A klímaváltozás hatása a kertjeinkben

Az időjárás megváltozott

A klímaváltozás összetett folyamat, és alapjaiban változtatja meg a kertészeti termesztést. E probléma nem csak a jövőt, hanem már a jelent is érinti, hiszen számos növénykultúra van, melyek pár évtizede még öntözés nélkül termeszthetők voltak, napjainkban pedig öntözés nélkül már nem termeszthetők.

Egyre enyhébbek a telek, száraz levegőjűek a nyarak, szeszélyes a csapadék időbeli és mennyiségi eloszlása, egyre gyakoribbak a szélsőséges hőmérsékletingadozások. A kánikulai napok számának növekedése is jellemző, melyeket viharok tarkítanak, ezek is káros hatással vannak a mezőgazdaságra. Valószínűleg egyes növényekről, vagy azok eddig ismert termesztési technológiáiról le kell mondania jövőben. Egyre inkább afelé tartunk, hogy ha valaki nem tud öntözni, az jobb, ha nem is kezd bele a gazdálkodásba.

Rövidtávon lehet, hogy lesznek, akik a klímaváltozás nyertesének érzik magukat, mert csökken a fűtésköltségük, és az északi országok egyes részein a felmelegedés miatt kedvezőbb lesz a hőmérséklet a kertészeti termesztéshez, de ha még északabbra a felolvadó tőzeglápok bomlásnak indulnak, az tovább növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét.

A növények szárazságtűrése nemesítéssel fokozható – bizonyos mértékig. A jelenlegi termesztési módszereket át kell alaktani: olyan, a megváltozott klímaállapotokat elviselő, sőt, abban jó termést hozó fajtákat kell létrehozni, melyek bírják az újabban jellemző hazai körülményeket. Ám a végtelenségig nem lehet megváltoztatni a növényeket. Nyáron már nem is a meleg a fő probléma, hanem a légköri aszály. Ilyenkor az öntözés hatására a növény nem lankad, de szenved, nem fejlődik, mert amikor a légköri nedvesség hiányzik, akkor a gázcsere nyílások sem tudnak normál üzemmódban működni. E körülmény miatt már most is vannak olyan növények, melyeket nem lehet megtermeszteni súlyos veszteségek nélkül. Ezért folynak a fajtakísérletek, szelekciók a megváltozott klimatikus körülményeket jobban toleráló fajták nemesítésére, de ezzel sem lehet mindent megoldani, tehát sivatagi körülményeket elviselő paprika nem lesz, mert génforrás sincs hozzá.

Vannak azonban már olyan fűszerpaprika fajták, melyeket fóliás termesztésre ajánlanak, ez pedig egyfajta rákészülés arra, hogy lehet, hogy a jövőben a fűszerpaprika szabadföldiből fóliás kultúrává válhat, ami jóval nagyobb költségű lesz (és a fólia miatt a környezetterhelés is nagyobb), ami a termék árát is tovább emeli.

Egyes fafajoknak rövidül a vegetációs ideje

Az évszakok eltoldódnak, összemosódnak. Az ősz hosszú, a tél enyhe, utána pedig a tavasz később érkezik, és amikor időszakosan megemelkedik a hőmérséklet, még ez is problémát okozhat. Ha a rügyek kihajtanak, és erre jön egy hideg hatás, akkor elfagyhatnak a gyümölcsfák virágai. Már a fagyosszentekben sem lehet bízni, és sajnos több kedvezőtlen körülmény adódhat össze. Adott például egy nem fagyzugos hely, ahol a gyümölcsfák virágai megússzák a fagyot, de akkor a gazda nem dőlhet hátra, mert arra is volt példa, hogy a kajszi gyümölcse egészségesen megsült a fán, említette saját kertjének példáját Makay Attila.

A tavaszonként nehezen melegedő talajok miatt sok növény elmarad fejlettségében a korábbiakhoz képest, így teremni is később kezd. Valószínűleg a korai kihajtású, virágzású gyümölcsfajták kimennek majd a divatból, hiszen a későbbi kihajtásúaknak jobb a termésbiztonsága, lévén a késő tavaszi fagyok ezeknek nem, vagy kevésbé tesznek kárt a virágzásában. Azok lesznek a nyerő fajták, amelyek minél később hajtanak ki – elkerülve a fagyokat –, de ez sem teljesen optimális megoldás, hiszen a virágzási időben bekövetkező fagykárt megoldja, de ettől légköri aszály még problémát jelenthet terméséréskor. A gyümölcsöknél is fel kell készülni, hogy több alternáló, kihagyó év lesz a száraz meleg nyarak, és az ezzel járó takácsatka kártételek miatt is, mint korábban volt.

A nem fagyzugos helyek felértékelődnek, a tengerszint feletti magasságból adódóan a melegebb helyek értékesebbek lesznek a termesztők szempontjából, tehát jobban meg kell majd nézni, mit, hol termesztenek. Az utóbbi években egy csomó sorfa korábban hullajtja le a lombját, mint az megszokott volt. Ez főként a légköri aszály miatt van, és ezzel csökken a növények vegetációs ideje.

A növényvédelemre is másképp kell felkészülni

A klímaváltozás növényvédelmi hatásai kapcsán Makay Attila kiemelte, hogy ha a növény a megváltozott környezeti tényezők miatt nem érzi jól magát, akkor az ellenálló képessége is csökken. Ezt jól példázza, hogy a hazánkban honos vadon élő növényeknek az itteni a megfelelő élettér és életkörülmény, tehát vadon megélnek, mindenféle gondoskodás nélkül. Távoli tájakról származó kultúrnövényeink esetén jóval több erőfeszítés, gondoskodás kell az életben tartásukhoz. A probléma pedig az, hogy azok a haszonnövények (zöldségek, gyümölcsök), melyek egyszerűen termeszthetők voltak eddig hazánkban, a megváltozott körülmények miatt fokozott gondoskodásra szorulnak majd (öntözés, biostimulátorok), ami jó esetben sikeres lesz, és ennek köszönhetően továbbra is termeszthetők maradnak, de mindenképpen magasabb költségekkel. Egyre több kórokozó kerül be hazánkba is a globalizáció miatt, amivel nemhogy lépést nem tudnak tartani a növényvédőszer fejlesztések, hanem a hatóanyag kivonások – más hatékony alternatív lehetőségek híján – tovább nehezítik a helyzetet.

Kártevőknél jó példa az amerikai lepkekabóca, amit behurcoltak, és polifág kártevő lévén annyira elterjedt, hogy még műanyag muskátlin is találkozott ilyennel Makay Attila, egy étterem teraszán – hiszen a zöld színre mennek. Egy ideig ezt a kártevőt megpróbálták lokalizálni, de már az egész országban elterjedt, így csak valami parazitájának, vagy természetes ellenségének a segítségével lehetne megállítani.

A külföldön jól működő növényvédelmi módszereket először adaptálni kell Magyarországra, majd engedélyeztetni, ami mind hosszú idő, de ha ez még sikerül is, akkor sem biztos, hogy ami egy nyugat-európai gazdának megfizethető, az megfizethető egy magyar gazda esetén.