Tetőt az autók fölé!

1Bár az autó ma már nem luxus, tulajdonosaik ennek ellenére a lehetőségeikhez mérten igyekeznek védeni. Ez érthető, hiszen a gépkocsik nem olcsó jószágok, és aki csak teheti, használaton kívül garázsban tartja. Ha pedig erre nincs mód, de lehetőség van az udvarban parkolásra, akkor előbb-utóbb felmerül egy fedett kocsibeálló kialakításának a gondolata. A feladat egyszerűnek látszik, ám valójában sokkal összetettebb, mint gondolnánk. Cikkünkben most néhány olyan fedett kocsibeállót mutatunk be ötletadóként, amelyek viszonylag egyszerű szerkezetük ellenére küllemükben is megfelelnek a mai igényeknek. A tákolmányok kora lejárt, és az egyre szépülő portákat nem érdemes elcsúfítani igénytelenül összerótt építményekkel. Az alábbiakban ezért a gépkocsibeállókhoz szükséges anyagok lehetséges választékát és néhány szerkezeti megoldást is bemutatunk.

Építési szempontok

2Először is a parkoló helyét kell jól kiválasztani. Sok esetben ez szinte adott, különösen egy kis telken álló lakóépület esetében. Ám vigyázzunk, mert minden földbe erősített oszlopokon álló létesítmény építési engedély köteles. Ezért előbb az illetékes építésügyi hatóságnál tudakozódjunk, hogy lehetséges-e az adott telekre, illetve területre kocsibeálló létesítése, és ha igen, akkor hová építhetjük fel. Ezt ugyanis számos építési rendelet szabályozza, és az adott területet illetően csak a hatóság tudja meghatározni a leendő gépkocsibeálló számba jöhető helyét, esetleg további alternatíváit. Ha ezt elmulasztjuk, vagy figyelmen kívül hagyjuk, akkor az engedély nélkül épült létesítményt az építésügyi hatóság lebontatja, ha pedig a határozatukat semmibe vesszük, akkor megismételhetően 100 000 forintos bírság is a nyakunkba szakadhat. Ez pedig 10 éven belül bármikor bekövetkezhet, ha nem rendelkezünk a szükséges engedélyekkel. Ha pedig osztatlan közös tulajdonban levő, pl. önkormányzati, vagy társasház udvarában kívánunk kocsibeállót kialakítani, ezt megelőzően a többi tulajdonos beleegyezését is meg kell szereznünk, mert ezzel sok perpatvart előzhetünk meg.

Helyigény és egyéb szempontok

3Tegyük fel, hogy a kocsibeálló létesítéséhez minden engedély a birtokunkban van, így most már magára az építményre koncentrálhatunk. Először is a méretét kell meghatároznunk. Ne a konkrét autóra szabjuk a beálló alapterületét, mert típusváltáskor ez komoly gondot okozhat. Ha nincsenek helyi kényszerítő körülmények, akkor 2,5-3x5,5-6 m-es alapterületű parkolóhelyre kényelmesen beállhatunk majd egy középkategóriás kocsival, és annak mindkét ajtaját gond nélkül ki is nyithatjuk (1). Ha két parkolóhelyes, középső oszlop nélküli kocsibeállót (2) szeretnénk létesíteni, akkor elég, ha 5,5 m szélességűre tervezzük, mert középen elég, ha egy ajtó szélességnyi hely marad a két kocsi között. Válaszfal nélküli sorbeállóknál (3) hasonló a helyzet, viszont a közbenső válaszfalakkal megépítetteknél (4) célszerű a 3 m-es beálló szélességet tartani, különben egy szélesebb autóból csak az egyik oldalon lehet majd kiszállni. Helyszűke esetén a valóságban is feltétlenül próbáljuk ki a szűk helyre való be- és kiállást, továbbá a kocsiból való ki és beszállást is, mert a túl kiszámított manőverek kocsi sérüléseket is okozhatnak. Ha csak nagy ügyeskedés árán tudnánk a kijelölt területre beparkolni, akkor valószínűleg autónk gyakrabban fog az utcán állni, mint a drága pénzen kialakított parkolóhelyen.

