Festék kívülre, belülre

A festékek lényeges összetevői a kötőanyag, a pigment és az oldószer, ezek mellett még egyéb töltő-, és adalékanyagok is lehetnek bennük. Az e komponensek közötti különbségek adják a bel- és kültéri falfesték közötti különbséget. Sok beltéri festéknél felhasznált pigment kültéri használatra nem való. Például mert nem UV álló, emiatt napsütésben hamar elveszíti a színét. A beltéri és kültéri falfestékek kötőanyaga sem ugyanolyan, utóbbiaknak az időjárás viszontagságait, például a hőingadozást, a rendszeres csapadékot tolerálnia kell.

Rengeteg típus, rengeteg kémiai összetétel, más elvárások. Beltéri festékeknél külön követelmény, hogy azok szervesvegyület-kipárolgása a száradáskor, és azt követően is minimális legyen, hiszen ellenkező esetbe ez zárt térbe párolog, amit az ott lakók belélegeznek. A kültéri festékeknél már megengedett a szerves-vegyület kipárolgás, hiszen az szabad térbe történik. E példákból jól látható, hogy a beltérit se hordjuk fel külső homlokzatra, és a kültérre gyártottat se használjuk bent a lakásban.

Ne csak színezzen

Egy festék alapfunkciója a színezés, ám a modern készítmények ennél már jóval többet „tudnak”. Szinte alig találunk olyan terméket, melynek ne lenne valamilyen többletfunkciója. Vannak festékek kifejezetten vizes helyiségekbe, műanyag felületekre, betonfelületekre, a kültériek között külön csoportot alkotnak a lábazatokra szánt festékek. Érdemes még kiemelni a hőszigetelő, vízlepergető típusokat.

Sőt itt vannak még a mágnesesek és a krétával írhatók. Ezek nagyon praktikusak egy gyerekszobába. A mágnesezhetőség miatt mágnessel papírok, cetlik, poszterek rögzíthetők rajta, és ha ez fekete és mosható, akkor krétával is írhatunk rá. Így ezen a falrészen a falfirkálás megengedhető, és a gyerekek effajta hobbija itt büntetlenül űzhető.

Mész, diszperziós, enyves, egyéb?

Az enyves beltéri falfestékeket ma már ritkán alkalmazzák. Több rétegben felhordva idővel lepereg, nem bírja a nedvességet, és ami miatt kimentek a divatból, hogy használatuk nagy precizitást, gyakorlatot, és szaktudást igényel.

A mész alapú beltéri falfestékek – szemben az előző típussal – ma újra közkedveltek természetességük miatt. Az ilyen termékek környezetkímélők, „lélegzik” alatta a fal, tehát páraáteresztő, fertőtlenítő hatású. Ezek vízzel hígíthatók, a kötőanyaguk és a pigmentjük is maga a mész. Mész-cement vakolatokra hordhatók fel, vagy korábban mészfestésű falak felújító festésére is alkalmazhatóak.

A mész-agyag falfestékek is a lélegző, ásványi alapú falfestékek közé tartoznak. Ezek agyag-, cement-, mész- és vályogfelületekre készült speciális festékek. Érdes felületek is kialakíthatók velük, ami előnyük, ám a hátrányuk az, hogy csak kis mértékben színezhetők.

A leggyakrabban vásárolt festéktípus a diszperziós. Jó minőségű fajtáinak nagy előnye, hogy már egy rétegben is tökéletes fedést biztosít. Egészségre ártalmatlan, színtartó, kopásálló és vannak penészgátló változatai. Minta alapján bármikor újrakeverhető ugyanaz a szín.

A diszperziós elnevezés onnan ered, hogy e vizes műgyanta-diszperziók olyan rendszerek, amelyek vízben folyékony vagy szilárd műgyantarészecskéket tartalmaznak, nagyon finom eloszlásban „diszpergálva”. Ezeknek a színező pigmenteket és töltőanyagokat egymáshoz tapasztva festék filmet kell képezniük azért, hogy a festéket tartósan a felületre rögzítsék. Akkor a legjobb a tapadás, ha a bevonatból a víz viszonylag lassan távozik. Amennyiben a víz gyorsan távozik, a műgyanta részecskék hirtelen összeragadnak, de az alapfelületbe nem tudnak beágyazódni. Tehát ügyeljünk arra, hogy a festésünk ne gyorsan száradjon meg.

