Faanyagok szárítása

2008-11-10 18:05:52 |

Az építkezések fő anyagai a tégla, a beton, az acél és a fa. A fa olyan szempontból kakukktojás, hogy élő eredetű szerves anyag, ebből adódóan pedig viselkedése sok mindenben eltér az építkezésben használt többi, de szervetlen anyagokétól.

A száraz fa ellenállóbb

Fa födémek kialakításához célszerű a faanyagot előbb szárítani, mivel a nedves fa repedezésre hajlamos. Asztalos ipari munkákhoz is elengedhetetlen a száraz fa használata. Száraz fát vásárolni nem mindig könnyű, ezért nagyobb tételnél jól jön, hogy egyes szolgáltatók faanyag-szárítással is foglalkoznak.
A faanyag szárítása során keményebbé szilárdabbá válik, ami nem csak a terhelhetőségére lesz jó hatással, hanem a kór-, és kártevőkkel szemben is ellenállóbbá válik. A fa hőkezelése gomba-, és kártevő-mentesítés céljából is hasznos. Gyakran alkalmazzák még ma is azt a nem túl hatékony módszert, hogy a faanyagot gombamentesítő anyaggal áztatják be. Azonban ez a módszer többségében csak a faanyag felületén hat, a fa belsejében gond nélkül megélhetnek a rovar-, és egyéb kártevők. Egyes fatelepek még ezt a gombakezelést is egyszerű kék festék felkenésével helyettesítik.
Ezzel szemben a fa hőkezelése kártévő-mentesítés céljából a fa belsejében is hat, így a faanyagból minden egyes kártevő kipusztul. Azért is különösen fontos a kártevők kiirtása a fa alapanyagból, mert a kész gerendába már nagyon ritkán képes kártévő bejutni.
Manapság a gyors kitermelés, darabolás, áru-előkészítés miatt gyakorta kerül olyan áru a fatelepekre, barkácsüzletekbe, amelyek nem megfelelően vannak kiszárítva, a további megmunkálásra előkészítve. Ennek következményeként a beállított gerendák, kerítéslécek, lépcsőlapok a rájuk ható erők és a száradás következtében gyakran megrepedeznek. A rossz faipari kereskedőnek ez a hozzáállása elég sajnálatos főleg annak tükrében, hogy egy laikus nem látja a faanyagra ránézve, hogy az mennyire nedves még, milyen problémák adódhatnak a beépítést követően hónapok multával.

Élő anyagból építőanyag

A faanyag élő eredetű, ebből adódóan jellegzetes szerkezetű építő elem. Amíg a kidöntött fából építésre alkalmas anyag válik, addig számos, gondosságot és szakértelmet kívánó folyamaton kell keresztülmennie. A fafeldolgozó üzemek is külön szakosodtak építőfa, bútorfa vagy épp tűzifa feldolgozására.
Az építőfa feldolgozását, a kitermelést követően pihentetés előzi meg. Ekkor a rönktéren válogatva összeállított lerakatokban a farönkök - a korona elvesztéséből és a fektetett helyzetből adódóan megváltozott erők miatt keletkezett - feszültségei a belső rugalmasság és képlékenység által kiegyenlítődnek. A fatörzs belső, nemesebb részéből gerendákat, a külső részéből deszkákat készítenek. Az előállított szélezett fűrészáru eltér a teljes törzsből szeletelt szélezetlen fűrészárutól, amely vastagabb, szélesebb és jobb minőségű is egyben.
A faelőkészítés folyamatai innentől több irányba ágaznak el. Lényeges lépés a faszárítás, amelynek révén a faanyag nedvességtartalmát a kívánt mértékűre lecsökkentik, és úgy optimalizálják, hogy az egyenletes eloszlású legyen az anyag minden részében.
A faanyag spontán száradásából származhatnak repedések, csavarodások, elgombásodás és rovarkártevő által okozott károk. A faanyag szárítását korábban természetes módon, fedett színekben végezték. Minél szárazabb a faanyag, annál keményebb, de ridegebb is. A puhafák gyorsabban, a keményfák lassabban száradnak, száríthatók ki a megfelelően csökkent nedvességtartalmúra.
A nedvesség a fából a rostok mentén távozik, ebből következően minél vastagabb a keresztmetszete a faanyagnak, annál lassabban szárítható ki. Rönkfa szárításánál például a rönk végeinél távozik a nedvesség jelentős része, ezért a szárítás folyamán ügyelni kell a túlszáradt rész nedvességtartalmának pótlására. Ez azért szükséges, mert ha a végek túlzottan kiszáradnak, akkor alkalmatlanná válnak arra, hogy a belsőbb részekből is kijusson rajtuk keresztül a nedvességtartalom.
A fa sejtszerkezetében a nedvességet edények tárolják, amelyeknek határán cellulózhártyákon keresztül távozik a nedvesség. A nedvesség távozását megkönnyíti, ha a folyamatot először telítéssel, a cellulózhártya átnedvesítésével kezdik meg.
A mesterséges szárítási technológiák berendezése a szárítókamra, amelynek belső tere fűthető, hűthető, párásítható és szárítható. Léteznek vákuumos-szárítókamrák is, amelyek nyomás alá helyezhetők, illetve vákuumozhatók is. Ez utóbbit a rönkfák szárítására használják, mivel a nyomás növelésével gyorsítható a telítés, a vákuumozással pedig gyorsítható a szárítás.
A faelőkészítés a mesterséges szárítással rövidebb idő alatt végezhető el, mint a természetes száradási folyamatra bízva a dolgot, de energiaigénye nem elhanyagolható, így ezek a költségek a végfelhasználói árban is megmutatkoznak. A kisebb szárítókamrák földgázfűtésűek, a nagyüzemekben általában fahulladék-tüzelésű és közvetett fűtésűek.

