Kazáncsere 2016. július 1. után

A 813/2013/EU rendelet és az azt kiegészítő magyar szabályozás szerint a lakossági fogyasztók 2016. július 1-jétől kizárólag olyan kazánokra kaphatnak használatbavételi engedélyt, melyek szezonális hatásfoka legalább 86%-os. Ennek értelmében az előírásnak megfelelő kazánok kerülhetnek csak forgalomba. A rendelet nem vonatkozik a 400 kW feletti névleges hőteljesítménnyel üzemelő kazánokra. Továbbá minden újonnan forgalomba kerülő kazánt, már 2015. szeptember 26-ától energiacímkével is kötelezően el kell látni.

A rendelet ugyan nem ír konkrét kazántípust, de a hatásfokra vonatkozó minimum kapcsán ez azt jelenti, hogy 2016. július 1-től az EU-ban kizárólag kondenzációs kazánokat lehet forgalomba hozni, vásárolni és beüzemelni. A lakossági felhasználóknál az üzembe helyezés végső határideje 2016. július 1-je volt. A kazáncsere természetesen nem kötelező, hiszen egy működő kazánt nem biztos, hogy érdemes újra cserélni. Ha meghibásodik, megjavíttathatjuk, de cserélni csak kondenzációsra lehet. Kivételként 30 kW alatti B1 típusú (nyílt égésterű) kombikazánt, és a 10 kW alatti B1 típusú (nyílt égésterű) csak fűtő kazánt, abban az esetben cseréltethetjük újra szabályosan, ha gyűjtőkéménybe kötött. De csak 2 év haladék van ebben az esetben is, tehát 2018. szeptember 26-ig.

A kondenzációs kazánok a többi kazántípushoz képest drágábbak ugyan, de hatékonyabban, gazdaságosabban működnek. Így a kezdeti drágaság később alacsonyabb gázszámlát jelent, vagyis a kondenzációs kazán segítségével hosszú távon mindenki spórolni tud a fűtésen és a melegvíz-előállításon.

Az Európai Unió egyik fontos törekvése, hogy hatékonyabbá tegye az energiafelhasználást és csökkentse a károsanyag-kibocsátást. Korábban a nem energiatakarékos izzók forgalmazását szüntették be a tagállamokban, most a gázkazánoknál történik ugyanez. Ezenfelül a kazánhasználat biztonságosabbá tétele is fontos cél volt. Évente hazánkban 30-50 halálos áldozatot követel a szén-monoxid-mérgezés, és közel 1000 ember kerül kórházba szén-monoxid-mérgezési tünetekkel. Mivel a kondenzációs gázkazán zárt égésterű, vagyis a helyiség levegőjétől teljesen függetlenül működik, így nem juthat szén-monoxid a lakótérbe. Gazdasági szempontból az energiahatékonyság 40 százalékkal növekedhet, míg 25-30 százalékkal csökkenhet a fűtésre használt energia.

A rendelet az egyedi fűtéssel rendelkező lakások és családi házak tulajdonosait érinti, az itt működő kazánok teljesítménye ugyanis nem haladja meg a 400 kW-ot, illetve a melegvíz-tároló tartályok is legfeljebb 2000 liter tárolási térfogatig. A 400 kW feletti teljesítmény a hőközponttal rendelkező társasházakban, a központi kazánokra jellemző.

Az energiacímke lényegében egy A++-tól G-ig terjedő skála, amely megadja, hogy az adott készülék mennyire energiatakarékos. Az A++ a legjobb, a G a legrosszabb. Külön energiacímke jelöli a használati meleg víz (fürdővíz, csapvíz) és a fűtésre használt meleg víz előállítása során mért energiatakarékosságot. Fűtő és kombinált gázkazán esetében minimálisan B energiafogyasztási besorolással kell rendelkeznie a készüléknek, ugyanis ez felel meg a rendeletben előírt 86%-os hatásfoknak. B alatti energia besorolású kazánból csak a meleg víz előállítására szolgáló változatok kerülhetnek forgalomba.

Összefoglalva a legfontosabb: soha ne válasszunk önállóan a kereskedőknél, mert a rendeleti kivételek és lakásunk, házunk egyéni műszaki adottságai miatt számtalan szempontot kell figyelembe venni a készülék kiválasztásánál. Mindig avval a szakmailag megbízható kivitelezővel egyeztessünk ELŐRE, aki a cserét el fogja végezni. Ez azért fontos, mert a kazán, az égéstermék elvezetés, a lakásban/házban lévő egyéb gázkészülékek és a szellőzés is, rendszerben együtt engedély-kötelesek. Hiába lesz felszerelve az új, de rosszul kiválasztott kazán és a drága kéménybélelés –, nem fogjuk megkapni a biztonságos működtetéshez szükséges engedélyeket.

