Könnyen járó, jól megvezetett fiókok

Bútoraink fiókok nélkül szinte elképzelhetetlenek, sőt, a komódok, sublótok kizárólag ilyen kihúzható tároló egységeket foglalnak magukba. A fiókok mérete és esztétikája természetesen nemcsak egyéni ízlés dolga, mert funkciójukból eredően lényeges a terhelhetőségük is. Ez pedig szerkezeti kérdéseket is felvet, különösen ha e tárolóegységeket magunk kívánjuk elkészíteni, netán a régebbiek működését könnyebbé, korszerűbbé tenni. Ezt pedig szinte alapvetően meghatározza a fiókoknál alkalmazható kihúzók különféle rendszere.

A régebbi fiókokat ugyanis vagy az oldallapok alsó élén - mint szántalpakon - lehetett kihúzni, vagy az oldallapokba mart hornyokba illeszkedő, és a szekrénykorpusz belső oldalaira erősített keményfa vezetéklécekre támaszkodva lehet mozgatni. Esetenként a fiókok oldalaira is ilyen vezetékléceket erősítettek, és az egymáson csúszó két léc vezette meg a fiókot mozgatásakor. Bár ezek az egyszerű szerkezeti megoldások még ma is használatosak, ezeknél korszerűbb, jobban terhelhető, és egyben könnyebb mozgatást biztosító fiókvezetőket is használhatunk. Kiválasztásukhoz és beépítésükhöz adunk most tanácsokat.
A fiókokat általában nem szokás teljesen kihúzni, mert egyrészt a régi beidegződéseink alapján tartunk attól, hogy a fiók teljesen kicsúszik a helyéről és a kezünkből is, másrészt pedig az ezt megakadályozó elemek nem teszik lehetővé. Az ilyen fiókok ún. részlegesen kihúzhatók, kihúzva - biztonságos megvezetésük miatt - legalább 1/5-öd részük a korpuszban marad. A fiók hosszától, tartalmától, azaz a terhelésétől függ, hogy ilyenkor mennyire lesz igénybe véve a fiók kávaszerkezete és egyben a vezetéke. A nagyméretű fiókokat nehéz a helyükre tolni, könnyen befeszülnek, mert oldalirányú megvezetésük laza, pont a könnyebb mozgatás érdekében. Ha viszont pontosan megvezetjük a fióktestet, és a súrlódó felületüket görgők beépítésével csökkentjük, a fiók könnyen mozgathatóvá válik, és befeszülésre sem lesz hajlamos. A korszerű görgős fiókvezetékek pontosan ezt a célt szolgálják, csak a megfelelő méretű és beépítésű fiókvezetőt kell kiválasztanunk.
Igen ám, de a kiválasztáskor nem árt néhány alapszempontot is figyelembe vennünk, ugyanis a készen kapható fiókvezetékek kivitelük szerint többfélék, ezen belül a hosszméretük is elég változatos.

Görgős fiókcsúszók

Legismertebbek talán a görgős kivitelű, részlegesen kihúzható fiókcsúszók, amelyek 25, és 40 kg-os terhelésig használhatók (1). Ezeket általában a fióktestek oldalának az alsó élére, illetve ellendarabjukat a korpusz belső oldalára csavarozhatjuk fel. Méretük 250-800 mm közötti, és 50 mm-enként növekszik a hosszuk. Oldalanként 2-2 műanyaggörgő biztosítja a fiók könnyű mozgását (2), melyek egyben a fiók túlhúzását is lehetetlenné teszik. Ha ilyen fiókkihúzót kívánunk egy fiókra szerelni, akkor viszont számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a fióktest méreteinél a szekrénykorpusz nyílásméreteinek nagyobbaknak kell lenni. Az oldalak mellett ugyanis min. 12,5-12,5 mm-nyi hely kell a fiók-vezetéknek, továbbá a fiók felett legalább 17 mm-nyi szabad hely kell a fióktest ferdén történő behelyezéséhez, kiemeléséhez (3). A felszereléskor alul elég 20 mm-nyi távolság a korpusz válaszfal, vagy az alatta levő fiók előlapja és a vezeték felfogó csavarjainak középpontja között, hogy a fiókok jól mozgathatók legyenek. Az előlap felül lehet magasabb is magánál a fióktestnél, így magasabb tárgyak tárolására is használhatjuk. A fióktest mindig azonos a fiókcsúszó hosszával. Az új fiókokat tehát ezek szerint kell megterveznünk, majd kialakítanunk, hogy a görgős fiókvezetéket az aljára, illetve a szekrénykorpusz oldalaira csavarozhassuk A korpusz-sínt 15 kg-nál nagyobb terhelésnél a görgő felett, egy újabb csavarral is rögzíteni kell.

