Gyümölcsfáink nyugalomban: kihajtás és fagykár

2022-04-21 06:20:29 | Módosítva: 2022-04-21 06:26:53

A trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, hiszen nincsenek külön évszakok. Nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket, és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra leállítják életfolyamataikat.


Mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

A nyugalmi időszak szakaszokból áll. A lombhullató fák és cserjék ősszel átmenetileg befejezik életműködésüket és most, tavasztól hamarosan ismét új életre kelnek. Az örökzöld fák és cserjék a lombhullatókkal ellentétben igen lecsökkent mértékben, de a tél folyamán is folytatják élettevékenységüket. A lombhullató növények nyugalmi állapota nem egyenletes, annak több szakasza van. Az előkészítő szakaszban a növények legérzékenyebb szervei (termőrügyek, hajtásvégek) előbb edződnek, felkészülnek a téli hideg elviselésére – ez a szakasz ősz kezdetétől ősz végéig tart. A következő, mély nyugalmi szakaszban a legellenállóbbak a növények a faggyal szemben, ekkor a nagy hideg se tesz kárt bennük, és még az esetleges, átmeneti felmelegedés sem indítja meg az élettevékenységüket. Ez a szakasz körülbelül február elejéig-közepéig tart, de a korán virágzó fajoknál a mély nyugalmi állapot ideje rövidebb, január végéig, február elejéig tart csupán, és a kihajtásuk csak eddig a szakaszig gátolt hormonálisan.




Ha ez, a fajra jellemző mély nyugalmi időmennyiség letelt, de az időjárás még télies, a kihajtást már csak az fogja gátolni, hogy a növény kényszernyugalmi állapotba kerül. Ekkor indul ugyanis a harmadik, a kényszernyugalom szakasz, amelyben a hosszabb-rövidebb ideig tartó, átmeneti felmelegedés hatására a nedvkeringés már megindulhat, a rügyek duzzadni kezdenek, a sejtnedv felhígul, a növény fagyérzékenysége emiatt fokozódik.

A kihajtás időpontja függ a fénytől és a hőmérséklettől. Főként ez utóbbi befolyásolja azoknak a növényi hormonoknak a szintjét, melyek a növény védelme érdekében a tél folyamán akadályozzák a rügyek kihajtását. Ez egy önvédelmi mechanizmus, hiszen ha egy kis felmelegedés hatására a növény rügyet bontana, akkor az abból kifejlődő levél egy ezt követő hideghullámnál elfagyna. Épp ezért a rügyek – szerencsés esetben – csak akkor pattannak ki, amikor már nem kell olyan lehűlésre számítani, ami károsíthatná a fiatal leveleket, virágokat. A klímaváltozás miatt azonban e folyamatok napjainkban már nem ennyire jól tervezhetőek, s egyre több a kellemetlen meglepetés…

Mit tehetünk a fagykárok ellen?

Sajnos csak keveset. A klímaváltozással az is együtt jár, hogy az időjárás megváltozott. Enyhék a telek, de megjelentek a késő tavaszi fagyok, melyek a gyümölcsfák virágaira a legrosszabbkor jönnek. Az átmeneti felmelegedésre különösen érzékenyen reagálnak a gyümölcsfák közül a mogyoróbokrok, a kajszibarack-, a mandula- és az őszibarackfák, a haszonfák közül a méhészeti szempontból fontos fehér akác, amelyeknek a virágrügyei olykor a „februári tavasz – márciusi tél” áldozatául esnek.

A fagykárok megelőzésére célszerűbb olyan gyümölcsfa fajtákat választani, melyek későbbi kihajtásúak, így a virágzásuk remélhetően a késő tavaszi fagyok utáni időszakra esik. Fagyzugos helyekre ne ültessünk a virágzáskori fagyokra érzékeny gyümölcsfa fajtákat.

Bevethető még a fatörzsek meszelése, ami régi jól bevált szokás, de kissé feledésbe merült. Ennek lényege, hogy a fehér szín jobban visszaveri a napsugarak nagyobb részét, mint a szürke, barna vagy fekete fakéreg, melyek színük miatt jobban gyűjtik a meleget. A fehér színnek köszönhetően az első napsütésesebb tavaszi napokon még nem tud felmelegedni a törzs, tehát a növény érzi is, hogy még várjon a kihajtással. A későbbi rügypattanással pedig nagyobb esély van elkerülni, hogy a már virágzó fa fagyot kapjon. A meszelés emellett növény egészségügyi szempontból is hasznos, hiszen a mész fertőtlenít, a kéregrepedésben megbúvó kórokozókat és kártevőket is megtizedeli.


Melyik stádiumban van a fa?

Egyszerűen megtudhatjuk, hogy a gyümölcsfáink melyik nyugalmi szakaszban vannak éppen. Ha a levágott gyümölcsfaágat a szobában vízbe tesszük, és egy napon belül kipattannak a rügyei, akkor már kényszernyugalmi állapotba kerültek. Ha decemberben, vagy januárban vittünk volna be egy ágat meleg helyre így meghajtatni, azon jóval később láttuk volna a rügyek megindulását.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Mészvakolat: természetes és egészséges megoldás

Házépítéskor, felújításkor mindenki igyekszik lehetőségeihez mérten a leggazdaságosabb megoldásokat megtalálni a komfortos otthon megteremtése érdekében. A modern kivitelezés mellett egy régóta...


Hónapról-hónapra a kertben - December-január

A december-januári hónapok inkább a tervezgetés jegyében telhetnek, ám ez is fontos része a tavasztól kezdődő tennivalóknak.