Elektromos fűtés

2019-11-15 07:54:24 | Módosítva: 2019-11-15 08:12:41

Bár még a szakemberek körében is gyakran vitákat generál, az elektromos fűtés létjogosultsága a modern lakásépítészetben megkérdőjelezhetetlen. A hőszivattyútól az elektromos radiátorig számtalan technológia áll rendelkezésre, hogy az építkező, felhasználó az igényeinek és ez épületnek megfelelő fűtési rendszert alakíthassa ki. Vannak magas komfort mellett üzemeltethető, megfizethető megoldások – mint az elektromos padlófűtés és az infrafűtés –, és vannak magas beruházási költséggel kialakítható gazdaságos bár karbantartás-igényes megoldások, mint a hőszivattyú. Az a kategorikus vélemény, hogy az elektromos fűtés drága, mára visszaszorulóban van.


Pro és kontra

Ha elektromos árammal állítunk elő hőenergiát, tudnunk kell, hogy az egyik legdrágább megoldást választjuk, egységnyi hőmennyiségre vonatkozóan. Ugyanakkor, a beruházási költségek vonatkozásában, ez az egyik legolcsóbb megoldás, szemben a gáztüzelésű rendszerek milliós nagyságrendű kiépítési költségeivel. Általánosan elmondható, hogy a földgázos rendszerek kiépítésének költségei nem egyenesen arányosak a lakás méreteivel. Egy 30 négyzetméteres és egy 60 négyzetméteres lakás fűtési rendszerének kivitelezési költségei között szinte alig lesz különbség, míg az energiafogyasztásban kétszeres eltérés lesz. Ennek könnyen belátható következménye, hogy ha a beruházás és az üzemeltetés várható költségeit együtt mérlegeljük, akkor minél kisebb egy lakás, annál jobban dominálnak a fűtés kiépítésének költségei, és minél nagyobb egy lakás, annál jobban érvényesülnek az energiafogyasztás költségei. Egy apró lakás esetén az elektromos fűtés választásával megspórolt beruházási költség évekig fedezheti a villamosáram fogyasztást. Egy nagy lakásnál ennek épp a fordítottja igaz. A gáztüzelés drágább beruházás ugyan, de az alacsonyabb rezsiköltség pár év alatt kompenzálja a befektetést.


Az elektromos fűtési rendszerek vagy termékek alkalmazhatóak teljes értékű fűtésként vagy egyszerű komfort fűtésként egy-egy helyiségben. A fűtési rendszerek által kialakított hőérzet befolyásolja a rendszerek hőtechnikai hatásfokát. Amennyiben azonos hőmérséklet mellett magasabb hőérzet érhető el, úgy az éves üzemeltetési költség csökken.

Napjaink modern épületgépészete a szigorodó hőszigetelési előírásokról és megújuló energia alkalmazásáról szól. A tisztán elektromos fűtés kialakítása többé nem egy kivételes alternatíva, sokkal inkább a leggyorsabban terjedő fűtési megoldás Magyarországon.

Az alacsony energia igényű épületek esetében az elektromos padlófűtés az egyik leggyorsabban és leginkább költséghatékonyan kialakítható fűtési rendszer jelenleg, mely maximálisan kielégíti az építtetők komfort igényét. Szintén fontos szempont a karbantartásmentes (meghibásodásmentes) működés. Az elektromos padlófűtésen kívül szintén előtérbe kerültek a sugárzó fűtési megoldások, infrapanelek és infrasugárzók. Az elektromos fűtési rendszerek terjedését segíti, hogy a megújuló energia és napelem használata az elkövetkezendő években, minden új építésű ingatlan esetében kötelező lesz.

Elektromos padlófűtés

Az elektromos padlófűtés az aljzatbetonban vagy közvetlen burkolat alatt alakítható ki, fűtőkábel, fűtőfilm vagy fűtőszőnyeg alkalmazásával. Az elektromos padlófűtés utólag is megvalósítható, minden padlófűtéshez alkalmas burkolat alá beépíthető. Teljes értékű, kiegészítő és komfort fűtés kialakítására alkalmas, nem igényel speciális előkészületeket sem a burkolatok elhelyezése, sem az elektromos hálózat kiépítése során.


