Bútorbelsők átformálása

A dolog azonban mégsem olyan egyszerű, mivel a tárolandó holmikat előbb magunknak kell megfelelően csoportosítani és ezek helyigénye alapján kell olyan beszerelhető szerelvényeket keresni, amelyek kihúzhatók, szellősek és elférnek az adott bútorok belsejében. Esetenként egy-egy válaszlap utólagos beszerelésétől sem szabad visszariadni, hiszen a szerelvények beszereléséhez a méretük miatt erre is szükség lehet. Az ilyen kihúzható fémhuzalos tálcák ugyanis vagy alsó-, vagy oldalsó rögzítésűek. Ha pedig a szekrény belseje elég széles, több ilyen egymás fölé beszerelhető szóló tálca rögzítéséhez osztó válaszlapra lesz szükség.

A különböző szekrények belső tér átrendezése előtt azonban a tároló egységek választékát kell a szükséges a tárolási, illetve a beépítési méretek szempontjából megismerni. A szóba jöhető kiegészítők lehetnek gardrób vagy konyhaszekrényekbe szerelhető különféle célú kihúzható szerelvények. Ezek között ugyanis számos rácstároló egyéb holmik rendszerezett tárolására is megfelel.

A cél mindig az legyen, hogy a tálcákban tárolt holmikhoz kényelmesen lehessen férni. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a tálcák kihúzhatók. A magasságuk sem mellékes, mert ruhaneműk esetén kerülni kell a gyűrődéseket, amit pl. sok ing egymásra helyezésekor az önsúlyuk is előidézhet. E mellett természetesen a tárolókosár mérete is igazodjon a tárolt holmik helyigényéhez. Ezért előbb a holmikat kell fajta és méret szerint csoportosítani, és ennek megfelelően ajánlatos a kosarak közül a megfelelő méretűt kiválasztani. Némelyik kosár, vagy tálca azonban csak külön kosártartó keretbe illeszthető. Ennek előnye, hogy a kosár mélysége változó, így a tárolt holmi mennyiségéhez lehet megválasztani.

Ha a kosár mérete nagyobb a kelleténél, akkor beerősíthető válaszlapokkal lehet módosítani a befogadó méretet, és a szabad helyekre kisebb helyigényű holmikat lehet jól csoportosítva elhelyezni. A szóló tálcák általában 85-150 mm magasak, a kombinált, közös vázra szerelt emeletes, kettős tálcák pedig 100-150 mm mélyek, és egymástól kb. 200 mm-re vannak. Ez ugyan kihasználatlan hely, amit viszont egy közéjük helyezett és kiemelhető tálcával lehet hasznosítani. Esetenként a konyhai sarokszekrényekbe való kombinált, többszörösen kihajtható tárolószerelvényeket is érdemes számba venni, mert ezekkel adott helyen sok mindent el lehet helyezni, és a könnyű hozzáférés is biztosított.

Az sem lényegtelen, hogy a kiválasztott szerelvény elfér-e a szekrény belterében, azaz a beépítési méret adott-e? Ha előtte és az ajtó között jelentősebb tér lenne, azt az ajtóra erősített, terhelést alig jelentő huzal tárolóval lehet hasznosítani. Ha a beszerelt tálcák a szekrény korpuszának az éléig érnek, és a szekrény ajtaját még be lehet csukni, a helyzet optimális, bár ez csak élre záródó szekrényajtók esetében igaz, a korpusz közé csukódóknál már gátolnák az ajtók becsukását. Ilyen esetekben kisebb mélységű tálcás tárolókat kell keresni.

A fiókok belső elrendezését is érdemes áttekinthetőbbé tenni. E célra a különféle műanyagból készült, kisebb-nagyobb kosarak belső térbe helyezésével lehet választani, vagy az igényesebb, műanyag osztórudas szerelvények beerősítésével osztható fel egy-egy fiók belseje. Ez utóbbiak előnye, hogy tetszés szerint változtatható a rudak helyzete.

A cipők elhelyezéséhez sem feltétlenül szükséges külön szekrény. Erre is vannak utólag beszerelhető rácsos tartók, amelyek oldalra szerelhető önálló szerelvények, vagy külön felerősíthető kosártartó keretekbe illeszthetők.
A szekrények, fiókok belsők terének átrendezésével a tárolt ruhaneműk áttekinthetőbbek lehetnek anélkül, hogy újabb bútordarabokat kellene vásárolni. A kialakított tárolási rendet természetesen meg kell szokni, sőt meg is kell tartani, hiszen az átalakításoknak ez volt a célja és a beépített szerelvények ezt jelentősen meg is könnyítik.