Szükséges engedélyek

A kazáncsere során kötelezően előírt hatósági engedélyekre és szakvéleményekre is szükség van. A területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató szakvéleménye mellett, hivatalosan felülvizsgált és engedélyezett gáztervet is kötelező benyújtani. A szabályozás folyamatosan változik, ezért kérni kell szakértő véleményét. A beszerelést mindenképpen szakemberrel kell elvégeztetni, aki segít a kazán kiválasztásában, a rendszer megtervezésében, és a kéményseprővel történő egyeztetésben is.

Kondenzációs gázkazán beszerelésének lépései:

1. Kazánválasztás: fűtési rendszerünk és pénzügyi lehetőségeink alapján szakértői segítség igénybevételével.
2. Gázterv elkészítése: kizárólag mérnök készítheti el, emellett pedig gázkivitelezőre és kéményseprőre is szükség lesz a folyamat során az engedélyek beszerzéséhez,

vagy:

nem minden esetben van szükség gázterv készítésére, lehetőség van egyszerűsített gázkészülék-cserére is, azonban ehhez számos feltételnek egyszerre kell megfelelni, pl.:

– az új készülék legfeljebb 36 kW hőterhelésű lehet,
– maximum az előző berendezés hőterhelésével megegyező lehet, magasabb nem,
– ha a cseréhez nem szükséges a fogyasztói gázvezeték cseréje vagy átalakítása,
– az új készülék besorolásának teljes mértékig meg kell egyeznie a régiével, illetve
– a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata rendelkezésre kell, hogy álljon arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, továbbá az egész lakáson, házon belül minden gázfogyasztó készülék tekintetében.

Emellett még akad pár feltétel, aminek úgyszintén meg kell felelni, ha valaki egyszerűsített gázkészülékcserét szeretne, ezekről érdemes szakemberrel egyeztetni.

1. Kémény átalakítása: kondenzációs kazán számára megfelelő PPS vagy PPS/ALU kémény kialakítása szétválasztott vagy koaxiális rendszerrel.

2. Kondenzvíz elvezetése: megfelelő lejtést biztosítva a kazánon kialakított kondenzációs csatlakozás vagy kondenzációs szifon segítségével a berendezés hozzáköthető bármilyen csatornahálózathoz, így szakszerűen szabadulhatunk meg a savas kémhatású víztől.

3. Kazán beszerelése és beüzemelése: rendelet írja elő, hogy a kazán forgalmazója által meghatározott szervizes szakember üzemelheti csak be a készüléket. Nemcsak a garanciális feltétele biztosítása miatt, hanem beüzemelés során a szervizes ellenőrzi, hogy szakszerűen van-e a rendszerbe kötve a kazán, illetve teljesülnek-e azok a garanciális feltételek, amelyek a garancia biztosításához kötelezően elő vannak írva. A kazán működését a szervizes állítja be úgy, hogy az optimális legyen, vagyis gazdaságosan, a fűtési elvárásokat teljesítve üzemeljen.

Kondenzációs gázkazán esetében a fűtési rendszer egyéb elemei is cserére szorulhatnak

A kondenzációs gázkazán akkor működik optimálisan, ha a hagyományos kazánokhoz képest alacsonyabb hőmérsékletű fűtési vizet kell előállítania. Ehhez padló- és falfűtésre vagy a radiátoros rendszer túlméretezésére van szükség. Magyarországon a radiátoros fűtés a legelterjedtebb, de a tapasztalatok szerint hazánkban a felszerelt radiátorok alapból túl vannak méretezve. A radiátor gyártója ad megfelelő tájékoztatást arról, hogy adott előremenő vízhőmérséklet esetén milyen teljesítményekkel számolhatunk. Ez többnyire a gyártó katalógusában van feltüntetve, de a pontos méretezésben a tervezést, illetve a beszerelést végző szakember segít.

Savas víz a szennyvízhálózatban

A hiedelmekkel szemben a kondenzációs kazán által „termelt” savas kondenzvíz nem marja szét a szennyvízhálózatot. A távozó kondenzvíz enyhén savas pH-értékét tekintve gyakorlatilag olyan, mintha híg ecetet engednénk le a lefolyón, így nem okoz semmilyen problémát. Mivel a szennyvíz jellemzően lúgos, így a kondenzvíz ezt a lúgosságot csökkenti, tehát tulajdonképpen még jót is tesz a szennyvízhálózattal.

forrás: Szerelvénybolt kisokos