Hangcsillapított lefolyóvezeték

2015-08-10 11:40:07 | Módosítva: 2016-01-31 20:14:24

Az elmúlt években több felmérés hasonló eredményt hozott, miszerint a lakókörnyezetünkben fellépő zavaró tényezők közül az emberek 60%-a számára a zaj a legzavaróbb. 2014 tavaszán a híradásokban többször hallhattunk stratégiai zajtérkép készítéséről. Ez a térkép mutatja meg, hogy a főváros pontjai milyen zajosak az egyes napszakokban. A szakemberek szerint azért fontos ez az adat, mert a légszennyezés után a zaj a környezeti ártalmak legfőbb forrása.


Megoldás a szennyvízvezetékekben keletkező zajok csillapítására

A zaj olyan környezeti tényező, amely jelentősen befolyásolja mindennapjainkat, közérzetünket és teljesítőképességünket. A zaj megítélése részben az egyénen múlik. A családtagunk által keltett zaj sokszor fel sem tűnik, míg a szomszédból érkező zaj zavarólag hat. A zavaró hatás mértékét ráadásul egyéni szempontok vagy egészségügyi állapot is befolyásolja.

Mindezek ismeretében elmondható, hogy soha annyi erőfeszítést nem tettek a zaj csillapítására, mint napjainkban. Speciális zajvédő falszerkezetek, ajtók, ablakok akadályozzák meg a zaj bejutását a lakásokba. A megfelelően zajcsillapított nyugodt környezetben viszont az is hallhatóvá válik, ami korábban nem volt érzékelhető. Ilyen az ivóvíz vagy a gravitációs szennyvíz hálózatban áramló közegek által keltet zaj.

Zajvédelmi követelmények

Magyarországon 1988-ban került bevezetésre az MSZ 04-601számú szabványsorozat. Ennek egyes részei hangszigetelési minimum követelményeket adtak meg lakások, középületek belső szerkezeteire, homlokzataira. A szabványban meghatározott követelmények az idegen lakóterületek zajvédelemre szoruló helyiségeire vonatkoznak. Ide tartoznak a hálószobák, lakószobák, irodák, rendelők stb. Saját lakóterületre vonatkozóan nincsenek előírt követelmények, a vízellátó és szennyvízelvezető rendszerekre azonban együttesen max. 30 dB(A) értéket határoztak meg.

A VDI 4100 előírás szigorúbb követelményeket támaszt, 3 zajvédelmi fokozatot különböztet meg épülettípustól függően, és figyelembe veszi a saját lakóterületet is. Az I. zajvédelmi fokozat célja, hogy a lakókat megvédjék a túlzott zajhatástól. Ennek a zajszintnek a betartása azonban még nem jelenti azt, hogy a kívülről érkező vagy a szomszédos helységből, lakásból beszűrődő zajok nem hallhatóak. A III. zajvédelmi fokozat betartásakor viszont már biztosítható a lakók nyugalma. Még a hangos beszéd is csak fele olyan hangosnak érzékelhető, mint a II. zajvédelmi fokozatban, a kívülről érkező zaj. Ez az irányelv bár nem kötelező, de napjainkban mindenképpen iránymutató.

Zajforrások és azok keletkezése a lefolyócsövekben

Épületen belül az egyik legjelentősebb zajforrást a szaniter berendezések és a hozzájuk tartozó gravitációs lefolyórendszerek jelentik. Jellemzően a különböző, töltési, beömlési, és ütközési zajok a legfeltűnőbbek. Ezen zajok nagyságáért a rendszer kialakítása mellet a csőrögzítési mód is felelős. A vivőközeg függvényében különbséget teszünk léghang és testhang között:

Léghangról akkor beszélünk, ha egy zajforrás által keltett hang közvetlenül a levegő közvetítésével terjed. Testhangnál a hangterjedés először egy szilárd tárgyon keresztül történik, majd a tárgyban rezgések keletkeznek, amelyek léghangként terjednek tovább.


A szennyvízelvezető rendszerekben mind a léghang, mind a testhang zajforrást jelent. A lefolyócső fala a benne lévő folyadék áramlása következtében rezgésbe jön. Ezt a rezgést a cső faláról léghang formájában érzékeljük. A csőmegfogásoknál a csillapítatlan rezgések átadódnak az épületszerkezetnek, amin keresztül a zaj továbbterjed és léghang formájában zajforrásként jelentkezik az épületek más részein is.


