Zöld homlokzatok

2011-07-26 23:19:03 | Módosítva: 2011-07-30 21:27:02

Rendhagyó térhatárolás: nyírott örökzöldekkelMár hatezer évvel ezelőtt is készítettek lugasokat Egyiptomban, Babilóniában - ezek tekinthetők a zöld homlokzatok elődeinek. A futónövényekkel felöltöztetett házfalaknak számos előnye van, és ha jól átgondoltan tervezzük meg a zöld homlokzatot, azzal még a fűtés és a légkondicionálás költségén is spórolhatunk.

A futónövények alkalmazása hullámzó volt a történelem során. A középkori kastélyokra futtatott szőlőknek nagy divatja volt, az azt követő visszaesés után a XX. század elején újra terjedni kezdtek a növényekkel befuttatott házfalak. A világháborúk visszavetették ezt a trendet, ám az 1980-as években - ekkor már főleg ökológiai megfontolásból - újra egyre több házfal kezdett el zöldelleni.

Falra, vagy támrendszerre?

Közvetlenül az épület falára futtathatók azok a növények, amelyek járulékos gyökereikkel vagy tapadókorongos hajtásukkal síkfelületen is képesek megkapaszkodni. Előbbire a borostyán utóbbira néhány vadszőlő faj a példa.
Más kúszó hajtásokkal vagy kacsokkal kapaszkodó fajok esetén támról kell Érdekes látványt nyújt, ha több növényfajból alakítjuk ki a zöld homlokzatotgondoskodni a fal mellett. A támrendszernek elég erős anyagból kell készülnie ahhoz, hogy hosszú évekig vagy évtizedig tartani tudja a ráfuttatott növények tömegét. A keményfából készült támrendszerek előnye, hogy lombhullás után - amikor láthatóvá válik - is esztétikus, és gyenge a hővezetése, de élettartama nem biztos, hogy elegendő, és az időjárási tényezők miatt az illesztéseknél kilazulhat.
A fém támok előnye, hogy hosszú életűek, nagy a teherbíró képességük, hátrányuk azonban a jó hővezetés. Ez azért előnytelen, mert nyáron akár 70 °C-ra is felmelegedhet, télen pedig nagyon lehűl, így nyáron a fiatal hajtások megéghetnek, ha érintkeznek a fémtámmal, télen fokozhatja (inkább fiatal növényeknél) a fagyásveszélyt.

A támot a faltól legalább olyan távolságra szereljük fel, mint a ráfuttatandó növény kifejlettkori vastagsága. Ha ezt rosszul mérjük be, és kisebb lesz a távolság, akkor esélyes, hogy a hajtás beszorul a fal és a tám közé, később pedig - ahogy vastagszik - nem lesz elég helye. Az így beszorult és összenyomott hajtásokban az anyagcsere gátolt, így jóval lassabb lesz azokon a részeken a növény fejlődése, ami kúszónövények esetén különösen nagy hátrány. Befuttatás előtt ellenőrizzük a fal állapotát, hiszen annak javítására évekig nem lesz mód.
A belsőkertbe ültetett növények egy "ablakon" néznek ki az utcáraA támrendszer elemeinek a vastagsága is lényeges, hiszen növényfaja válogatja, hogy milyen vastagságú támba tud kapaszkodni, vagy képes körbenőni azt. Mivel egy támrendszer nagyon hosszú időre épül, és nem is igazán tudjuk még az elején, hogy esetleg évek múlva milyen faj lesz a későbbiekben ráfuttatva, ezért hasznos, ha a tám különböző vastagságú elemekből épül fel, és ezek egymást váltogatják. A futórózsák például nem kapaszkodnak, egyszerűen csak rádőlnek, rátámaszkodnak a támrendszerre, így esetükben teljesen mindegy, hogy annak elemei milyen vastagok. A kacsokkal kapaszkodó növények kacsai maximum 2 centiméter átmérőjű támasztékba tudnak kapaszkodni. A csavarodó szárú kúszónövények, mint a lilaakác, számára az 5 centiméter vastag tám a legmegfelelőbb. A csavarodó szárú növényeknek a körszelvényű vaselemek ideálisak a támrendszerben, ezt ugyanis könnyen körbekússzák, ám mivel nincsenek szögletek rajtuk, ahol megakadhat a növény, nem áll fenn az a veszély, hogy később eldeformálja a kúszónövény a támot.
A támot legjobb, ha a földbe állítjuk be betontalppal, de szükséges a falhoz való rögzítése is. A rögzítő elemek legyenek korrózióállók, és nagy teherbírásúak.

Milyen növényfajt válasszunk?

