Fatüzeléses berendezések

Pro és kontra

A hagyományos, hőtárolós kályha a tapasztott kemencéből alakult ki Közép-Európában (Bajorország, Svájc, Ausztria és Magyarország területén) a 11-13. században. A 18. századig egy légterű fűtőeszközül szolgálta elődeinket. Ekkor kezdtek kialakulni mérnöki munkák eredményeként a különböző füstjárat-rendszerek.

Ezek a kályhák lehetnek vakoltak, vagy téglával, illetve kályhacsempével építettek. A hagyományos értelmezésű kályhák fő ismérve a 600-2000 kg-os tömegüktől függő, a legalább 8 órás hőtárolás, ami lehet 24, vagy manapság, a jól hőszigetelt házaknál akár 48 óra is. A falazat külső felülete a begyújtás után 1-2 órával kezd el melegíteni. Kiemelendő tulajdonságuk a sugárzással történő hőátadás, hőleadásuk 70%-ban hősugárzással valósul meg. A különböző vaskályhák (pl. öntöttvas kályha, „jancsikályha”) igazából a hőtárolási idejük rövidsége miatt nem sorolhatók a kályhák közé, (ameddig ég a tűz csak addig adják a meleget).

A kandallók a nyílt tüzelőhely fölé épített terelő ernyő segítségével vezették ki a füstöt, majd csatlakoztak a később kialakuló kéményekhez. Kezdetben nyílt tűzterűek, majd a visszafüstölés elkerülésére zárt lett a tűztér és ajtó került rájuk. Ezek az ajtók eleinte fémlapokból, majd későbben ún. máriaüveggel, ma már ún. kerámiaüveggel készülnek. A mai üveges ajtók hőterhelhetősége 800 °C fölötti, és mechanikai ellenállásuk is jó, egyúttal hangulati előnyük a nagy felületen látható tűz. Az előregyártható sorozattermék bevezetésével a tűztér anyaga a vas (öntött vagy lemez) lett.

A kandallók hőátadásának egyharmada sugárzással, a nagyobb hányad a tűztérbetét külső falazatán felmelegedő környezeti levegő lakótérbe áramlásával és elkeveredésével történik. Ezt nevezzük légfűtéses kandallónak. Szakaszos üzemelésük ciklusideje 2-3 óráról az utóbbi időben kifejlesztett ún. nyújtott égésidővel akár 6-8 órára növelhető. A meleg levegő légcsatornákon más helyiségekbe is átvezethető.

Az előző évszázad során, vizes hőcserélő beépítésével kialakították annak lehetőségét, hogy több helyiséget lehessen egy tüzelőberendezéssel fűteni. A kandallóknál így kialakult rendszer a telepítési helyiségbe csak a fűtőteljesítmény negyedét – harmadát adja le, míg a többi máshol hasznosul. Igazából ez a megoldás lakótérbe bevitt, látványos szobakazánt jelent.

A kazánok az ipari sorozatgyártás terjedésével alakultak ki az egy tűztérrel megoldható teljes ház fűthetőségének kényelmére. Az utóbbi évtizedekben kifejlesztett ún. faelgázosító működéssel lényegesen javult a berendezések hatásfoka. Szakaszos üzemelésük ciklusidejét a meleg vizes fűtőkörbe beépíthető, hőszigetelt víztartály térfogata határozza meg. Telepítésük általában az épület valamely kiszolgáló helyiségébe történik, kivéve a szobakazánokat, amelyek a lakótér látható, sőt kiemelt központi részét foglalják el. Egy adott fűtési feladatra körültekintően kell választanunk mind műszaki, mind látvány szempontok alapján a különböző típusú tüzelőberendezések közül.

Vaskályha

– Független minden energiahálózattól (alternatív).
– Gyors hőleadás (időszakos túlfűtés lehetőségével).
– Egyenetlen hőeloszlás a helyiségben.
– Sokszori tűzifa vagy fabrikett rárakás.
– Ciklikus hőérzet.
– 1 helyiség fűthető.
– 50-70% hatásfok.
– Nem érhető el környezetkímélő üzemmód.
– A lakásban lebegő por égetése és keverése (szárazlevegő-érzés).

Légfűtéses kandalló

– Független minden energiahálózattól (alternatív).
– Gyors hőleadás.
– Többszöri tűzifa, fabrikett rárakás (magasabb tüzelőanyag-fogyasztás).
– Ciklikus hőérzet.
– Nagyobb hőmérséklet különbség a helyiségben.
– Hangulatos (nagy tűzlátvány).
– Jellemzően 1 helyiség fűthető (néhány esetben 2-3).
– 70-82%-os hatásfok érhető el.
– Eelérhető környezetkímélő üzemmód.

Vizes hőcserélős kandalló

– Elektromos hálózati függőség.
– Többszöri tűzifa rárakás, de lehetséges automatikus adagolás (pellet).
– Ciklikus, de esetenként szabályozható hőleadás.
– Vizes oldali hőérzet a fűtési módtól függ (radiátor, felületfűtés).
– Hangulatos (nagy tűzlátvány).
– Teljes házfűtés.
– 75-84%-os hatásfok érhető el.
– Elérhető környezetkímélő üzemmód.
– Épületgépész és kályhás szakember közös munkájával készül.

Vegyes tüzelésű kazán

– Elektromos hálózati függőség.
– Többszöri tűzifa rárakás.
– Ciklikus hőleadás.
– Vizes oldali hőérzet a fűtési módtól függ (radiátor, felületfűtés).
– Teljes házfűtés.
– 50-60%-os hatásfok.
– Nem érhető el környezetkímélő üzemmód.

Faelgázosító kazán

– Elektromos hálózati függőség.
– Egyszeri tűzifa rárakás (puffer tartály).
– Szabályozható hőleadás.
– Vizes oldali hőérzet a fűtési módtól függ (radiátor, felületfűtés).
– Teljes házfűtés.
– 85-92%-os hatásfok érhető el.
– Környezetkímélő üzemmód.