A diszperziós egyik változata a latex festék, amely különleges kötőanyaggal készül, így a felületen vékony, de ellenálló réteget képez. Nagy előnye, hogy könnyű vele dolgozni, átfesthető, bármilyen felületre jól tapad, nagy a fedőképessége, bármilyen szín és speciális textúrák is kialakíthatók ezzel.

A diszperziós szilikát beltéri falfesték kiváló tapadású, ellenálló, matt réteget képez. Levegő és páraáteresztő képessége miatt műemlékeknél leginkább ezt a fajtát alkalmazzák.

A régi jó oltott mész

Az oltott mész alapanyaga a porított mészkő, ami egy üledékes kőzet. A darabos mészkőből 1000-1300 °C fokon égetett meszet készítenek, mely „vakítóan fehér” színű, ezután víz hozzáadásával lesz kész az oltott mészpép, ami fehér vagy szürkésfehér színű. Fertőtlenítő, gombaölő és rovarokat távol tartó tulajdonsága miatt beltéri használatra alkalmas.

A bevonata kevésbé tartós, mint a korszerű falfestékeké. A boltokban kapható „kész mészfesték” ettől annyiban különbözik, hogy finom szemcsés kalcium-hidroxidot, fedőképességet javító titán-dioxidot, illetve más tapadást fokozó adalékokat is tartalmaz, így tartósabb felület képezhető vele, mint az oltott mészből.

A jó festék még kevés

A jó minőségű festék mellé az is kell, hogy megfelelően hordjuk fel. Az alapozásra is szükség lehet, hiszen ez segíti a fal és a festék közötti tapadást. Porózus felületek esetére is van olyan készítmény, ami megoldja, hogy a festék ne beszívódjon a falba, hanem tapadjon arra. Fontos tudni, hogy az egyrétegű falfestékek, melyek szinte krémes állagúak, nem hígíthatók. Azért ilyenek, hogy tényleg egy rétegben fedjenek. Ha glettelni, vagy javítani kell egyes részeken a falat, akkor érdemes impregnáló alapozóval átkenni, ellenkező esetben a javított része kifényesedhetnek, elütve a többi résztől.

A cseppmentes falfestékek megkönnyítik a munkát, kis odafigyeléssel tisztán tudunk dolgozni ezekkel. Ám csak akkor, ha megfelelő hengert alkalmazzuk, és lehúzórácsot is használunk. Sokféle henger van a szivacsostól, a különböző szőrtípusúig – mind egy-egy festéktípushoz lett kifejlesztve, ahhoz optimális. Ne kezdjünk el találomra festeni, hogy „van épp itthon egy henger jó lesz az”, tényleg fontos, hogy a henger az adott festéktípushoz való legyen. Nem szokás csavarhúzóval sem szöget beverni, csak azért mert az is egy eszköz. Amennyiben a felületünk nem túl egyenletes, kisebb hibák vannak rajta, ne a selyemfényűt, hanem az adott szín matt változatát használjuk. A fényes kiemeli a hibákat, a matt elfedi.

Nagyon egyenetlen felületen, ha nem akarunk glettelni és csiszolni, akkor két lehetőségünk van. Felrakunk fűrészporos tapétát, ami sokféle struktúra-mintázattal kapható, és ezt festjük be. Ha tapétázni sincs kedvünk, vásárolhatunk már olyan festéket, amiben eleve benne van a fűrészpor. Ez feltapad a felületre, és elfedi a hibákat. Főleg plafon festésénél számítsunk arra, hogy festéskor és egy ideig ezután a fűrészpor darabok még hullnak, tehát ezzel csak úgy dolgozzunk, ha alatta mindet letakartunk.

Már festékből is kaphatunk bio-t, ami mind anyagában, mind gyártási folyamatait tekintve környezetbarát. És akkor még sok mindenről nem szóltunk, például a struktúr-festékekről, melyek kiemelkedő mintázatot is adnak, nem csak színt, vagy akár márványmintázat is kialakítható ilyennel.