Házilag is száríthatjuk

Ha megvásároltuk a faanyagot - mondjuk egy tetőszerkezethez, kerítéshez - előnyös, ha 3-4 hónapig száraz, hűvös, közvetlen napfénytől védett helyen tudjuk tárolni. Vízszintesen fektessük le a gerendákat, léceket. Lényeges, hogy semmilyen feszítő erő ne hasson rájuk, tehát ne legyenek, mondjuk falhoz támasztva stb., mert ez görbülésükhöz vezet.
Ha a faanyag megfelelően szárított volt, akkor nem történik semmi, legfeljebb csak időt vesztettünk, az otthoni tárolással. Ám ha nem volt megfelelően száraz, akkor ez idő alatt kiszárad, edzettebbé válik.
Mi a különbség, hogy így, tárolás közben, vagy már beépítve szárad ki a faanyag? Nagyon sok. Ha már a helyére van állítva, akkor a csavarok, csapolások feszítő hatása miatt száradás közben megrepedhet a faanyag. Ha már megfelelően száraz, akkor ezekhez az erőhatásokhoz repedés nélkül alkalmazkodik a fa.
Érdemes odafigyelni a lépcsődeszkák, kerítéslécek vásárlásakor is. A faanyagban minél kevesebb a görcs, illetve ami van is benne minél kisebb, annál kisebb az esély az anyag repedésére, szereléskori elpattanására.
Lépcsőlapoknál gyakori, hogy bár a lap egy darabból állónak látszik, több darabból ragasztották össze, de olyan precízen, hogy ez szinte észrevehetetlen. Felszereléskor a tartócsavarok feszítése miatt, valamint a használatból eredő terheléskor a száradással egy időben ezek is csúnyán berepedezhetnek, illetve a ragasztásnál szétválhatnak. Érdemes a számlát és a csomagolást 6-8 hónapig megtartani, hogy utána reklamációkor ne jöhessenek a kifogások a jól betanított kereskedőktől: hogy "erre rá volt írva, hogy csak beltérbe alkalmazható" stb....

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A legősibb építőanyag a fa

Szinte a világ minden táján használja az építőipar a fát. A fa – mint építőanyag – körülbelül az emberiséggel egyidős. Már az őskori leletek közt is találhatók facölöpökre épült házak, de az...


Fakerítések

A faanyagok jó megmunkálhatóságuknak és - megfelelő felületkezeléssel - időtállóságuknak köszönhetik elterjedésüket. Viszonylag olcsók, és a különböző fa szerkezetek házilag is könnyen...