Energiatakarékos szigeteléssel a penész ellen

2021-03-11 12:07:03 | Módosítva: 2021-03-25 18:42:57

Egy fontos tényt szögezzünk le, már az elején: a különböző penészgátló szerek használata kizárólag felületi kezelést eredményez! Maga a penészesedés sajnos újra és újra meg fog jelenni a felületen mindaddig, amíg a konkrét kiváltó okokat meg nem szüntetjük. Ezek vizsgálatához muszáj szakember segítségét is igénybe venni, mert komplex épületfizikai mérlegelés és számítások kellenek ahhoz, hogy eredményesen szállhassunk harcba a nyavalyás penész ellen.


A penész, ha beférkőzik az épületszerkezetbe, nem csak esztétikai problémát okoz. Komolyan kell venni, mert súlyos és idült légúti megbetegedések kialakulásához is vezethet a levegőben szálló penészgomba spórák belégzése!

A nem megfelelő gondossággal épített-szigetelt épületszerkezetekben, különös tekintettel azok kapcsolódási pontjaira, „hőhidak” keletkezhetnek, amelyek erőteljesen közrejátszanak a penészesedés kialakulásában. Nyilván számítanak az időjárási viszonyok is, amelyeknek az épület éghajlatilag és lokáció tekintetében ki van téve, valamint nem elhanyagolható kockázati tényező a lakók belső épülethasználatának módja sem.

Alapvetően, ha alacsony a falakon a belső felületi hőmérséklet, és emellett magas a belső páratartalom, miközben a helyiség szellőzése elégtelen vagy egyáltalán nem megoldott, és a fényviszonyok sem túl rózsásak, akkor a nekik kedvező környezetben a mindenhol jelen lévő gombaspórák azonnal lecsapnak. A levegő hordozza a számukra szükséges tápanyagot, így ellentámadás hiányában a folyamat a végletekig burjánzana.

Általában az őszi fűtési szezon elején jelennek meg a penészesedéssel járó problémák. Először csak a külső ablaküvegek belső üvegfelületén csapódik ki a levegő magas belső páratartalmából a nedvesség, aztán ez fokozódik, megjelenik egyéb épületszerkezeteken is, elszíneződések formájában. Ez már a penész!

A megoldás kulcsa mindenképpen az előre megfontolt szándékkal elkövetett: szigetelés. Jó hír, hogy a meglévő penészes állapotokon is lehet hőszigeteléssel javítani, de több tényező együttes szem előtt tartása mellett. A penészesedés ellen megfelelően kialakított és szigetelt épületszerkezetekkel, másrészt a belső légállapotok – léghőmérséklet, páratartalom és légcsere – megfelelő és folyamatos szinten tartásával védekezhetünk.

Vegyük sorra, hol tartunk jelen pillanatban, azaz mit szigeteltünk eddig a házon!

Tény, hogy a talajon fekvő padló (földszinti padló) hőszigetelésének korszerűsítését csak költséges és nagy bontási munkálatok révén lehet elvégezni, főleg mert egy ilyen felújításnál a teljes padozati rétegrendet helyre kellene állítani, beleértve a vízszigetelést is, amely többnyire régi és elkorhadt, ezért gyakorlatilag nem tudja már a funkcióját betölteni. Emiatt az épületben jelentős lesz a talajnedvesség párolgása, amely kedvez a penész megjelenésének is. Erről tehát inkább előre érdemes gondoskodni.

Az a tapasztalat, hogy hőszigetelés tervezése esetén a háztulajdonosok kevésbé foglalkoznak a palásfödém és a talajon fekvő padló hőszigetelésével, inkább csak a külső falakra és a külső falakban elhelyezkedő nyílászárókra koncentrálnak, talán mert az olyan látványos kívülről…



Tipikus példája a penészesedés megjelenésének, amikor kicserélésre kerülnek a homlokzati nyílászárók és leszigeteljük a homlokzatot…, aztán ezzel oktondi módon befejezettnek tekintjük a felújítást.

Hol a hiba? Ha a padlásfödémet kihagyjuk a szigetelésből, ebből a legtöbb esetben az következik, hogy a téli fűtési szezonban a plafon és a fal belső találkozásánál megjelenik a nedvesség és a penész!

Az optimális hőszigeteléshez az a megfelelő megoldás, ha a homlokzati szigetelést felvezetjük egészen a cserépfedés aljáig (ha van, akkor a tetőfóliáig). Ezután a padlásfödémet ellátjuk a megfelelő minőségű és vastagságú hőszigeteléssel, sőt, ezt a hőszigetelést átvezetjük a talpszelemeneken is, nem csak nekitoljuk a padlástér irányából. Így a homlokzati szigetelés gyakorlatilag „találkozik” a padlástér szigetelésével, azaz a vasbeton koszorú és maga a talpszelemen is körbe lesz szigetelve, nemcsak a padlásfödém.

Miután gondoskodtunk a valóban felület-folytonos szigetelésről, már tényleg csak a megfelelő légcserét kell biztosítani ahhoz, hogy a lakótér komfortja minőségi, esztétikai és egészség szempontjából is komfortos legyen.

Amennyiben egy ház korszerű szigeteléssel van ellátva, nemcsak az épület állagvédelmi romlása és a penészesedés kerülhető el, hanem a fűtésszezonban számottevően alacsonyabb költségekkel kell majd a lakóknak számolni.

Mivel jelenleg a 300 m2-nél nem nagyobb összes hasznos alapterületű épület esetében az építés ún. egyszerű bejelentés alapján végezhető, ezért a tervezés során az energiafogyasztásra vonatkozó paramétert senki nem ellenőrzi automatikusan. Ezért nyugalmunk érdekében – épületenergetikai szakmérnök véleményét kikérve – már a tervezés fázisában gondoskodni kell arról, hogy a kész szerkezet teljesítse majd a közel nulla energetikai szintet. A használatbavételi engedély megkérésekor készül el a konkrét energetikai tanúsítvány, a „zöldkártya” is, amely igazolja, hogy az épület energetikai teljesítménye eléri a minimum BB-szintet, azaz teljes energiafogyasztása nem haladja meg a 100 KWh/m2/évet.


A minőségi szigeteléssel gondosan épített ház hosszú távú, napi boldogságélmény. A mai környezettudatos világban pedig az a tény sem utolsó szempont, hogy mindezzel a káros kibocsátások szintjét is csökkentjük.


URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Algásodás az épülethomlokzatokon

A homlokzatokon megjelenő algásodás okainak hátterében térségünk klimatikus viszonyainak változásai húzódnak. Az elmúlt években a környezeti feltételek kedvezően hatottak a különböző moszatok...


Fújható tetőszigetelések

Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. A tető hőszigetelése –...