Transzportbeton kontra helyszínen kevert

Milyen betonra van szükségünk?

Transzportbeton alkalmazásakor a megrendelt betonkeveréket a helyszínre szállítják, azt már „csak” be kell dolgoznunk. A rendeléshez pontosan kell meghatározni a szükséges beton mennyiségét, illetve a tervekről le kell olvasni a tervező által előírt betonminőséget. Ennek hiányában mindenképpen szakemberhez (felelős tervezőhöz vagy betontechnológushoz) kell fordulnunk, hiszen az alacsony minőségű keveréknek a készülő szerkezet, míg az adott célra „túl jó” betonnak a pénztárcánk látja kárát. A rendelésnél a költségeken kívül tisztázni kell a kiszállítás idejét (több forduló esetén az ütemezést is), illetőleg a munka közbeni esetleges rendelésmódosítás módját.

Nem vitás, kényelmesebb a betonozás, ha a betont mixerkocsi szállítja ki, és azt közvetlenül juttatják a zsaluzatba. A kényelem viszont veszélyekkel is jár: a gyorsan érkező beton tempós, összehangolt munkát kíván a bedolgozást végzőktől. A nagy sietségben gyakran letapossák vagy elmozdítják a vasakat, a bezúduló frissbeton kárt tesz a zsaluzatban vagy annak megtámasztásában.

Kiemelkedő jelentőséggel bír annak meghatározása, hogy az egyes munkafázisoknak pontosan mekkora a betonszükséglete, hiszen az egy-két köbméterrel történő alul- vagy éppen túltervezés egyaránt megrekeszti és felborítja a munkafolyamatokat.

A mixer kocsival érkező frissbetont tilos a helyszínen vizezni, illetve ha a betonozáshoz pumpa használata is szükséges, akkor a betonozás indulásakor a pumpából először érkező híg, ún. „indító” keveréket nem szabad a zsaluzatba engedni.

Helyszíni keverésű beton

Helyszínen kevert betonból többnyire már csak alárendelt szerkezetek készülnek (pl. aljzatbetonok, kisebb járdák). Ezen módozat választásakor ki kell kérni szakember (betontechnológus) véleményét a receptúra meghatározásához, mely függ a felépítmény típusától, valamint a rendelkezésre álló alap- és adalékanyagok minőségétől. Az indokoltnál kevesebb cement használata alacsony szilárdságot, a túlzott mennyiség pedig a beton megrepedését eredményezheti. Az adalékanyag szennyezettsége (pl. talajjal együtt felkapart homokos kavicsréteg) a beton későbbi rongálódását okozhatja.

Oda kell figyelni a keverésre is, ez időigényes tevékenység. A rövid idejű és ezért tökéletlen keverés a gyakorlatban sokszor a víz túladagolásával párosul. A túlvizezett, folyós beton bedolgozása igaz egyszerűbb, de kiszáradás után rendkívül porózus és a vártnál alacsonyabb szilárdságú – az az sérülékeny – felületet eredményez.

Házi betonkeveréskor elkerülhetetlen, hogy ismeretlen eredetű homokos kavicsot használjanak fel. Ennek egyik nagy hátránya, hogy a natúr (mosatlan) bányakavics túl sok agyagot és iszapot tartalmaz, melynek megállapítása szabad szemmel szinte lehetetlen. A másik nagy hátrány, hogy a szemcsék eloszlása egy bányászott (osztályozatlan) anyagban nem ideális, ezért biztosan frakcióhiányos lesz. Mindkét esetben a beton minősége forog veszélyben, sokszor 25-35%-os a szilárdságcsökkenés mértéke! 

A túl sok agyagszemcse leköti a cement nagy részét, ezáltal a homok és kavicsszemek kötéséhez nem marad elegendő cement. Ezt csak 25%-os cementmennyiség-növeléssel lehet helyrehozni, ami óriási pazarlás és költség. Az agyagtartalom akkor biztosan magas, ha szabad szemmel láthatók az agyagrögök. Szilárdságcsökkenés mellett jelentősen romlik a fagyállóság is!

A nem ideális szemeloszlás osztályozatlan anyagoknál jelentkezik, ezen házilag nem lehet javítani, ez biztos szilárdságcsökkenést okoz!

