Faanyag választék

1Lapunkban rendszeresen ismertetjük különböző kisebb, nagyobb használati tárgyak leírásait, ám azok alapanyagára többnyire a méret tekintetében adunk pontos adatokat, féleségükre azonban csak általánosan utalunk. A beszerezhető alapanyagok választéka azonban sokkal bőségesebb, mint gondolnánk, amivel csak a vásárláskor - akkor sem mindig - szembesülünk. Sőt, az is lehet, hogy az alig látható különbségeknek nem is tulajdonítunk nagy jelentőséget, ami adott esetekben szilárdsági, vagy minőségi problémákat okozhat. A megfelelő anyag kiválasztásakor ezért ajánlatos az alábbiakat figyelembe venni.

Tömörfa anyagok

Ezek általában fűrészáruk, gyalult lécek, deszkák, pallók vagy gerendák. Ha ilyen anyagokat kívánunk felhasználni, akkor nem árt tudnunk, hogy sok függ a faanyagok felvágásától. Mivel csak az értékes fafajoknál alkalmaznak sugárirányú vágást, az általunk gyakran használt fenyőfák párhuzamos vágásúak. A farönk középső tartományából származók az ideálisak, mert ezek később alig vetemednek. Erezetük sűrű, "álló", többnyire hosszában párhuzamosan futó évgyűrűk jellemzik. Az ún. oldaldeszkák erezete ezzel szemben többnyire lángnyelv alakzatú, ezek később könnyebben vetemednek (1). Vásárláskor azonban ne csak erre ügyeljünk. Azokat a faanyagokat, melyeken az erezet kifut a fából, lehetőleg tegyük félre, ezeknél jelentős az anyag ferde behasadása.
2 A kiválasztott fák bütüjét is ajánlatos megvizsgálnunk, mert ha kis repedéseket fedezünk fel rajta, az anyag további száradásakor ezek mély hasadásokká változhatnak. A ferde, vetemedett darabok is megnehezítik majd a munkánkat, és az alaktartásuk sem garantálható. Vetemedett deszkát, lécet soha ne vásároljunk, mert azok később is hajlamosak maradnak a további deformációra (3). Az elszíneződött foltokra is ügyeljünk, mert azokat soha nem tudjuk majd eltüntetni. Az esetleg összeszáradt göcsök is számos problémát okozhatnak. Ha pedig szélesítő toldásokra kényszerülünk, akkor az anyag gesztes-, illetve szijácsos oldalait egymás felé forgatva ragasszuk össze (2). Ezzel a faanyagok várható alakváltozásait küszöbölhetjük ki.

Rétegelt falemezek 

Ezeknek az anyagoknak jelentéktelen a zsugorodásuk, csekély a vetemedésük, és nagy a felületük. A lapanyagok mindig páratlan számú, egymásra merőleges száliránnyal egymásra ragasztott furnérlapokból készülnek. A lapvastagságuk 3-38 mm közötti, 3-9 rétegből tevődnek össze (4). Felületük lehet csiszolatlan, csiszolt-kefélt, és ritkán profilírozott. A időjárásnak ellenálló lemezek vízálló módon ragasztottak. A fedőfurnér minősége szerint is "rangsorolhatók". Az 1-2 minőségű lemezek egyik oldalát minőségi-, a másikat viszont másodosztályú furnér fedi. A vastagságuk 5, 6, 8, 10, 12, 15, 18, 20, 25, 30 mm. A lapok hosszúsága általában 2000 mm, szélességük pedig 1250 mm, a nemes furnérral borítottaké pedig 2850x2520 mm. Megmunkálásakor a vékonyabb lapokból kilépő szerszámélek rostokat szakíthatnak ki az anyagból, amit alátéteket használva előzhetünk meg. A megmunkáló szerszámok mindig élesek legyenek, hogy még a puhább anyagból készült rétegeltlemezek vágott élei is határozott kontúrúak maradjanak.

Bútorlapok 

3 Ezek az anyagok hasonlatosak a rétegeltlemezekhez, a különbség csupán annyi, hogy a fedőrétegek között élükre, vagy lapjukra állított, egymáshoz ragasztott lécek alkotják a lap magját (5). A fedőrétegek a lécezett betét szálirányára merőlegesek, tehát mindkét oldalon azonos az irányuk. A fedőrétegük lehet azonos, vagy különböző fafajtából hasítottak. A rétegeltlemezekhez hasonlóan ezeknek a lapoknak a minőségét is számjel jelöli. A könnyen beszerezhető bútorlapok általában 19-20-21 mm vastagságúak, 1220x2440 mm-esek. A nemes furnérral borítottak különféle bútordarabok készítésére alkalmasak, ha a felületüket teljesen simára csiszoljuk, és tartós felületkezeléssel látjuk el. Ez lehet bútoripari lakk, politúr, keményviasz, vagy más keménybevonat. Vágott éleik lefedéséhez hőre olvadó ragasztóréteggel bevont élfurnér szalagot, vagy idomosra mart tömörfából készült léceket használhatunk.

