Funkció és forma

Esővédő előtetők

2013-07-04 12:32:25 | Módosítva: 2013-07-04 13:34:24

Az épület bejáratának esővédelmét többnyire utólag a falhoz erősített tetőszerkezetekkel lehet megoldani. Az igényes kivitelű előtetők formai kialakítása az épület bejáratának az esztétikáját is előnyösebbé teheti. A minőséget jelentősen meghatározza a rájuk fordított összeg és kivitelező kreativitása is.

Az előtetőknek hatásosságát nagyban befolyásolja a mérete, a lejtése és a csapadékvíz elvezetési képessége. Minél nagyobb a felülete, annál inkább védi a bejárat előtti területet még a beverődő esővíz ellen is, a lejtése pedig a hatásos vízelvezetés szempontjából lényeges. A nagyobb méretűeknél ajánlott a különféle ereszcsatornák használata, és az összegyűlt esővíz ejtő csatornán való elvezetése. Ez utóbbi azonban sok esetben hiányzik az előtetőkről, erre nem ártana nagyobb figyelmet fordítani a kivitelezőknek. Célszerű, ha az előtetető jelentősen túlnyúlik a lépcső, vagy az ajtó szélességénél, hogy a csapó esőtől is kellően védve legyen az előtte levő terület.


Az ívelt felületű megoldásoknál ugyan a lefogó szélelemek elvezetik az oldalra csorgó vizet, ám ejtőcsatorna híján, az közvetlenül a tetőszélei mellé csorog, ami ugyancsak nem előnyös, ha csak a lefolyó vizet nem sóderes feltöltésű vízelnyelő fogja fel. Az előtetők tartószerkezete többnyire a homlokzatra csatlakozik, így általában a védőtető felülete is e felülethez illeszkedik. A csapó eső leszivárgása ellen a falra erősített és az előtető síkjára fedő lemezeléssel ajánlatos védekezni. Ezzel elkerülhető, hogy a tetőről lecsorgó víz az előtető alatti falrészre csorogjon. Ez az enyhe szögben lejtő előtetőknél is magakadályozza a hajlatban kialakuló falnedvesedést.

Utólagos előtető szerkezetek

Azoknál a megoldásoknál, ahol a tető távtartása miatt nem ér a homlokzat faláig az előtető, a lemezelést esztétikai okok miatt nem alkalmazzák, ám kiadós esők alkalmával ezeknél is lecsoroghat a csapadékvíz, mégpedig közvetlenül az ajtó elé. E szempontokra már eleve érdemes felszerelés előtt nagyobb figyelmet fordítani, hogy elkerülhetők legyenek a kellemetlen mellékhatások.  Az utólag felszerelésre kerülő előtető szerkezeteknél nagyon népszerű a favázas kivitel. Kedveltségük a rusztikus megjelenésüknek és viszonylag egyszerű ácsmunkával történő kialakításuknak köszönhető. A kisebb méretűeknél a masszív, konzolos alátámasztás is elégséges, a nagyobb tetőfelületeknél már tartóoszlopokkal célszerű alátámasztani az előtető szerkezetét.


A tetőfelületüket általában – az egységesebb hatás érdekében – az épületek tető héjalásához igazodó fedéssel szokták ellátni, ám esetenként a hasonló hatású bitumenes tetőfedőanyagok használata is gyakori, ami könnyebb tetőszerkezetet igényel. A faszerkezetek ápolásáról természetesen időszakosan gondoskodni kell, mert állaguk védelme meghosszabbítja az élettartamukat. Az előtetők nagyon gyakori kiviteli formája a szögacélból összehegesztett tartóváz, amit különféle fényáteresztő anyagokkal fednek le. A régebbieken gyakori a dróthálós üveg, amely időálló és nem törékeny, ám a súlya miatt erősebb keretszerkezetet igényel. Újabban már csak ritkán használják. A másik gyakori fedőanyag az üvegszállal erősített poliészter hullámlemez. Ezt meg az igénytelen előtetőkhöz szokás már csak használni. Előnye, hogy könnyű és egyszerű tartószerkezetet igényel.


A kiváló ütésállóságú és könnyű üreges polikarbonát lemez viszont egyre kedveltebb a hajlíthatósága és nem utolsó sorban a csekély fajsúlya miatt, ami a többnyire fém tartószerkezetek kecsesebb kialakítását teszi lehetővé. Kellemetlen tulajdonsága e vékony és könnyű fedőlemeznek, hogy a sűrű eső hatására erősek kopogó hangot ad, különösen ha elég nagy az előtető felülete. Újabban az edzett, vastag biztonsági üveget is használják előtetők fedéséhez, amik inkább exkluzívabb helyeken, gyakran hajlított formában kerülnek fedőanyagként a különleges kialakítású előtetők tartószerkezetére. Ezekhez természetesen az üveg súlya miatt szilárdabb tartószerkezet szükséges.


A tartóvázak terén is változtak a felhasznált anyagok. Az igénytelen szögacél, illetve zártszelvényű anyagok helyett egyre gyakrabban hajlított alumínium idomokból, gumibetétes rögzítő elemekből és záró idomokból állnak össze a tartóvázak, amelyek nemegyszer porszórt festéssel védettek a korrózió ellen. A szerkezeti acél idomok pedig főként a kovácsolt jellegű előtető vázak szerkezeti anyaga, amelyeket többnyire melegalakítással készítenek. Az összeállított váz általában porszórt festéssel védett a korrózió ellen, de nem ritka a selymes fémfestés sem, ami jól kidomborítja a mívességüket. Nem ritkák a rozsdamentes csövekből hajlítással vagy könyök elemekből összehegesztett tartóvázak sem, amelyek az üvegtetőkhöz illenek a leginkább. Szálhúzott vagy polírozott a felületük, külön védőbevonatot nem igényelnek, ennek ellenére nagyon trendi megjelenést biztosítanak az üveges előtetőknek.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Különleges zöldségnövények

Hazánk éghajlata nagyon sokféle zöldségnövény termesztésére alkalmas, bár e lehetőséget kevéssé használjuk ki. Gondoljunk csak a trópusi eredetű paprikára vagy paradicsomra, melyek tavasztól őszig...


Polikarbonát

A polikarbonát felhasználási lehetőségei igen széleskörűek az építészetben és a lakberendezésben. Előtetők, teraszfedések formájában már mindenki találkozott vele, de ezek a felhasználási...