Transzportbeton kontra helyszínen kevert

2015-06-15 20:24:54 | Módosítva: 2015-06-25 10:43:16

Egy építkezés kapcsán gyakran előkerül az a dilemma, hogy készre kevert transzportbetont használjunk, vagy az alapanyagok helyszínre szállíttatása után a helyszínen keverjük – a munka üteméhez alkalmazkodva – a betont. A kérdés nem válaszolható meg egyértelműen. Bár a transzportbeton mellet több érv szól, a helyszíni keverésnek is lehet létjogosultsága.

Milyen betonra van szükségünk?

Transzportbeton alkalmazásakor a megrendelt betonkeveréket a helyszínre szállítják, azt már „csak” be kell dolgoznunk. A rendeléshez pontosan kell meghatározni a szükséges beton mennyiségét, illetve a tervekről le kell olvasni a tervező által előírt betonminőséget. Ennek hiányában mindenképpen szakemberhez (felelős tervezőhöz vagy betontechnológushoz) kell fordulnunk, hiszen az alacsony minőségű keveréknek a készülő szerkezet, míg az adott célra „túl jó” betonnak a pénztárcánk látja kárát. A rendelésnél a költségeken kívül tisztázni kell a kiszállítás idejét (több forduló esetén az ütemezést is), illetőleg a munka közbeni esetleges rendelésmódosítás módját.

Nem vitás, kényelmesebb a betonozás, ha a betont mixerkocsi szállítja ki, és azt közvetlenül juttatják a zsaluzatba. A kényelem viszont veszélyekkel is jár: a gyorsan érkező beton tempós, összehangolt munkát kíván a bedolgozást végzőktől. A nagy sietségben gyakran letapossák vagy elmozdítják a vasakat, a bezúduló frissbeton kárt tesz a zsaluzatban vagy annak megtámasztásában.

Kiemelkedő jelentőséggel bír annak meghatározása, hogy az egyes munkafázisoknak pontosan mekkora a betonszükséglete, hiszen az egy-két köbméterrel történő alul- vagy éppen túltervezés egyaránt megrekeszti és felborítja a munkafolyamatokat.

A mixer kocsival érkező frissbetont tilos a helyszínen vizezni, illetve ha a betonozáshoz pumpa használata is szükséges, akkor a betonozás indulásakor a pumpából először érkező híg, ún. „indító” keveréket nem szabad a zsaluzatba engedni.

Helyszíni keverésű beton


Helyszínen kevert betonból többnyire már csak alárendelt szerkezetek készülnek (pl. aljzatbetonok, kisebb járdák). Ezen módozat választásakor ki kell kérni szakember (betontechnológus) véleményét a receptúra meghatározásához, mely függ a felépítmény típusától, valamint a rendelkezésre álló alap- és adalékanyagok minőségétől. Az indokoltnál kevesebb cement használata alacsony szilárdságot, a túlzott mennyiség pedig a beton megrepedését eredményezheti. Az adalékanyag szennyezettsége (pl. talajjal együtt felkapart homokos kavicsréteg) a beton későbbi rongálódását okozhatja.

Oda kell figyelni a keverésre is, ez időigényes tevékenység. A rövid idejű és ezért tökéletlen keverés a gyakorlatban sokszor a víz túladagolásával párosul. A túlvizezett, folyós beton bedolgozása igaz egyszerűbb, de kiszáradás után rendkívül porózus és a vártnál alacsonyabb szilárdságú – az az sérülékeny – felületet eredményez.


Házi betonkeveréskor elkerülhetetlen, hogy ismeretlen eredetű homokos kavicsot használjanak fel. Ennek egyik nagy hátránya, hogy a natúr (mosatlan) bányakavics túl sok agyagot és iszapot tartalmaz, melynek megállapítása szabad szemmel szinte lehetetlen. A másik nagy hátrány, hogy a szemcsék eloszlása egy bányászott (osztályozatlan) anyagban nem ideális, ezért biztosan frakcióhiányos lesz. Mindkét esetben a beton minősége forog veszélyben, sokszor 25-35%-os a szilárdságcsökkenés mértéke! 

A túl sok agyagszemcse leköti a cement nagy részét, ezáltal a homok és kavicsszemek kötéséhez nem marad elegendő cement. Ezt csak 25%-os cementmennyiség-növeléssel lehet helyrehozni, ami óriási pazarlás és költség. Az agyagtartalom akkor biztosan magas, ha szabad szemmel láthatók az agyagrögök. Szilárdságcsökkenés mellett jelentősen romlik a fagyállóság is!

A nem ideális szemeloszlás osztályozatlan anyagoknál jelentkezik, ezen házilag nem lehet javítani, ez biztos szilárdságcsökkenést okoz!