Az elektromos fűtőszőnyegek a hagyományos padlófűtésekkel ellentétben nem az aljzatbeton rétegbe kerülnek beágyazásra, hanem a csemperagasztóba, így jelentősen lerövidül a felfűtéshez szükséges idő, elkerülhető a beton tömegéből adódó túlfűtés. A hagyományos fűtőkábelekkel ellentétben padlószint emelkedés nélkül teszi lehetővé padló­fűtés kialakítását, hiszen a csemperagasztót vagy aljzatkiegyenlítőt is legalább ekkora vastagságban kell bedolgozni. Gyorsan és alacsony energiafelhasználás mellett fűtenek fel minden típusú ragasztott és hidegburkolatot. Az elektromos fűtőszőnyegekkel kialakítható komplett épületek fűtésrendszere vagy akár csak egy helyiség komfortfűtése is.

Mennyezetfűtés

A mennyezetfűtés gipszkarton álmennyezetbe építhető teljes értékű elektromos fűtési rendszer. Alkalmazása könnyűszerkezetes épületekben előnyös, illetve abban az esetben, ha a padlófűtés valamilyen okból nem kivitelezhető. A fűtőfilmek különböző méretben és teljesítményben állnak rendelkezésre felületfűtési rendszerek kialakítására. Az alacsonyabb teljesítményű - 80 és 130 W-os - típusok padlófűtések kialakítására alkalmasak, míg a nagyteljesítményű filmek kizárólag fal és mennyezetfűtésként kerülnek beépítésre.


Infrafűtés

Az infrafűtés napjaink leggyorsabban terjedő elektromos fűtése. Az oldalfalon vagy mennyezeten elhelyezhető infrapanel gyorsan, bontási munkálatok nélkül alakítható ki. Az infrapanel működési elve alapján a magas hőmérsékletű, sugárzó fűtések csoportjába tartozik. Minden hagyományos elektromos fűtőpanelnél magasabb hőérzet kialakítására képes. Az infrapanel elsősorban a szilárd testeket és a levegőben található részecskéket fűti fel, melyek később a szoba levegőhőmérsékletét hivatottak biztosítani. Működése közben a helyiségben található minden szerkezetet, a falat, a padlót felmelegít, ezek később hőtároló közegként funkcionálnak.

Napjainkban 2 típusú infrapanel érhető el. Az 1990-ben kifejlesztett kerámiaszemcsés kivitelek már csak kelet Európában vannak forgalomban. A kerámiaszemcsés panelek ugyan a 90-es évek technológia szintjén jó hatásfokot produkáltak, azonban ezek terhelhetősége és megbízhatósági mutatói (3-6 év közötti élettartam) ma már nem felelnek meg a modern épületgépészet elvárásainak.


Az újabb, sík felületű, újgenerációs infrapanelek többszörös elektronikus vezérlése kiterjesztette az elektromos infrapanelek működési élettartamát, mely jelenleg – mechanikai sérülés nélkül – szinte korlátlan, minimálisan is 45-50 év karbantartásmentes működést jelent. Az infrapanel fogyasztása és az üzemeltetési költségek is egyre kedvezőbbé váltak az elmúlt évtizedben. A technológia kiforrottsága és a vezérlési rendszerek fejlődése biztosítja, hogy többé ne csak beruházási költségben legyen gazdaságos az elektromos infrafűtés, de a fenntartása, üzemeltetése is kedvező legyen.

Napelem és elektromos fűtés együtt


A megújuló energiai napjainkban nem csupán a gépjármű gyártásban, de a fűtéstechnikában is egyre inkább teret hódít. A megfizethető napelem rendszerek és a szigorú építési szabványok lehetővé tették a 0 Ft-os fűtésköltséghez szükséges technológiák összekapcsolását. Az év 12 hónapjában termelt energiát – melyet a hálózatra termelünk vissza –, télen a fűtési energiaigény fedezésére használhatjuk fel. Az elektromos fűtések veszteségek nélkül működnek, így az épület energetikai jellemző alapján (építőanyagok és hőszigetelő anyagok ismeretében) könnyedén kiszámítható a szükséges napelemes rendszer mérete.

Hasznos számadatok

– 1 kWh elektromos áram jelenleg kb. 40 Ft.
– 1 kWh fűtési energiát leadó földgáz jelenleg kb. 16 Ft.
– 1 kWh energiaszolgáltatás távhővel (fővárosban) jelenleg kb. 13 Ft.
– 1 kWh fűtési energiát leadó tűzifa jelenleg kb. 10 Ft.
– Egy átlagos 50 m2 körüli, régi építésű téglalakás fűtésienergia-igénye a teljes fűtési szezonban összesen: 5-7000 kWh.