Szerkezeti anyagok

5A kocsibeállók tetőtartó szerkezetét különféle alumínium idomokból, illetve faanyagok felhasználásával alakíthatjuk ki. Az alumínium tartószerkezetek kivitelezése komoly szakértelmet igénylő munka, ezért többnyire ezt ajánlatos szakemberekre bízni. Különösen akkor, ha a tető anyagául domborúra hajlított üregkamrás, vagy tömör polikarbonát lapokat kívánunk felhasználni. S bár ezek rendkívül rugalmas, időjárásálló anyagok, szakszerű felerősítésük nemcsak a tetőanyag íves hajlítása és az ívelt tartószerkezet kialakítása, hanem a kellő vízzárás miatt is hozzáértő szakipari munkát igényel. A tartóváz szilárd kialakítása és a kötések szakszerűsége is szaktudást igényel, ezért az ilyen autóbeállók felállítása inkább a szakemberek mintsem a barkácsolók dolga.
Minden ilyen feladatra szakosodott cégnek, így pl. a Flex-Time-nak, az Aco-nak, Kerttrad-nek is meg van a maga szerelési rendszere. Ezek a különféle, sokoldalúan felhasználható alumínium lezáró U és F profilok, gerinctakarók, fedőbordák mellett számos lemezből méretre hajlított idomot is tartalmaznak. A szerelési befogórendszerek (Flex-Time, Twinlite, Guttaglis stb.) hozzávetőlegesen hasonlóak, és a megfelelő rögzítést és vízelvezetést is megoldják. A polikarbonát tetőburkolatok toldásához mindenképpen célszerű alumínium toldóidomokat használni, amelyeknek gumi tömítőprofiljai biztosítják a táblák vízzáró csatlakoztatását (5). A szerelési rendszerekhez tartozó valamennyi szükséges idomot forgalmazzák a cégek.
9A tetők fedéséhez használható üregkamrás polikarbonát lapok (6) 98, 122, és 210 cm szélességben, általában 2-6 m, vagy ezeknél hosszabb táblákban szerezhetők be az erre szakosodott cégektől és a barkácsáruházakban. Gépkocsi beállók tetőihez a 10, vagy a 16 mm vastagságú táblák a megfelelők. Színoldalukon UV-védő bevonattal ellátottak. A lemezek celláit egyik végükön alumínium, a másik végüket pedig páraáteresztő élzáró szalagokkal kell leragasztani. Az aluszalagot mindig a tábla fal felé eső, vagy magasabban levő végére, kell felerősíteni. A végzáró idommal ellátott táblákon a széleket UV álló szilikonos fugamasszával kell kikenni. Ha a táblák közvetlenül az épület falához csatlakoznak, felső lemezszegélyezéssel ajánlatos a csapadékvíz elvezetését megoldani.
Természetesen gépkocsibeállók tetőfedőanyagaként használhatunk más, olcsóbb anyagot, pl. PVC-ből, készült hullám- és trapézlemezeket, vagy ugyanilyen profilozású üvegszál erősítésű poliészter táblákat is (7), sőt esetleg bitumenes hullámlemezek is szóba jöhetnek, ha a fényáteresztés nem különösebben lényeges szempont. Ez utóbbi anyagok felerősítése egyszerűbb, PE fejű rögzítőszög és esetlegesen műanyag alátételemek szükségesek a lefogási helyek alá. Toldáskor legalább másfél hullámnyi legyen az átfedés, és a táblák lefogását mindig a hullám felső részén áteresztett PE szeggel kell a szarufákhoz fogatnunk (8). A jó vízzárás érdekében célszerű a kötőelemek feje alá lágy műanyag alátéteket is húzni a csavarok, szegek szárára. Arra is mindig ügyelünk, hogy a szélekre mindig teljes hullámmagasságú, de fél oldalmagasságban lefűrészelt borda kerüljön.

A tartóváz

10a10bMivel ennek a szerkezetnek a funkcionalitásán túl még esztétikai igényeket is ki kell elégítenie, nem mindegy hogy miként és milyen formában kerül megépítésre. Mint említettük, az alumínium idomokból készült tartóvázak (9) kialakítása fokozottan szerszámot és szaktudást igénylő feladat, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ennek birtokában saját kezűleg nem készíthetők el. A barkácsolók azonban többnyire szívesebben dolgoznak a fémnél könynyebben megmunkálható fával, és az ebből kialakított kocsibeálló vázszerkezetek többnyire jobban illenek a környezetbe, mint a fém tartószerkezetek.
Az elemek szilárd kötése alapvetően fontos, amihez azonban nem feltétlenül szükségesek a munkaigényes csapozások, beeresztett kötések, ha megfelelő faösszekötő szeglemezeket (10) használunk a kötésekhez. Ebben az esetben ugyanis a fa alkatrészeket csak pontosan méretre kell szabnunk, és a szegezett, vagy csavarozott szeglemezek biztosítják a kötés szilárdságát. A szeglemezek horganyzottak, és 4-es horganyzott bordásszegek szükségesek az oldhatatlan kötésekhez. Ha oldható kötéseket szeretnénk alkalmazni, akkor horganyzott csavarokat kell a szeglemezes rögzítésekhez használnunk. A tartóoszlopok talajba rögzítéséhez ugyancsak kész, horganyzott oszloptalpakat célszerű használni (11), mert ezeket könnyű a talajba betonozni.
A faanyagokat illetően gyalult épületfákat célszerű használni, amelyeket majd pontos méretre vágásuk után hatásos felületkezeléssel kell előkészítenünk a váz összeállítására. Olyan bevonóanyagot válasszunk, amely a faanyagokat hathatósan védi az UV-sugárzás ellen is. Különösen a bütüik felől itassuk be jól a fa alkatrészeket, mert a lécek és deszkák innen szívják fel legkönynyebben a nedvességet. A darabok hosszanti élét is célszerű lecsapni, hogy ezzel is elősegítsük az esetleges csapadékvíz lefolyását.

