Túl sok energiát fogyasztunk

2021-06-05 20:46:38 | Módosítva: 2021-06-05 21:00:15

A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok adja, ha a lakossági és ipari felhasználást egyaránt figyelembe vesszük. Magyarországon viszont mindkét államénál nagyobb a lakosság energiafelhasználási aránya: míg hazánkban 32 százalék, addig az Egyesült Államokban csupán 18 százalék. Az Eurostat adatai szerint a legtöbb környező országénál is többet fogyaszt a magyar lakosság: Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig mindössze 20 százalék ez az arány. A számok alakulását az is befolyásolja, hogy hazánkban jóval alacsonyabb az ipari célú felhasználás, míg a cseheknél sokkal több az energia-intenzív ipari termelés.


Csökkenő források, növekvő kibocsátás

Minden évben március 6-án tartják a Nemzetközi Energiahatékonysági Világnapot, melynek célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére, és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére.

A levegőt erősen szennyező, és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi, hanem környezetvédelmi kérdés. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti.

A rezsink háromnegyedét elfűtjük. Egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a légkondicionálásra fordított energia teszi ki. A magyar családiház-állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Magyarország egy főre jutó évi 5,7 tonnás CO2-kibocsátásából 1,3 tonnát a háztartások juttatják a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.


A szigeteletlen épületek, az elavult nyílászárók és a korszerűtlen gépészet ördögi körforgást generálnak, hiszen a nagy hőveszteség miatt sokkal több primer energia-bevitelt igényelnek az épületek. 2020. december 31-e után már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhető energetikai célú felújítás.

A 2021-ben életbe lépett épület energiahatékonysági szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, amely révén a felhasznált hő egyre kisebb része jut ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül.

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Időjáráskövető fűtésszabályozás

A fűtési költség csökkentésének egyik fontos módja az időjáráskövető kazánszabályozás. A mai modern kazánok szinte mindegyike tartalmazza az időjáráskövető szabályozást.


Biztonságos vízi közlekedés

2013. decemberében az országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, mely 2014. március 1-től kezdődő hatállyal módosítja a 2000. évi XLII., a vízi közlekedésről szóló törvényben meghatározott...