Mikor ajánlott

– Apró ingatlanokba, ahol az energiafogyasztás eleve alacsony.
– Egy-egy szoba fűtésére.
– Nagyobb ingatlanokba kiegészítő megoldásként.
– Időszakosan használt ingatlanokba, ahol hetente csak 1-2 napra kell meleget biztosítani.

Mikor nem ajánlott

– DD vagy rosszabb energetikai besorolású lakóházakba kizárólag elektromos fűtés nem javasolt.
– Nagyobb ingatlanok esetén az áramszolgáltató nem feltétlenül tudja kiszolgálni a szükséges teljesítményt, ezt mindenképp ellenőrizzük.
– Ha az átlagosnál melegebb (24 °C) hőmérsékletű lakásban érezzük jól magunkat, kizárólag elektromos fűtés nem javasolt.

Élettani hatások


Sok téves nézettel szemben az elektromos padlófűtés egy egészséges fűtési megoldás. Egyrészt a lehető legjobb rendszer az allergiától szenvedők számára, mert szinte egyáltalán nem okoz porképződést, másrészt a padlófűtési rendszerek sugárzó hője közvetlenül hat a testre, anélkül, hogy először a helyiség levegőjét kellene felmelegíteni.

Tévhit a padlófűtésekkel kapcsolatban a „por lebegtetése” melynek alapját a 90-es évek végéig alkalmazott – hőszigetelés nélküli – épületek padlófűtése alakított ki. Ezeknél nagyon nagy hőmennyiség bevitelére volt szükség, így a padló is magas hőmérsékletet ért el. A mai építések és a hőszigeteléssel egybekötött felújítások javítottak az épületek energiaigényén, így napjainkban kizárólag alacsony hőmérsékletű padlófűtések készülnek. Tekintve, hogy a padló és a mennyezet hőmérséklete kis eltérést mutat, ezért minimális a légmozgás a helyiségekben, a por nem emelkedik fel.

Padlófűtéssel ugyanazt a komfortérzetet érhetjük el, de 2 °C-kal alacsonyabb szobahőmérséklet mellett. Ez is kedvezően hat az egészségre, mert az emberi test pont ezt kívánja – meleget a lábnak és hideget a fejnek.

Szabályozás vagy vezérlés


Egy berendezést két féle elven irányíthatunk, vezérléssel illetve szabályzással. Ha vezérlünk egy berendezést, akkor a működésének minden paraméterét mi adjuk meg, például azt, hogy be legyen-e kapcsolva, milyen teljesítményen üzemeljen stb. Az eszköz mindaddig ugyanígy működik, amíg vezérléssel újra be nem avatkozunk (pl. kikapcsoljuk). Ezzel szemben szabályzás esetén a beavatkozásunk nélkül is változik a berendezés működése. Ehhez valamilyen feltételt kell megadnunk, ami alapján az eszköz önmagától állítja át a működését az előre beprogramozott szabályok szerint. Ilyen például, ha a szobatermosztáton megadunk egy hőfokot, és a fűtés automatikusan ki-be kapcsol, vagy átállítódik a kazán teljesítménye. Általánosan elmondható, hogy a korszerű épületgépészeti berendezések vezérlés helyett szabályzás alapján üzemelnek.

Fűtőfilm bárhová?


Az infra fűtőfilmes rendszerek ugyanúgy nem alkalmasak parketta, szőnyeg stb. alatti padlófűtés kialakítására, mint a hagyományos vizes rendszerek. Ilyen burkolatokkal leszigeteljük a fűtőtestet. Az infra fűtőfilm sérülékenysége miatt sem alkalmas szőnyeg alá. Vagy gipszrost lemezzel vagy régi laminált parkettával védjük a felületét, és csak így javasolt néhol habalátét nélküli szőnyeg használata. Csak olyan burkolatot használjunk, ami bármilyen padlófűtéshez megfelelő.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A kimeríthetetlen energia

Néhány évvel ezelőtt ismét előtérbe került a hőszivattyúk alkalmazása. Többféle típus létezik, szondás, fúrt kutas, talaj kollektoros és levegős. Felhasználása szerint fűt, hűt és melegvizet állít...


Használati melegvíz készítés hőszivattyú technológiával

Az elektromos energia ára az elmúlt tíz évben közel a négyszeresére emelkedett hazánkban. Jelenleg a nappali áram ára 51Ft/kWh, de a vezérelt áramé (anno: éjszakai áram) is ár 30Ft fölött van....