Fiók- és ajtófogantyúkból az igen nagy választék ellenére nehéz egyedit alkotni, ezért aki szereti az anyagok funkcióinak keveredését, bizonyára örül a képen látható csempedíszből készült fiókelőlapnak.
A csempe anyagvastagságával rövidebbre készítsük el a fiókot. A csempét keretező rátétlécek vastagsága azonos legyen a csempéjével, a többi méretet úgy határozzuk meg, hogy a fiókelőlap közepén éppen a csempe mérete maradjon. A rátétléceket - sarkaikat 45°-os szögben gérbevágva - állítsuk össze keretté, majd ragasszuk a fiók előlapjára. A csempét középen fúrjuk át óvatosan a fogantyú számára, majd a bútor felületkezelése és száradása után ragasszuk a helyére. Mikor a ragasztó megkötött, a csempén lévő furaton át, fúrjuk ki a fogantyú furatát magán a fiókon is. A fából készült, feketére festett fogantyú (hogy teljesen beleolvadjon a csempe mintájába) legutoljára kerül a helyére, egy megfelelő hosszúságú csavarral.
Az interneten böngészve számos érdekes bútort találunk, amelyek nem csak látványukban, hanem sokszor funkciójukban is rendhagyóak. Érdemes ezeket az ötletes újításokat alaposabban megnézni, mert...
Bútoraink fiókjai a korukra és a kivitelükre jellemző módon működnek. Az "idősebb generációsak" még akadoznak, néha nehezen nyithatók, és az egymáson csúszó fiókvezetékek kopása miatt mozgatásuk...