3 4


6A görgős fiókcsúszó lehetőleg olyan hosszú legyen, mint maga a fióktest, mert ha rövidebb, megnő a kihúzott fiók korpuszban maradó része. A szekrénykorpusz oldalára szerelt vezetékidom homlok éle a szekrénykorpusz élétől 2 mm távolságra legyen. Nagyon pontosan állítsuk be a két darab magasságát és vízszintességét, különben a fiók mozgatása nehézkes, szabálytalan lesz. E munkához használjunk sablont, mérőlécet, és vízmértéket.
A görgős fiók vezetéknek van teljes kihúzást biztosító változata is, amely csak annyiban tér el az előbbitől, hogy ún. segédszánnal van ellátva, ennek hatására a fióktestet teljes hosszában kihúzhatjuk anélkül, hogy a fiók lebillenésétől kellene tartanunk. Oldalirányú helyigénye ugyancsak 12,5-12,5 mm, ám a korpusz-sín rögzítő csavarjait a válaszlaptól 50 mm magasságba kell behajtanunk (4). A lemez éle azonban a korpusz élétől most is 2 mm távolságba legyen. A két görgős segédszánt (5) e vezetéklemez peremei közé illesztve kell behelyezni, ezután lehet a fiókot alulról a helyére csavaroznunk. Ez a változat amellett, hogy a fiók teljes kihúzását biztosítja, 30 kg-os terhelést visel el, és méretválasztéka azonos az előbb említett fiókcsúszókéval. Túlhúzás ellen ez a változat is védett.
A görgős fiókvezetékeknek speciális változata is beszerezhető, amely egyben a fiókoldal szerepét is betölti (6). Az oldalmagasságuk 54, 85, 115, 150 mm, hosszúságuk 250-500 mm között változik, terhelhetőségük pedig 30 kg. Jelentősen megkönnyíti a fiókkészítést, mert csak 16 mm vastag laminált anyagból kell a fenéklapot és a káva hátlapját kivágnunk, s az oldalelemekre csavaroznunk (7). Az előlap tetszés szerinti magasságú lehet, ezt két vasalattal lehet az oldallapokhoz csatlakoztatnunk (8). A felfogott előlap pontos beállítását egy excenteres csavarral lehet beállítani (9).

Golyósoros fiókvezetékek

9A golyós fiókvezetékek az előzőknél sokkal precízebb megvezetést biztosítanak, az ilyen vezetékekkel szerelt fiókok könnyebben mozgathatók. Felszerelésük kissé körülményes ugyan, de a speciális profilok és acélgolyók (10) a fiókok stabil nyomvonaltartását garantálják akár 40 kg-os terhelés mellett is. A golyós fiókvezetékeknek van horonyba (11), oldallapra (12) és a fióktest alsó élére csatlakoztatható változata is. A horonyba csavarozható változat előnye, hogy a szekrénykorpusz és a fiók oldalai között csupán 4-4 mm szabad helyre van szükség, a sima oldallapokra szerelt változatoknál viszont 10-10 mm oldalhézagra kell. Ilyen esetekben a fiók- és a korpuszszélesség nagyon pontos betartása alapfeltétel, különben a fiók mozgatása közben nehézségek adódhatnak. A kissé bővebb korpuszszélességen hézagoló alátétek beépítésével segíthetünk.
11A süllyesztett változat alkalmazásához 6 mm mély és 17, illetve 27 mm széles mart horonyra van szükség, természetesen a fiókvezeték szélességéhez igazodóan. A hornyokat célszerű a fiók fenéklapjához közel kimarni, és a fiók terhelése e fiókvezetékek esetében csak 10-12 kg lehet. Hosszuk 185-550 mm közötti, 50 mm-nyi különbségekkel. A horonyba illő mozgó vezetékidomok felerősítő furatait a vezeték alapján könnyű átjelölni, kifúrni (13). A sínpárt előbb a szekrénykávára kell felcsavarozni. Ezt követően a kihúzott idomra felillesztett fiók belseje felől behajtott csavarokkal rögzíthetjük helyére a másik idomvezetéket.
Az ún. feltűző, azaz oldallapra erősített (pl. Robbi gyártmányú) változatainál a kihúzható idomnak a fiókoldalak alsó élére támaszkodó lapjain található csapjaira ültethetjük rá magát a fiókot. E célra a fiók hátlapjába két-, oldalainak alsó élébe egy-egy 7 mm-es lyukat kell előre kifúrnunk. A fiókot előbb a hátsó két rögzítőlemezre kell ráhúznunk, majd ezt követően a két függőleges csapra ültessük rá az élekbe fúrt lyukakat, és alulról behajtott kis facsavarral rögzítsük szilárdan a kihúzható vezetékidomot.
21A golyós fiókvezetékek részlegesen és teljesen kihúzható változata is beszerezhető (14), ám a teljesen kihúzható változatok nem szerelhetők horonyba. Az oldalfalra szerelhető változatok esetében a fiókoldalak mellett gyártmányonként változó,12,7-20 mm-nyi szabad hely szükséges, viszont az ilyen fiókvezetékek 25-40 kg-ig terhelhetők.
Ezeket a korszerű fiókkihúzókat szerencsés esetekben kedvelt régi bútoraink fiókjaira is érdemes felszerelni, amennyiben a helyi adottságok ezt lehetővé teszik. A készen vásárolt, süllyesztett hornyú fiókoldallapokból összeállított fiókba pl. könnyűszerrel beerősíthetők a horonyba szerelhető golyós fiókvezetékek, hiszen a hornyok mérete megfelelő (15), csupán az oldalak közötti 4-4 mm-nyi résnek kell meglennie. A régi, de nem antik jellegű bútorok fiókjainak aljára pedig jó esetben utólag kimart horonyba helyezve szerelhetjük fel a görgős fiókvezetőket. A lényeg az, hogy a beépítésükhöz szükséges szabad hely biztosított legyen. Arra azonban ügyeljünk, hogy az esetleges fészkek kimarásakor ne gyengítsük meg a fenéklap bekötési helyét az oldallapokon, mert az a fióktest szilárdságának gyengülésével jár.
Ne feledkezzünk el a fiókok előlapjainak a helyzetéről sem, mert ez is akadálya lehet a beépítésnek, különösen, ha ezek káva közé illeszkedők. A bemutatott fiókvezetékek ugyanis főként kávára csukódó előlapokkal ellátott fiókoknál előnyösek. Ez nem jelenti azt, hogy egyéb esetben nem alkalmazhatjuk ezeket, csak akkor rövidebb fiókvezetékeket kell felszerelnünk, mivel az előlapok a kávaoldalak közé csúsznak be. Ilyen esetekben a vezetőlapok homlokélének az előlap vastagságával beljebb kell kerülni a szekrénykorpusz oldalán, a fióktest magasságát pedig legalább ennyivel alacsonyabbra célszerű választani, hogy kiemeléskor a fiókot eléggé meg tudjuk majd emelni.