Farostlemezek 

E lapok szerkezete hasonló a karton vagy a papírlaphoz. A finom farostokat kötőanyaggal keverve száraz, vagy nedves eljárással lemezekké préselik. Általában az ún. közepes sűrűségű, illetve kemény farostlemezek a legelterjedtebbek, amelyeknek a szakító- és nyomószilárdsága nagy, viszont a hajlítószilárdságuk csekély. A lemezek hátoldala jellegzetes szitalenyomatú (6). Műgyantával telített papírbevonatú változatuk a laminált farostlemez. Ezeknek a felülete kemény, a bevonatok pedig fényesek, szerkezet-matt, azaz kissé érdes felületűek, vagy teljesen mattak. A kereskedelemben kaphatók elő- és hátoldalukon fafurnérral borított lemezek is, ezek vastagsága 5 mm. A lemezek vastagsága 3-5 mm, táblaméretük pedig általában1600x2750 mm. A farostlemezek fajtájuktól függően hátfalak, fiókaljak fal-, mennyezetburkoló- és ajtóborító lapok kialakítására alkalmasak. Léteznek tökéletesen vízzáró rétegű, 5 mm vastagságú, csempemintás, 1220x2440 mm-es táblaméretű változatok is, amelyekkel akár egy fürdőszobát is gyorsan beburkolhatunk (7). Ám mindegyikre egységesen jellemző, hogy az élek felől jelentős mennyiségű a vízfelvételük, ami a szélek felduzzadását idézi elő. Ezért pl. a vízálló csempemintázatú burkolólapokat az illesztési éleik mentén vízálló tömítőanyaggal kell vízzáróvá tenni.

Közepesen tömör farostlemezek (MDF) 

4,5 Az ilyen táblaanyagok a farostlemezhez álnak közel, mert alapanyaguk igen finom rostokból áll. A farostokat ragasztóanyaggal keverik össze, sajtolják és hőkezelésnek vetik alá. A közepesen tömörített farostlemez táblák előnyei, hogy a faforgácslapoknál jobb a csavarállóságuk, vetemedésre nem hajlamosak, és az éleiket a fához hasonló simaságura marhatjuk (8). A hornyok és a mart díszítések felülete is kiváló simaságú, viszont a préselt rostok miatt elég nagy a térfogatsúlyuk. Felületük csiszolt, mázoláskor megfelelő alapozást igényel az egyébként teljesen sima lapfelület. Az MDF lapok a faforgácslapokkal azonos 16, 19, 21 mm vastagok, táblaméretük pedig többnyire 2070x2800 mm. A natúr MDF lapokon kívül kaphatók furnérozott, illetve egy-oldalon laminált lemezek is 3,4-4, illetve 2,5-40 mm vastagságban, sőt a furnérozottak perforált felületűek is lehetnek (9). Megmunkálásukkor visszafogott előtolást ajánlatos alkalmazni, hogy a forgácsolt felületek kellő simaságúak legyenek.

Faforgácslapok 

9 Ez az egyik legismertebb fahelyettesítő alapanyagunk, amely kis méretű faforgácsokból, hőre keményedő fenol-formaldehid, vagy karbamid kötőanyag hozzáadásával, préseléssel készül. Vannak egyrétegű lapok, amelyeket azonos méretű faforgácsokból sajtolnak, ezek felülete elég durva. A három rétegű faforgácslapok középső rétegét viszont nagyobb faforgácsok alkotják, ám fedőrétegük már finomabb és sűrűbben préselt forgácsokból áll (10). Ezek felülete sima, és a többrétegű felépítésük miatt jobb a rugalmasságuk, törési szilárdságuk. Bútordarabok készítésére csak olyan lapanyagokat használjunk, amelyek E1-es minősítésűek. Ezt különösen gyermekbútorok készítésekor vegyük figyelembe. A faforgácstáblák 10-30 mm vastagságban kaphatók, táblaméretük általában 2070x2750 mm, de ez gyártmánytól függően változhat is.
Laminált felületű változataik igen kedveltek, ezek általában 16, 19 mm vastagok, a laminátum felülete pedig sima, finoman rücskös, vagy pórusnyomott, többnyire selymesfényű, vagy matt lehet. Táblaméreteik megegyeznek a natúr faforgácslapokéval.

Munkalapok 

Ezek ugyancsak faforgácslapok, de idompréselt élkialakításúak, és változó a vastagságuk is. Felületüket a színoldalon igen ellenálló laminátum fedi, ami az idomra préselt élt is takarja (11). A lapok vastagsága 28-38 mm között változik, szélességük 600 és 800 mm, a hosszuk pedig általában 2800, vagy ritkán 5200 mm. Konyhai munkapultok, falra erősített munkaasztalok kialakításához kiválóan alkalmasak, mert csak a hosszukat kell méretre vágatnunk. Vágott élük lefedésére a 42 mm széles felvasalható élfóliát vagy speciálisan kialakított gyári élzáró idomokat célszerű használni.
A felsoroltakon kívül természetesen még más lapanyagokkal is találkozhatunk, pl. OSB építőlapokkal, vagy bambuszháncsból préselt táblákkal, ám ezek többnyire csak speciális célokra alkalmasak.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nagynyomású fatelítés

A fából készült szerkezetek és építőelemek a szabadban, nedvesség hatására hamar korhadni kezdenek, illetve különböző rovarok kezdik ki a szerkezetüket. Ez a hatás, a korábban említett...


Faesztergálás: Faanyagok előkészítése

Faesztergálás során a fát, mint alapanyagot többféle formában használhatjuk fel. Cikkünk betekintést nyújt – az amatőr faesztergályos szemszögéből – a faanyagok előkészítő mozzanataiba, ötleteket...