Köszörű-, vágó- és csiszoló szerszámok

Multifunkcionális gépek

A hálózati feszültséggel működő kis fúrógépek tagadhatatlanul hasznos és sokoldalú jószágok, ám a tartozékaikat nem árt karbantartani, felújítani. Ez még akkor is ajánlatos, ha egyébként jó érzékkel, szakszerűen használjuk a különféle csapos köszörű- és vágókorongokat, csiszolóhengereket. Könnyítésül e feladatokhoz adunk most néhány gyakorlati tanácsot.

Mivel a kis gépekbe szinte kivétel nélkül patronos befogóval lehet a különféle megmunkáló szerszámokat befogni, csak szabványos szárátmérőjű darabokkal gyarapítsuk a készletünket. A patronos befogók 2,4 és 3,2 mm átmérőjű, pontosabban ennél 1-2 tizeddel kisebb vagy nagyobb befogószárak rögzítésére is alkalmasak. Ezek szabványos méretek, tehát bármely gyártmányú készlet darabjai más gyártmányú patronos gépbe is befoghatók. A különféle egyéb csapos köszörűkövek szárátmérője azonban ezektől eltérő méretű, és ezeket pl. fúrócsavarozók tokmányába fogva lehet csak használni. A Dremel és a Proxon gépek tulajdonosai e tekintetben szerencsések, mivel e gépekhez beszerezhető kis tokmány is, amelybe 3,5 mm-es átmérőig bármilyen forgácsoló szerszám befogható.
A csapos kövek szára egységesen 3,2 mm átmérőjű, a kövek anyaga pedig eltérő összetételű. Ennek megfelelően különféle anyagok megmunkálására alkalmasak, amire a színükből is következtethetünk. A vörös és barna színűekkel fémeket, öntvényrészeket, hegesztési varratokat munkálhatunk le, és rozsda eltávolítására is alkalmasak. A kék és zöld színű kövek kő, üveg és kerámiák, továbbá vasat nem tartalmazó fémek finom megmunkálására alkalmasak. A többnyire rózsaszínű korongok közepes kopásállóságúak, és finom szemcsézetűek, amelyek hamar eltömődnek, de könnyen fel is újíthatók; pl. egy sokkal keményebb csiszolókővel forgás közbeni lehúzással.
A köveket csak csekély előtolással célszerű a felületen mozgatni, különben a megmunkált anyag gyorsan felhevülhet, a kő szemcséi közé pedig makacsul lerakódhatnak a lemunkált anyagrészecskék. Az ilyen kövek palástját lehúzókővel fel lehet újítani. E célra használhatunk még durva szemcséjű, kemény csiszolókövet is. A kövek lehúzását alacsony fordulaton célszerű megejteni. A lehúzókövet ajánlatos kis sikattyúba, vagy satu pofái közé szorítani, hogy a palást felújításakor csak ennek az irányítására keljen figyelni. A felújított kőfelületek szemcséi közé került por kézi huzalkefével távolítható el.
A különféle vastagságú és különféle anyagokhoz való vágókorongok daraboláskor nagyon előnyösek, de körültekintő használatot igényelnek. A legvékonyabb fémvágó tárcsa pl. 0,64 mm vastag és a legkisebb befeszülésre is elpattan. A szétrepülő darabok igen veszélyesek, ezért védőszemüveg használata ajánlott. Ezeket csak precíziós hornyok kialakítására használjuk.
Csavarszárak, vagy huzaldarabok darabolásához inkább az 1,6 mm vastag tárcsákat alkalmazzuk, vagy a 2 mm vastag üvegszál erősítésű korongot, amelynek az átmérője is nagyobb, 40 mm-es, így ezzel akár 8 mm-es rúdanyagok is levághatók. A korongnak csak az éle vág, közben természetesen kopik is, mégpedig elég észrevehető mértékben. Oldalukat csiszolásra nem szabad használni, mert ez eltörheti a vékony korongokat. A befeszülést sem viselik el, és ha az élükből kipattan egy kis darab, ez akár az egész tárcsa széttörését is okozhatja. E mellet forgácsoláskor a vágandó anyagot is gyorsan felhevíti. Ez ellen gyakori hűtéssel ajánlatos védekezni.
A nem szilárdan álló munkadarabot feltétlenül rögzítsük, mert ha az ujjunk szorítása a hőhatás miatt lazul, a korong könnyen kivághatja a kezünkből. Ez komoly balesetet is okozhat. A gépet ilyen munkáknál állványba is rögzíthetjük, a munkadarabot pedig lassan körbeforgatva fokozatosan vágjuk át. Ám csak olyan hosszúságban vághatunk méretre rúdanyagokat, ami még nem ütközik a gép nyakába.
Ugyancsak sokoldalúan használhatók a csiszolóhengerek. Ezek is különféle 6,4, 9,5 és 13 mm átmérőjűek. Szinte minden anyagféleség lemunkálására, simítására használhatók; cserélhető csiszolópalástjuk 60-as és 120-as szemcsenagyságban szerezhető be. Kopásállóságuk kiváló, ennek ellenére azonban idővel ezek is elkopnak, különösen, ha a felületüket nem egyenletesen, hanem sávosan használjuk.
A túl nagy fordulatszám miatt fellépő súrlódás az anyag gyors felhevülését, beégését okozhatja. Ezt kis fogásokkal és csekély erőráhatással kerülhetjük el. Különösen a lágyabb anyagok csiszolásakor csak fokozatosan emeljük a gép fordulatszámát, és ne erőltessük a nagy anyagleválasztást. A szemcsék közé tapadt anyagrészeket pedig gyakran távolítsuk el. E célra használhatunk pl. ragszalagot, vagy más öntapadó réteggel ellátott anyagot, műanyagsörtéjű-, vagy finom huzal kefét.
Ha cseréljük a csiszolópalástot, akkor a gumihengert húzzuk le a szár végéről, mert így könnyebb a régit le és az új palástot annak helyére húznunk. Célszerű, ha mind a két szemcsefinomságú henger a rendelkezésünkre áll, mert a csere művelete egyébként elég nehézkes. Ha a szerszámtartozékokat mindig letisztítva tesszük el, és a kopottak pótlásáról is időben gondoskodunk, gépünket időveszteség nélkül bármikor használatba vehetjük.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Amit egy kéménynek tudnia kell

Egy műszaki megoldás pontosan annyit ér, amennyi hasznot hoz az ember számára.


Multifunkciós bútorok

Az soha sem hátrány, ha valami több, mint aminek első ránézésre gondolnánk. A gond a fordítottjával van. Főleg kis lakásban előnyös, ha egy bútordarab több mindent tud, mint ami a nevében szerepel....