Napelem társasházakra

Jelenleg a társasházi lakó a társasházi közgyűlés felhatalmazásával telepítheti a háztartási méretű kiserőművét a saját háztartása számára. Az éppen feleslegben termelt áramot a hálózatba juttatja, amelyből vételez is szükség esetén. Lehetséges az is, hogy a kiserőmű által termelt áramot a társasház közös épületrészeinek áramellátásra fordítják, ilyen a lépcsőházi világítása, a lift, vagy a közös keringtető szivattyú működtetése. A naperőmű tulajdonosa a közös képviselőn keresztül szerződést köt a társasházzal. Ez esetben az ad-vesz mérő a közös társasházi fogyasztáshoz kapcsolódik, míg a társasház egyes felhasználóinak külön-külön villamos hálózati csatlakozási és használati szerződései vannak az illetékes elosztóval, és külön-külön fizetik meg a rendszerhasználati díjakat is.

E két megoldás azonban nem teszi lehetővé, hogy az adott társasházon lévő napelemek áramát több háztartásban is használják, korrekt és átlátható, egymás közötti elszámolás alapján. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál kidolgozott elgondolás erre talált választ, hangsúlyozva, hogy a koncepció szerint létrehozandó társasházi közösségi napelemek üzemeltetése nem az úgynevezett energiaközösségek formájában történne.

A társasházi közösségi napelem-koncepció megkülönböztet négy típusú felhasználót:

– Az aktív felhasználó a saját maga termelésű vagy tárolt áramot a saját csatlakozási pontján használja vagy tárolja, a közcélú hálózatba betáplálja.

– Az együttesen tevékenykedő aktív felhasználók a közös csatlakozási ponton csatlakoznak a közcélú hálózatra, és az általuk vagy az együttesen tevékenykedő csoport valamely aktív felhasználó tagja által termelt vagy tárolt villamos energiát a közös csatlakozási ponton felhasználják, a közcélú hálózatra betáplálják.

– A termelő-fogyasztó olyan aktív felhasználó, aki megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termel villamos energiát, vagy megújuló energiaforrásból saját termelésű áramot tárol vagy értékesít.

– Végül az együtt eljáró termelő-fogyasztók – ilyenből legalább kettő kell – a tevékenységüket ugyanazon épületben fejtik ki, és megállapodnak arról, hogy e tekintetben együttesen járnak el. A társasházi közösségi napelem elgondolás lényegét éppen ezen elszámolások jelentik.

Első lépésként a társasház közös, de nem feltétlenül egyhangú döntés alapján telepít egy közös kiserőművet, az ezzel kapcsolatos elszámolásokban részt venni szándékozók pedig együttesen eljáró termelő-fogyasztókká – egyszerűbben társasházi termelő-fogyasztókká – válnak. Nem kötelező beszállni, a kimaradók nem minősülnek társasházi termelő-fogyasztónak. Ám ekkortól a kiserőmű által termelt villamos energia felosztása és elszámolása már nem társasházi közgyűlési, hanem a társasházi termelő-fogyasztók közötti kérdéskör. Mindazonáltal alapvetés, hogy a közgyűlési hozzájárulás értelmében a kiserőmű áramát használják a társasház közös épületrészeinek áramellátására is.

A csoport tagjai megállapodásban rögzítenék a kiserőmű létesítésének finanszírozását, üzemeltetésének szabályait, áramának felhasználási helyeit, a közösségbe való belépés és kilépés feltételrendszerét, illetve, hogy a termelt áramot hogyan osztják fel maguk között.

forrás: Világgazdaság