Léghangok csillapítása gravitációs lefolyócsövekben

A léghangok csökkentésében legnagyobb szerepet a cső anyaga és annak tömege játszik. Jelenleg a piacon hangszigetelt lefolyócsőként forgalomba kerülő csövek különbözőek. Vannak egy, két és háromrétegű csövek is. Ezen csövek sűrűsége 1-1,9 g/cm3 között változik. Egy átlagos, nem hangszigetelt PP (polipropilén) cső sűrűsége 0,9 g/cm3.

A Rehau Raupiano Light és Raupiano Plus csövek esetén háromrétegű kialakítás, külső-belső polipropilén (PP) réteg és egy speciális zajelnyelő töltőanyag adja a megnövelt súlyt. Ez biztosítja a rezgések csillapítását a csőfalon és a léghangok csökkenését.

Fontos az is, hogy ne csak a cső, hanem az idomok is tartalmazzanak töltőanyagot. A Rehau rendszermegoldásánál az idomok speciális kialakítást kapnak. Az ívek falvastagságát megnövelték az irányváltás helyén, ami így további zajcsökkenést eredményez a hálózatokban.

A zajcsillapításért sokat tehetünk megfelelő tervezéssel is. Ha az ejtő vezetékek alján kialakuló zajt szeretnénk csökkenteni, akkor megoldás lehet, ha könyök helyett két 45°-os idomot alkalmazunk. További zajcsökkenést érhetünk el, ha az idomok közé egy 25 cm-es egyenes, nyugalmi szakaszt iktatnunk be.

A testhangok akkor keletkeznek a szennyvízelvezető rendszerekben, amikor az áramló közeg rezgésbe hozza a cső falát. Ez a rezgés a rögzítő elemeken keresztül átadódik az épületszerkezetnek, ahol a rezgés továbbterjed és megjelenik az épületek más részein léghang formájában.

A rögzítéstechnikának különös jelentősége van a kialakításnál, mivel ez teremti meg az összekötetést a csőrendszer és az épületszerkezet között. A hangcsillapított lefolyócsővek gyártói nem mind kínálnak komplett rendszereket, vagyis a csővezeték mellé nem ajánlanak zajcsillapított rögzítéstechnikát, pedig ezzel tovább növelhetnék a zajcsillapítás eredményességét.

A mérések azt igazolják, hogy a szabványok szerinti legszigorúbb előírásokat, azaz hatékony zajcsillapítást csak a léghangok és a testhangok együttes csillapításával lehet elérni.

A Rehau által szabadalmaztatott rögzítéstechnika egy támasztó és fix bilincsből álló speciális duplabilincs. A cső és a fal közötti kapcsolatot egy lazán érintkező támasztóbilincs jelenti. A csövet a támasztóbilinccsel fix, rögzítés nélkül érintkező rögzítőbilincs tartja a helyén. A cső, a rögzítés és az épületszerkezet mechanikai szétválasztásával a testhangok átvitele a lehető leghatékonyabban kerül kiküszöbölésre. Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy a hanghidak csökkentik a hangszigetelő rendszer hangcsillapító hatását. Ezért kerülni kell a csővezeték szerelőfallal és épületszerkezettel való közvetlen érintkezését is.


Összefoglalásként kijelenthető, hogy csak a professzionális csőalapanyag, a szabadalmaztatott testhangszigetelő rögzítés technika és a precíz rendszerkialakítás együttes eredménye egy olyan zajcsillapító hatás, amely megfelel még a legszigorúbb követelményeinek is. Ez biztosítja a lakók lehető legnagyobb mértékű nyugalmát, és egyben kielégíti a lakásvásárlók akusztikai komforttal kapcsolatos egyre növekvő igényeit is.


Lászlófi András (okleveles épületgépész mérnök

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerítések a zaj ellen

Különösen az állandó közúti forgalom keltette zajterhelés, ami mindenkit nagyon zavar és igénybe vesz, ehhez nem lehet hozzászokni. Legtöbbször sajnos nem lehet megszüntetni, ám intenzitását...


Zajmentesség

Rohanó világ, zavaró zajforrások mindenhol… Amikor egy épület szigeteléséről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is...