Köszörű-, vágó- és csiszoló szerszámok

Multifunkcionális gépek

A hálózati feszültséggel működő kis fúrógépek tagadhatatlanul hasznos és sokoldalú jószágok, ám a tartozékaikat nem árt karbantartani, felújítani. Ez még akkor is ajánlatos, ha egyébként jó érzékkel, szakszerűen használjuk a különféle csapos köszörű- és vágókorongokat, csiszolóhengereket. Könnyítésül e feladatokhoz adunk most néhány gyakorlati tanácsot.

Mivel a kis gépekbe szinte kivétel nélkül patronos befogóval lehet a különféle megmunkáló szerszámokat befogni, csak szabványos szárátmérőjű darabokkal gyarapítsuk a készletünket. A patronos befogók 2,4 és 3,2 mm átmérőjű, pontosabban ennél 1-2 tizeddel kisebb vagy nagyobb befogószárak rögzítésére is alkalmasak. Ezek szabványos méretek, tehát bármely gyártmányú készlet darabjai más gyártmányú patronos gépbe is befoghatók. A különféle egyéb csapos köszörűkövek szárátmérője azonban ezektől eltérő méretű, és ezeket pl. fúrócsavarozók tokmányába fogva lehet csak használni. A Dremel és a Proxon gépek tulajdonosai e tekintetben szerencsések, mivel e gépekhez beszerezhető kis tokmány is, amelybe 3,5 mm-es átmérőig bármilyen forgácsoló szerszám befogható.
A csapos kövek szára egységesen 3,2 mm átmérőjű, a kövek anyaga pedig eltérő összetételű. Ennek megfelelően különféle anyagok megmunkálására alkalmasak, amire a színükből is következtethetünk. A vörös és barna színűekkel fémeket, öntvényrészeket, hegesztési varratokat munkálhatunk le, és rozsda eltávolítására is alkalmasak. A kék és zöld színű kövek kő, üveg és kerámiák, továbbá vasat nem tartalmazó fémek finom megmunkálására alkalmasak. A többnyire rózsaszínű korongok közepes kopásállóságúak, és finom szemcsézetűek, amelyek hamar eltömődnek, de könnyen fel is újíthatók; pl. egy sokkal keményebb csiszolókővel forgás közbeni lehúzással.
A köveket csak csekély előtolással célszerű a felületen mozgatni, különben a megmunkált anyag gyorsan felhevülhet, a kő szemcséi közé pedig makacsul lerakódhatnak a lemunkált anyagrészecskék. Az ilyen kövek palástját lehúzókővel fel lehet újítani. E célra használhatunk még durva szemcséjű, kemény csiszolókövet is. A kövek lehúzását alacsony fordulaton célszerű megejteni. A lehúzókövet ajánlatos kis sikattyúba, vagy satu pofái közé szorítani, hogy a palást felújításakor csak ennek az irányítására keljen figyelni. A felújított kőfelületek szemcséi közé került por kézi huzalkefével távolítható el.
A különféle vastagságú és különféle anyagokhoz való vágókorongok daraboláskor nagyon előnyösek, de körültekintő használatot igényelnek. A legvékonyabb fémvágó tárcsa pl. 0,64 mm vastag és a legkisebb befeszülésre is elpattan. A szétrepülő darabok igen veszélyesek, ezért védőszemüveg használata ajánlott. Ezeket csak precíziós hornyok kialakítására használjuk.
Csavarszárak, vagy huzaldarabok darabolásához inkább az 1,6 mm vastag tárcsákat alkalmazzuk, vagy a 2 mm vastag üvegszál erősítésű korongot, amelynek az átmérője is nagyobb, 40 mm-es, így ezzel akár 8 mm-es rúdanyagok is levághatók. A korongnak csak az éle vág, közben természetesen kopik is, mégpedig elég észrevehető mértékben. Oldalukat csiszolásra nem szabad használni, mert ez eltörheti a vékony korongokat. A befeszülést sem viselik el, és ha az élükből kipattan egy kis darab, ez akár az egész tárcsa széttörését is okozhatja. E mellet forgácsoláskor a vágandó anyagot is gyorsan felhevíti. Ez ellen gyakori hűtéssel ajánlatos védekezni.
A nem szilárdan álló munkadarabot feltétlenül rögzítsük, mert ha az ujjunk szorítása a hőhatás miatt lazul, a korong könnyen kivághatja a kezünkből. Ez komoly balesetet is okozhat. A gépet ilyen munkáknál állványba is rögzíthetjük, a munkadarabot pedig lassan körbeforgatva fokozatosan vágjuk át. Ám csak olyan hosszúságban vághatunk méretre rúdanyagokat, ami még nem ütközik a gép nyakába.
Ugyancsak sokoldalúan használhatók a csiszolóhengerek. Ezek is különféle 6,4, 9,5 és 13 mm átmérőjűek. Szinte minden anyagféleség lemunkálására, simítására használhatók; cserélhető csiszolópalástjuk 60-as és 120-as szemcsenagyságban szerezhető be. Kopásállóságuk kiváló, ennek ellenére azonban idővel ezek is elkopnak, különösen, ha a felületüket nem egyenletesen, hanem sávosan használjuk.
A túl nagy fordulatszám miatt fellépő súrlódás az anyag gyors felhevülését, beégését okozhatja. Ezt kis fogásokkal és csekély erőráhatással kerülhetjük el. Különösen a lágyabb anyagok csiszolásakor csak fokozatosan emeljük a gép fordulatszámát, és ne erőltessük a nagy anyagleválasztást. A szemcsék közé tapadt anyagrészeket pedig gyakran távolítsuk el. E célra használhatunk pl. ragszalagot, vagy más öntapadó réteggel ellátott anyagot, műanyagsörtéjű-, vagy finom huzal kefét.
Ha cseréljük a csiszolópalástot, akkor a gumihengert húzzuk le a szár végéről, mert így könnyebb a régit le és az új palástot annak helyére húznunk. Célszerű, ha mind a két szemcsefinomságú henger a rendelkezésünkre áll, mert a csere művelete egyébként elég nehézkes. Ha a szerszámtartozékokat mindig letisztítva tesszük el, és a kopottak pótlásáról is időben gondoskodunk, gépünket időveszteség nélkül bármikor használatba vehetjük.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Új csatlakozórendszer oszcilláló szerszámokhoz

A FEIN és a Bosch januárban egy közösen kifejlesztett szerszám csatlakozást vezetett be az oszcilláló szerszámokra: a Starlock csatlakozást. A kooperáció célja, hogy a felhasználóknak egységes...


Medencefűtés hulladékhő hasznosítással

Épületek vagy technológiák hűtése során a hagyományos kompresszoros berendezések (split klímák, hőszivattyúk, folyadékhűtők) a környezeti levegőt, vizet vagy talajt terhelik többlet hővel,...