Egyszerűbb vázszerkezet változatok

13A legegyszerűbb, a több lábgerendán álló, hosszában összekötő-gerendával szerelt faváz (1), amelyet a végükön egy-egy könyökfával merevíthetünk ki. A kb. 100x100 mm-es lábgerendák alul földbe betonozott H alakú oszlophorgonyokhoz rögzítettek. A felső kötések kialakítását jelentősen megkönynyíthetik a szeglemezek. A szarufák 40x50-60 mm-es élükre állított tetőlécek, amelyeket 800 mm-enként a öszszekötő-gerendára erősítettek. E lécek felső szintjével azonos magasságban deszkakeret fogja össze az egyszerű tetőszéket, amelyre a hullámlemez tetőfedőanyag kerül. A tető kis lejtésű, elöl 50 mm-re nyúlik túl a szegélydeszkán, hátul pedig 50 mm-es műanyag esőcsatorna fogja fel a csapadékvizet.
Az előzőhöz hasonló tetőszerkezeti megoldású, de két oldalról védőfallal határolt autó parkolóhely (12) tetőanyagául már poliakrilátot használtak. A parkolóhely így az oldalfalak ellenére sem hat sötét zugként. Az igényes kivitelű oldalfalakhoz akár készen kapható kerítés elemek is használhatók, de vékonyabb gyalult deszkákból, betétlécekkel is kialakítható. Oldalfalakkal azonban csak akkor érdemes kiegészíteni a parkolóhelyeket, ha a parkoló a telek nagyon szeles helyére kerül, és a gépkocsinak fokozottan védett helyet szeretnénk biztosítani. Így a parkolóhely kellően átszellőzik, de a csapódó esőtől, hótól kellően védett. A faszerkezethez szükséges anyagok mérete hasonló az előzőhöz, a tető e változatnál is egészen enyhe lejtésű, hátsó vízelvezető csatornával ellátott. Tetőfedő anyagként PVC vagy poliészter hullámlemez is megfelel, csak akkor valószínűleg a táblák toldására kényszerülünk.
A három oldalról fedett kettős parkoló (2) vázának kialakítása is hasonló az előbb bemutatottakhoz. Az oszlopok 150x150 mm-esek egymástól kb. 2,2 m-re vannak, és 40x250 mm-es a kötőgerenda. A tető szerkezete a nagy fesztáv miatt szélesebb, 100-150 mm-es szarufákat igényel, amelyeket beeresztett 30x50 mm-es tetőlécekkel kell megerősítenünk. Ha nem polikarbonát lapokat szerelünk a tetőre, akkor a hullámlemezeknek feltétlenül lejteniük kell a hátfal felé, mert ezek a lemezek az átfedett toldások helyén nem vízzáróak. Az oldalfalakat kész fakerítés elemekből is kialakíthatjuk, ám a hátfal, vagy a két oldalfal és a kötőgerenda között a kellő átszellőzés érdekében hagyjunk 150-200 mm szélességű nyitott részt.
14Az épületek oldalfalához csatlakozó kocsi beállók előnye, hogy megtakaríthatjuk a két hátsó tartóoszlopot. A sík védőtetőt viszont kb.10 mm hézagot hagyva célszerű a falhoz illeszteni. Ezt a beázások elkerülése érdekében vízelvezető lemezeléssel szokás kiegészíteni. Ha viszont ívbe hajlított polikarbonátból készül a tető (9, 13), és a hosszanti a gerendák vízelvezető csatornákkal is ki vannak egészítve, akkor az ilyen parkolóhelyek kialakításakor célszerűbb alumínium idomokból kialakított vázat készíteni.
Oszlopait 80x80 mm-es vagy 100x-100 mm-es zárt idomok, a felső hossztartók pedig hasonló méretű, és a kivágott végű oszlopokba illesztett, egyik végén zárt végű U profilok. Így ezek egyben a vízelvezető csatorna szerepét is betöltik, és az ívbe hajlított tartóbordákat is könynyű az oldalukra csavarozni. A polikarbonát burkolatokat a méretre szabásuk után tömítőgumi közbeiktatásával kell a már felszerelt tartóívekre felcsavarozni.