Betonrendelés


Transzportbeton rendeléskor minden esetben szükséges tudnunk a felhasználás pontos célját (pl. alapozás kötött talajon). A terveken általában szerepelnek a betonminőségek. Szükséges még a pontos betonmennyiség, amit a tervek alapján könnyen ki lehet számítani. Általában kisebb rátartással (+5-10%) érdemes megadni a szükséges mennyiséget, pl. a pontatlan zsaluzás, szintezés vagy földmunka miatt. Figyelembe kell venni azt is, hogy pumpa vagy pumix alkalmazásakor valamennyi beton marad a gépben, csövekben! Szükséges annak meghatározása is, hogy a beton bedolgozásához betonpumpát kell-e alkalmazni. Ennek eldöntését bízzuk tapasztalt szakemberre (pl. építész, műszaki vezető, építési vállalkozó).

A pumpa méretét is meg kell adni. A megrendeléskor meg szokták kérdezni a helyszínen bevethető bedolgozók létszámát, gépesítését azért, hogy a kiszállítást ütemezni lehessen, és ne forduljon elő mixertorlódás vagy késés. Ezek mellett tudni kell, hogy az építési területre engedélyezett-e a mixerek és pumpák behajtása, valamint azt, hogy ezek a gépek biztonságosan megtudják-e közelíteni a munkahelyet, meg tudnak-e fordulni, nem süllyednek el a laza talajon, sárban.


Abban az esetben, ha a mixerautó kapacitásánál sokkal kevesebb betont kell szállítani (pl. a 7 m3-es autó 1 m3-t visz), akkor az alapköltségeket kell kifizetni, ami egy autónál pl. minimálisan 5 m3. Ez az 5 m3 az ún. minimum mennyiség. Tehát ha a minimum mennyiségnél kevesebb betont szállíttatunk, akkor a tényleges betonmennyiséget kell kifizetni, a szállítási díjnál viszont a minimum mennyiség díját. Abban az esetben is előfordulhat ez, ha a nagyobb mennyiségű beton szállításakor az utolsó kiszállításra kis mennyiség marad.

Pro és kontra

A keverőüzem számítógépes méréssel és adagolással, különböző korrekciókkal és osztályozott adalékanyagból készült, betontechnológus szakemberek által készített receptúra alapján állít elő és küld az építési helyszínre transzportbetont. 

A kézi keverés során ellenőrizetlen adalékanyagból, sokszor olcsóbb és gyengébb cementből, rendkívül pontatlan mérésekkel készül a beton, melynek víz-cement tényezője sem a legideálisabb, ezért jelentős szilárdságcsökkenéssel kell számolni. A magasabb minőség eléréséhez pedig aránytalanul nagyobb cementadagolás szükséges, ami megemeli a költségeket. Ehhez hozzáadódik még a jóval nagyobb élőmunka igény, így a transzportbeton ára versenyképessé válik. Ugyanakkor egy helyszíni keverésnél jobban lehet alkalmazkodni a munka üteméhez – különösen, ha nem áll rendelkezésre elegendő kéz. Egyszerűbb betonozási munkáknál sokszor megoldhatatlan a nagy mennyiségű beton fogadása.

A beton bedolgozása több a zsaluzatba való beöntésnél. A frissbetont elhelyezése után tömöríteni, majd simítani kell. A tömörítéshez tartószerkezetek (falak, oszlopok, födémek) esetén ún. tűvibrátort használjunk, melyet bérelni is lehet. A vasalt vagy zsaluzatba öntött betont (pl. födémet) döngölni, csömöszölni szigorúan tilos!


Tömörítéskor jelentős mennyiségű levegő távozik a betonból, a vibrálásnak köszönhetően a keverék kitölti a zsaluzatot és a betonacélok közti teret. A tömörítetlen beton szilárdsága a benne maradó légpórusok miatt jelentősen elmaradhat a tervezettől. Azonban a vibrátor helytelen használatával is kárt lehet okozni: a beton szétosztályozódhat durva szemcsés és pépes rétegekre. Födémek, aljzatbetonok esetén simításkor a beton vastagságát „szurkával” (pl. egy jelölt betonacél darabbal) érdemes ellenőrizni.


További információ a Holcim termékekről:


1138 Budapest, Madarász Viktor u. 47-49. III. emelet
Telefon: (+36-1) 472-5000
E-mail: kapcsolat-hun@holcim.com
www.holcim.hu

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Családi házak alapozása

Családi házak alapozásához olyan cementet kell választani, amellyel nagy tömegben, könnyen és gyorsan bedolgozható betonkeveréket lehetkészíteni. Emellett földzsaluba történő bedolgozás esetén,...


Mitől mállik és porlik a beton felülete

Minden bizonnyal mindenki látott már „végtelenségig seperhető”, takaríthatatlanul porló, málló betonfelületet, aljzatbetont. A fáradtsággal járó sepregetésnek általában az az eredménye, hogy a...