Hóolvadáskor is száraz lábbal

Az elöntést, okozó vizeket ezért már az összegyülekezésük elején célszerű összegyűjteni, és elvezetni az épületek közeléből illetve a burkolt területekről. Ezt már régen is felismerték, ezért régebben kis földárkokkal gyűjtötték össze a ház körüli vizeket, és azokat az ún. kacsaúsztatókba (kis tavakba) vezették, vagy sík vidéken a veteményeskertbe vezetve szikkasztották el.
Ma azonban az épületek környéke, az udvarok zömmel burkoltak, hiszen a kocsival is be kell állni, meg könnyebb a burkolt felületet tisztán tartani. A burkolat pedig többé-kevésbé vízzáró, ezért nem nyeli el a csapadékot, az a felületén összegyűlik, tehát el kell onnan vezetni, mielőtt gondot okozna.
A burkolóanyagok fejlődésével párhuzamosan szerencsére vízelvezetést biztosító anyagok, szerkezetek is megjelentek. Ezek mára zömmel a burkolatokba szervesen beépíthető, különböző anyagú folyókák (kis vízelvezető csatornák) segítségével vezetik el a felgyülemlő vizeket.

A vízelvezető folyókák két fő típusba oszthatóak. Nyitott illetve fedett folyókákat különböztetünk meg. Az egyszerűbb nyitott folyókák kis, burkolt árokhoz hasonlítanak. Ott célszerű alkalmazni őket, ahol nem nagyon mozgunk járművel, nem okoz gondot, ha a burkolatba mélyednek, kissé egyenetlenné téve azok felületét. Viszont a nyitott folyókák sokkal egyszerűbben kivitelezhetőek, és a fenntartásuk, kezelésük is lényegesen kisebb munkával jár.

A nyitott folyókákat előregyártott beton illetve vasbeton elemekből lehet a legkönnyebben kialakítani. Az előre gyártott folyóka elemek az utak és a térburkolatok felületein összegyülekező csapadékvizek lefolyását hivatottak meggyorsítani a víznyelő aknák, illetve a befogadó árkok felé. A víz elvezetését a folyókák hosszirányú lejtésével lehet biztosítani. A lakóingatlanok körül a kerti mini folyóka a leginkább alkalmazható közülük. Ez a kisméretű folyóka elem gyalogjárók, kerti utak, épületkörüli járdák felületén összegyűlő csapadékvizek jobb elvezetését szolgálja.
A burkolatba vagy a burkolat mentén elhelyezett folyóka lejtése minimum 0,3 % legyen. A víznyelőket, vagy az oldalirányú vízkivezetőket 25-40 m-ként kell elhelyezni.

A nagyon lejtős területen lévő ingatlanoknál gondot okoz az összegyűjtött víz kimosás-mentes elvezetése. Ezt elősegíthetjük a folyókához csatlakoztatható és a meredek telekrészen (földrézsűn) lefektetendő vasbeton surrantó elemekkel. Az előre gyártott vasbeton surrantó elemek a vizek meredek földrézsűkön, töltésoldalakon való levezetésére szolgálnak. Az 50 cm hosszú surrantó elemek 10 cm-es átfedéssel, tetszés szerinti rézsűhajlás esetén szárazon egymásba építhetők. A surrantó elemek alkalmazhatók a burkolt felületek meredek határoló rézsűin, a csapadékvíz biztonságos, eróziómentes levezetéséhez a rézsűlábnál lévő befogadóba, illetve árokba.
A folyókaelemek alá homokos kavics ágyazatot terítve lehet az elemeket az előírások szerint lefektetni. A folyókaelemek és a burkolat találkozásánál cementhabarcsból célszerű a csatlakozást kialakítani.
A nyitott folyókákat seprűvel, lapáttal takaríthatjuk. Az elmozdult elemeket kiemelve azok alatt az ágyazatot kiigazítva könnyen javíthatjuk a folyókákat.

A másik nagy csoport a fedett folyókák köre:

A fedett folyókák lényegében különböző anyagú előre gyártott vályú alakú folyókaszakaszok. A szerkezeti elemeiket egymásba kapcsolva tetszés szerinti hosszúságú folyókát alíthatunk össze. Közös jellemzőjük e mellet a tetejükre illeszkedő rácsos fedélszerkezet, ami lehetővé teszi, hogy a burkolat folyamatos felületű legyen, a közlekedést a folyókák felett ne akadályozza.
Átmeneti megoldásúak az ún. résfolyókák. Ezek a keskeny 3-5 cm széles előre gyártott folyókaelemek erősebb szerkezetük révén lehetővé teszik a felettük való akadálytalan járműközlekedést, a bonyolult rácsfedél elhagyása mellett.
A fedett folyókák árokanyaga lehet beton, polimerbeton, acél, öntöttvas. Míg a rácsos fedél többnyire fémanyagú, zömmel horganyzott acél a nagyobb terhelésű helyeken pedig öntöttvas.
A fedett folyókarendszerek rácsfedelét a különböző terhelhetőség miatt az A 15; B 125; C 250 EU szabvány szerint kategorizálták. A gyalogos terhelésre alkalmas A 15 mellet a lakóépületek körül a kis személygépkocsi forgalomra alkalmas B 125 helyett érdemes, a dupla teherbírású C 250 teherbírású folyókát alkalmazni, mert csak egyszer megy be az ingatlanra egy teherautó, és akkor lehet a rácsfedelet cserélni. Érdemes megfigyelni az üzletek parkolóiban hány személykocsira méretezett fedél van összetörve.
A folyókaelemeket típustól függetlenül megfelelő teherbírású betonaljzatra kell lefektetni a környező burkolt felületekhez illeszkedő módón. A folyókában az előírásos esést folyamatosan, vagy lépcsősen fektetett folyókaelemekkel lehet biztosítani.

A folyókaelemeket a burkolat szélén kialakítandó aknákban lehet összefolyatni. Az egyes aknákat csőhálózattal összekötve lehet az összegyülekező vizeket a csapadékcsatorna hálózatba vezetni, vagy a folyókarendszerekhez kifejlesztett szivárogtató elemekkel a talajba szivárogtatni. Újabban az esőcsatornák vizével együtt az újrahasznosító, ún. szürkevízrendszerekhez juttathatjuk a folyókákban összegyülekezet vizeket.
Amennyiben nem tudjuk az ingatlanon elszikkasztani a folyókák vizét, akkor meredek terep esetén a közelben lévő felszíni vízfolyásokba a nyitott folyókákkal megjegyezően, beton surrantókon vezetjük le az ingatlanról a vizeket, vagy előkezelés után a csatornába vezetjük.