A sorbeállók (3, 4) szerkezetileg alig különböznek az eddig bemutatottaktól, csupán a tartóoszlopok méretét kell kissé megnövelni, hiszen a közbenső oszlopoknak a mellette levő parkolóhely szarufáit is rögzíteni kell. Az ilyen parkolók esetében az oszlopokat ezért célszerű 100x150 mm-es gerendákból leszabni, és fém talpakra erősíteni. Az oszlopokat felül 40x150-250-es összekötő gerendával erősítsük egymáshoz, ezekre keresztben helyezzük el a legalább 30x50-100 mm-es szarufákat. Mivel ezeket valószínűleg toldani is kell, a hosszító-toldások mindig az öszszekötő gerendák élére kerüljenek. Tetőfedő anyagként polikarbonátot, vagy műanyag hullámlemezt használhatunk, és a tetőnek ajánlatos legalább 5 fokos lejtést is biztosítani.
Ne felejtkezzünk el a hátsó oldal felöli vízelvezetésről sem. Az ehhez szükséges csatorna méretét a tetőfelület alapján határozzuk meg, mert ez már igen jelentős vízgyűjtő felület, amelynek "hozamát" biztonsággal kell elvezetni. Az esztétikus külső megjelenést szolgálja a deszkákból összeállított, és az összekötő gerendák, illetve a szarufák végein levő hevederlécekre felerősített kb. 250 mm széles ereszszegély, amely hátul még az ereszcsatornát is elrejti. A kocsiállások között nem szükséges válaszfalat emelni, mert az nemcsak a költségeket, hanem a parkolóhelyek szélességét is növelné. Hátsó- és oldalsó falakra is csak akkor van szükség az ilyen sorbeállóknál, ha a védőtető vázon túlnyúló részei az esetlegesen beverő csapadék ellen nem biztosítanak kellő védelmet a parkoló gépkocsiknak.
Bemutatunk még egy számba vehető megoldást, a lakóház tetejének a meghosszabbításával kialakított gépkocsibeállót (14). A képen látható épület tetőszerkezetét ugyan már eleve így alakították ki, ám hasonló formában utólag is elkészíthető egy-két kocsi parkolását lehetővé tevő fedett hely. Ezt természetesen ajánlatos építésszel is megbeszélni, mert az ilyen átalakítás jelentősen befolyásolja az egész épületnek a látványát. Megépítése is bonyolultabb, mint a különálló fedett parkolóhelyeké, és költségesebb ezeknél, viszont nagyon jól védett helyet biztosíthat az autónak.
A tető tartószerkezetét ilyenkor a ház tetőburkoló anyagához igazodva kell kialakítani, és mintegy azt folytatva kell megépíteni, lehetőleg a tető lejtésszögének változatása nélkül. Emeletes épületek esetében ezt a munkát a legjobb szakemberekre bízni, viszont kisebb hétvégi nyaralóknál, faházaknál a könnyű tetőfedő anyagok és a folytatandó tetőszerkezet viszonylagos egyszerűsége miatt, akár saját kezűleg is kivitelezhető. Ilyen esetekben a tetőfedéshez fényáteresztő tetőfedő anyagot is használhatunk, ami jelentősen megkönnyíti a dolgunkat és a fa tetőszerkezet kialakítását is. Ha a hátfalat oldalfallal is kiegészítjük, jól védett gépkocsibeállót létesíthetünk a nyeregtető utólagos megtoldásával az épület mellett.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: tető, garázs

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hőszigetelési praktikák

Amikor hűvösebb időszakban készül a tetőtér szigetelése, jó, ha néhány dologra kiemelt figyelmet fordítunk a kivitelezés során ahhoz, hogy valóban minőségi eredményt kapjunk a végén.


Háztető füvesítéssel a jobb levegőért

Egyes vidékeken nagy hagyományai vannak a háztetők füvesítésének. A klasszikus lapos tetők extenzív tetőkertjei mellett ez a sátortetőkön is kivitelezhető.