Betonrendelés

Transzportbeton rendeléskor minden esetben szükséges tudnunk a felhasználás pontos célját (pl. alapozás kötött talajon). A terveken általában szerepelnek a betonminőségek. Szükséges még a pontos betonmennyiség, amit a tervek alapján könnyen ki lehet számítani. Általában kisebb rátartással (+5-10%) érdemes megadni a szükséges mennyiséget, pl. a pontatlan zsaluzás, szintezés vagy földmunka miatt. Figyelembe kell venni azt is, hogy pumpa vagy pumix alkalmazásakor valamennyi beton marad a gépben, csövekben! Szükséges annak meghatározása is, hogy a beton bedolgozásához betonpumpát kell-e alkalmazni. Ennek eldöntését bízzuk tapasztalt szakemberre (pl. építész, műszaki vezető, építési vállalkozó).

A pumpa méretét is meg kell adni. A megrendeléskor meg szokták kérdezni a helyszínen bevethető bedolgozók létszámát, gépesítését azért, hogy a kiszállítást ütemezni lehessen, és ne forduljon elő mixertorlódás vagy késés. Ezek mellett tudni kell, hogy az építési területre engedélyezett-e a mixerek és pumpák behajtása, valamint azt, hogy ezek a gépek biztonságosan megtudják-e közelíteni a munkahelyet, meg tudnak-e fordulni, nem süllyednek el a laza talajon, sárban.

Abban az esetben, ha a mixerautó kapacitásánál sokkal kevesebb betont kell szállítani (pl. a 7 m3-es autó 1 m3-t visz), akkor az alapköltségeket kell kifizetni, ami egy autónál pl. minimálisan 5 m3. Ez az 5 m3 az ún. minimum mennyiség. Tehát ha a minimum mennyiségnél kevesebb betont szállíttatunk, akkor a tényleges betonmennyiséget kell kifizetni, a szállítási díjnál viszont a minimum mennyiség díját. Abban az esetben is előfordulhat ez, ha a nagyobb mennyiségű beton szállításakor az utolsó kiszállításra kis mennyiség marad.

Pro és kontra

A keverőüzem számítógépes méréssel és adagolással, különböző korrekciókkal és osztályozott adalékanyagból készült, betontechnológus szakemberek által készített receptúra alapján állít elő és küld az építési helyszínre transzportbetont. 

A kézi keverés során ellenőrizetlen adalékanyagból, sokszor olcsóbb és gyengébb cementből, rendkívül pontatlan mérésekkel készül a beton, melynek víz-cement tényezője sem a legideálisabb, ezért jelentős szilárdságcsökkenéssel kell számolni. A magasabb minőség eléréséhez pedig aránytalanul nagyobb cementadagolás szükséges, ami megemeli a költségeket. Ehhez hozzáadódik még a jóval nagyobb élőmunka igény, így a transzportbeton ára versenyképessé válik. Ugyanakkor egy helyszíni keverésnél jobban lehet alkalmazkodni a munka üteméhez – különösen, ha nem áll rendelkezésre elegendő kéz. Egyszerűbb betonozási munkáknál sokszor megoldhatatlan a nagy mennyiségű beton fogadása.

A beton bedolgozása több a zsaluzatba való beöntésnél. A frissbetont elhelyezése után tömöríteni, majd simítani kell. A tömörítéshez tartószerkezetek (falak, oszlopok, födémek) esetén ún. tűvibrátort használjunk, melyet bérelni is lehet. A vasalt vagy zsaluzatba öntött betont (pl. födémet) döngölni, csömöszölni szigorúan tilos!

Tömörítéskor jelentős mennyiségű levegő távozik a betonból, a vibrálásnak köszönhetően a keverék kitölti a zsaluzatot és a betonacélok közti teret. A tömörítetlen beton szilárdsága a benne maradó légpórusok miatt jelentősen elmaradhat a tervezettől. Azonban a vibrátor helytelen használatával is kárt lehet okozni: a beton szétosztályozódhat durva szemcsés és pépes rétegekre. Födémek, aljzatbetonok esetén simításkor a beton vastagságát „szurkával” (pl. egy jelölt betonacél darabbal) érdemes ellenőrizni.

További információ a Holcim termékekről:

1138 Budapest, Madarász Viktor u. 47-49. III. emelet
Telefon: (+36-1) 472-5000
E-mail: kapcsolat-hun@holcim.com
www.holcim.hu