző otthoni műveleteinkre mennyi meleg vizet használunk.

A központi rendszer jellemzője – ahogy ez a nevéből is sejthető –, hogy a meleg vizet egy központi helyen állítják elő, s onnan csöveken juttatják el a lakás különböző pontjaira. A melegvíztárolót pedig a fűtőkazán közelében helyezik el. A központi melegvíz-ellátás legfőbb előnye, hogy rendkívül kényelmes, és mindig elegendő meleg víz áll rendelkezésre. Ha a csővezeték meglehetősen kiterjedt, mindenképpen szükség van egy, közvetlenül a melegvíz-csőre erősített fűtőszálnak vagy egy keringető szivattyúnak a beépítésére. Hosszabb üzemszünet esetén a csőben a meleg víz még megfelelő szigetelés mellett is lehűl. Ha a felhasználási pontok egymástól meglehetősen távol helyezkednek el, a vízcsap megnyitásakor először elég hosszú ideig csak langyos víz folyik, s csak ez után jön az igazán meleg víz.

A helyi melegvíz-ellátásnak két fajtáját különböztetjük meg: az egyedi és a csoportos rendszerűt. Az egyedi rendszer lényege, hogy minden felhasználási helyen külön vízmelegítő készüléket helyeznek el, amely legtöbbször közvetlenül érintkezik a vízcsappal. Jó példa erre a rendszerre a mosogató fölött elhelyezhető elektromos vízmelegítő készülék, amelynek űrtartalma kb. 5 liter. A helyi rendszerű vízmelegítés esetén a készüléket a vízfelhasználás helyéhez a lehető legközelebb kell elhelyezni. A készülék működéséhez hideg vízre és energiára van szükség.


Az átfolyó rendszerű vízmelegítő készülékek egy vagy több felhasználási helyet tudnak meleg vízzel ellátni. A vizet nem előre, hanem csak az átfolyáskor melegítik fel. A melegvíztárolókhoz képest rendszerük zártabb, kevésbé költségesek, gyorsan és korlátlan mennyiségben adják le a meleg vizet, így az energiaveszteség minimális. Hátránya, hogy kevésbé kényelmes, mint a központi melegvíz-ellátás, mivel ennél a megoldásnál a kifolyó meleg víz mennyisége technikai okokból érezhetően kevesebb

A csoportos rendszerű, helyi melegvíz-ellátás esetében egy fűtőberendezés látja el a lakás vagy a lakóközösség több, esetleg az összes felhasználási helyét.

A melegítő berendezést – minthogy a víz szállítás közben lehűl – úgy kell elhelyezni, hogy a vízcsövek a lehető legrövidebbek legyenek. Ha a fürdőszoba és a konyha egymás mellett található, egy átfolyó rendszerű gázüzemű vagy elektromos vízmelegítő, esetleg egy 100 liter űrtartalmú villanybojler a két helyiséget képes kiszolgálni.


A helyi rendszer esetében megtakaríthatjuk a fűtőszálak és a keringető szivattyú kiépítésének költségeit. A melegvíz-ellátás független a fűtési rendszertől, amit nyáron például teljesen leállítanak. A felfűtési hőmérsékletet, illetve a víz hőfokát önállóan szabályozhatjuk.

Hátránya viszont, hogy a készülék teljesítménye miatt rövid ideig várnunk kell, míg meleg vízhez tudunk jutni. Ha a készüléket nappali árammal üzemeltetjük, viszonylag magas működtetési költségekkel kell számolnunk. A helyi rendszerű melegvíz-ellátáshoz családi ház esetében általában több készüléket kell üzemeltetnünk, hiszen a felhasználási pontok egymástól gyakran távol helyezkednek el. Ezért magasabb beruházási költséggel kell számolnunk.

Technikai, illetve gazdaságossági okokból gyakran előfordul, hogy a gyakorlatban a két rendszer kombinációját alakítják ki. Ha a konyha és a fürdőszoba egymástól távol helyezkedik el, célszerű a fürdőszobában a csoportos rendszerű, helyi melegvíz-ellátást kialakítani, míg a konyhában egyedi melegvíz-ellátásról gondoskodni (pl. elektromos vízmelegítő felszerelése).


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Előre törnek a levegő-víz hőszivattyúk

Az új építésű társasházaknál és családi házaknál jól megfigyelhető a hőszivattyús fűtési rendszerek előretörése. Az ok nyilvánvaló, ezek az eszközök egyre korszerűbbek, ennél fogva egyre...


Fűtés napkollektorral

Az egyre terjedő napkollektorokat elsősorban használati melegvíz előállítására, illetve medence fűtésére alkalmazzák. Logikusan következik ez abból, hogy ezek a berendezések kora nyártól kora...