Lejtésképzés, vízelvezetés lapostetőn

2021-07-07 08:26:26 | Módosítva: 2021-07-07 08:29:43

MESTER+ A tetőfelújítások nem csupán a meglevő vízszigetelés felújítását és cseréjét, hanem a lejtések biztonságos megoldását is igénylik a megnövekedett hőszigetelés igényének való megfelelés mellett. A lapostetők kialakításánál a vízhatlanság jut legelőször mindenkinek az eszébe, ugyanakkor nemcsak a víz behatolását kell megakadályozni a szerkezetekbe, hanem el is kell a csapadékvizet vezetni. Ennek egyik lényeges eleme a lejtés kialakítása, illetve felújítás esetén a nem megfelelő lejtések korrekciója.


Lejtéskialakítás

Két különböző elven működik. Az esernyőelv külső ereszjellegű lejtésképzésre jellemző. Előnye, hogy a vizet a tető peremén, illetve azon kívül gyűjtjük össze, és az eresz egyenletes vízterhelést kap. Hátránya az ereszcsatornák elszennyeződésének veszélye, illetve a kifagyás.

Az előbbi ellen a rendszeres takarítás, a kifagyás ellen a csatorna fűtőszálas kialakítása lehet megfelelő megoldás. További korlátokat jelent, hogy csak az épület kerületéhez közel lehet alkalmazni, így a nagyobb alapterületű épületeknél alkalmazása korlátozott. Hasonlóan problémás a magas házak esetében is.

A gyakorlatban inkább a belső vízelvezetés alakult ki, ami a tölcsér elvet követi. Amennyiben – hazánkban igen gyakran – attikafalas megoldással valósítják meg, az attikafal mentén felhajtási igény is jelentkezik, így „peremes tölcsérről” beszélhetünk. A vízelvezetés tehát pontszerű, és ennek vízterhelése lényegesen nagyobb, mint a vonalmenti elvezetés (eresz) esetén, nem véletlen tehát, hogy a meghibásodások is gyakran itt jelentkeznek, illetve itt okoznak nagyobb károkat.

Általánosan elfogadott előírás a tetőszigetelő szakmában, hogy a lapostetőnek is lejtéssel kell rendelkeznie. Ennek minimális értéke hazánkban az ÉMSZ irányelvei szerint tetősíkban 2%, táblás hőszigetelésen 2,5%, faanyagú alapszerkezet esetén 4%. Szakmai javaslat az is, hogy a víz útja ne haladja meg a 10 métert, illetve minden tető rendelkezzen lehetőleg két összefolyóval.






Lejtés kialakítására a lapostető utólagos hőszigetelés esetén is nyílik lehetőség. A hazai előírások az energiatakarékos nagyfelújítások esetén, amennyiben ez a lapostetőt is érinti, a hőátbocsátási tényező minimális értékét U=0,17 W/m2K-ben határozzák meg.

Mivel a hagyományos – mára felújításra megérett – tetőszigetelések általában U=0,4 W/m2K követelményt kielégítve 8-10 cm hőszigeteléssel készültek, az új követelményrendszer a szigetelés megmaradása esetén további 12-20 cm, elbontása esetén 25-35 cm szigetelési vastagságot igényel. Ez lehetővé teszi, hogy a felújítás során lejtéskorrekciót is megoldjuk, vagyis hogy az utólagos hőszigetelés ne a meglevő tetővel azonos síkú, hanem attól eltérő is lehessen.

A lapostetők energiahatékony felújításához a hőszigetelőanyag-gyártók felkészültek a külső-belső lejtés kialakítására, a szükséges korrekcióra is alkalmas megoldásokkal. Ehhez nemcsak megfelelően lejtésbe vágott/alakított szigetelő táblák, de a síkok találkozása esetében speciális háromszög alaprajzú hőszigetelő táblák is szükségesek. Ezért tehát a felújítandó tető pontos felmérése, és lejtésben kialakított elemek megtervezése szükséges a megfelelő hőszigetelő táblák meghatározásához és megrendeléséhez. A szokásos megoldások lépésálló műanyag habok, illetve kőzetgyapot anyagúak. Ahol erre igény van (pl. tűzvédelmi követelmény), lehetséges hibrid megoldások alkalmazása is.

forrás: Tervlap

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A régi palatetők felújításai

Mivel a régi palatetők azbesztet is tartalmaznak, az évtized közepére az ilyen anyaggal fedett tetők – 30-50 éve használják – egyre gyakrabban szorulnak majd renoválásra, teljes felújításra. A...


Szigetelés talajvíznyomás ellen

Pincefalak felszívódó nedvesség és talajvíz elleni szigeteléséről korábban is írtunk már. Foglakoztunk azzal, hogyan lehet a talajvíz szintjét, a torlóvizeket elvezetni, és ezáltal a víznyomást...