Egy látványos, fajgazdag zöld homlokzatÉrdemes több fajt vegyesen ültetni, hiszen vannak örökzöldek, lombhullatók, lassabb és gyorsabb növésűek, hosszabb életűek, így a vegyes ültetés könnyebb fenntarthatóságot, hosszabb élettartamot és mozgalmasabb látványt eredményez,
A borostyán (Hedera helix) örökzöld, így télen is lombos növényként a fal lehűlését csökkenti.10-30 m magasra is felkapaszkodik, és akár 150 évig is él. Építési törmelékben is megél jobb híján, így a rossz talajokra is ajánlható.
Az ázsiai vadszőlőknek (Parthenocissus quinquefolia, P. tricuspidata) több változata is ismert, leggyakoribb az ötlevelű és a három-karéjos levelű. Átlagosan 10 méter magasra kúszik, a metszést jól tűri, őszi lombszíneződése feltűnően látványos. Főleg a déli tájolású napos falak befuttatására alkalmas. A tricuspidata változat főleg vízszintesen, az ötlevelű quinquefolia függőlegesen terjed gyorsabban.

A lilaakác (Wisteria sinensis) napos, félárnyékos helyet kedvel, de érzékeny a talajtömörödésre. Nagyon gyorsan nő, így hamar nagy felületeket befut, ám pont emiatt rendszeres metszéssel kell kordában tartani.
Az iszalagok (Clematis sp.), trombitafolyondár (Campsis radicans), futórózsák (Rosa sp.) kisebb magasságokra képesek nőni, ám egy zöldhomlokzat aljában szép színfoltokat adnak virágaikkal. Az egynyáriak közül a hajnalka, a díszbab, dísztök jelentősége addig számottevő egy újonnan létesített támrendszernél, amíg évelő társaik nem nőnek akkorára, hogy látványosak legyenek, és funkciójukat ellássák.

A zöldhomlokzatok előnyei és lehetséges hátrányai

A kúszónövényekkel való falfedésnek szerepe van a felújítási költségcsökkentésben, hiszen egy ilyen növényborítás 50-60 évig életképes, és ez alatt nem is lehet hozzáférni a homlokzathoz.
Fontos szerepe van a pormentesítésben, hiszen a levelekre rakódott por a csapadékkal megkötődik, azaz lemosódik a talajra, így kikerül a légkörből. A A vadszőlő levelei cserépfedéshez hasonlóan állnak, ez jó az árnyékolás szempontjábólkúszónövények lombjának jelentős a rezgést tompító, így zajcsökkentő hatása is, mely az 5 dB-t is elérheti. A lombréteg alatt alacsonyabb a kén-dioxid tartalom, kisebb a korrózió, a falat erodáló hatás is elenyésző, mondjuk zápor, jégeső esetén. E zöldfelület nyáron árnyékolva hűt, télen hőszigetel. Nyáron 3-7 °C-kal alacsonyabb a fal hőmérséklete az árnyékolásnak köszönhetően, ami jelentős százalék klíma-költség megtakarítást eredményez.
A fűtésdíj-megtakarításban főként az örökzöld, télen is lombos fajoknak van szerepük. A külső fal 2 fokkal melegebb ezek alatt, ez 5-15 % költségmegtakarítást ad attól függően, hogy északi, vagy déli falról van szó
A zöldhomlokzat 10-40 rovarfajnak, és madaraknak is otthonául szolgál, emellett esztétikai és komfortérzetet fokozó hatása is jelentős.
Esetleges hátrányai csak akkor merülnek fel, ha a gondozását elhanyagoljuk. A szükséges munkák főként a metszésre korlátozódnak: a növény a tetőt ne érje el, az ereszcsatornába ne lógjon bele. Ne takarja az ablakot, illetve a résekbe, illesztésekbe se jusson be főleg a nyílászáróknál, mert ott nem kívánt a feszítő hatása a növényeknek. A tapadókorongokkal rögzülők - miután elpusztultak - a tapadókorongjaik a falon maradnak, amiket csiszolással kell festés előtt eltávolítani.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyorsnövésű árnyékadók

Tél végén mindenki egy kis napfényre vágyik, nyáron meg árnyékra. Mindig az kell, ami épp nincs, de a komfortérzetünk növelése érdekében egy jó hír: árnyékot tudunk csinálni, napsütést nem. Főleg...


Futó és talajtakaró növények

A futó, kúszó vagy terülő növényeket többféleképpen hasznosíthatjuk kertünkben. Alkalmasak lehetnek talajtakarásra, térelválasztásravagy eltakarandó részek fedésére.