Tandem fiókvezetékek

22Kimondottan igényes kivitelű fiókrendszerekhez a Blum gyártmányú, Tandem fiókcsúszokat célszerű használni. Előnyük a könnyű szerelés, a pontos beállíthatóság és a rendkívül könnyű mozgatás, még erősen terhelt állapotban is. Ez a mozgató vezetékrendszer nem látható (16), mert a fióktest alá rejthető, könnyen szerelhető, és a fiók két kuplung oldásával (17) egyszerűen leemelhető a csúszósínről. E fiókcsúszókat 270-700 mm-es korpuszmélységű szekrényekhez használhatjuk. A fióktest, ill. kihúzható polclap szélessége a korpuszméretnél 11mm-rel kisebb legyen, hosszúsága pedig a vezetősínnél 4 mm-rel rövidebb. A hátlapon egy-egy lyukat kell fúrni a sín feltűző tüskéi számára, elől pedig a kuplungok rugós reteszei rögzítik bármikor oldható módon (18). Számos kiegészítő korlát is beszerezhető hozzá, így a legkülönfélébb igényeinkhez igazíthatjuk a fiókok belső elrendezését. Teljes és részleges kihúzású változatban is beszerezhetők.

Tandembox rendszerű fiókszerelvények

Az előzőhöz hasonlóan e fiókszerelvények is magas minőségi igényeket elégítenek ki (19). A kifinomult mozgató mechanizmusok a kettősfalu fiókoldalak belsejébe rejtve "dolgoznak" (20). Terhelhetőségük 30 és 50 kg, az oldallapok anyaga acéllemez, 68, 83 és 115 mm magasak. A jelentős terhelhetőség miatt a fenéklap 16 mm vastagságú legyen, amelyet az oldallapok hornyába illesztve (21), alulról, csavarokkal fogathatunk a helyükre (22). Teljes kihúzású változatokban kaphatók.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: fiók

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

FDS a sokoldalú fiókrendszer

Napjainkban a fiókokkal szemben támasztott követelményeket leginkább a duplafalú fém fiókoldalakkal készülő fiókok elégítik ki. Ezek csendes működésűek, behúzásuk automatikus és csillapított....


Ötletes bútorok

Az interneten böngészve számos érdekes bútort találunk, amelyek nem csak látványukban, hanem sokszor funkciójukban is rendhagyóak. Érdemes ezeket az ötletes újításokat alaposabban megnézni, mert...