Energiahatékonyság: ErP 2015

A klímavédelem mint globális kihívás

Az Európai Unió előírása szerint 2015. szeptember 26-ától a fűtőberendezéseknek és tárolóknak meg kell felelniük bizonyos energiahatékonysági követelményeknek. Továbbá energiahatékonysági címkével kell megjelölni a hőtermelőket 70 kW teljesítményig; és a kevesebb, mint 500 liter űrtartalmú tárolókat.

Az intézkedés oka a klímaváltozás elleni globális küzdelem és a CO2 kibocsátás csökkentésének igénye. Már 1997-ben a kyotói éghajlat-változási világkonferencia résztvevői is bejelentették, hogy az iparilag fejlett országok üvegházhatást okozó gázkibocsátását átlagosan 5,2%-kal kell csökkenteni az 1990-ben mért adatokhoz képest. Az országok vállalták, hogy ezt az első, 2008-2012 közötti kötelezettségvállalási időszakban elérik. Később a qatari klíma csúcstalálkozó delegáltjai megállapodtak abban is, hogy a kyotói protokollt 2020-ig kiterjesztik.

Az európai országok vezető szerepet játszanak a klímaváltozási célok elérésében, ezért az Európai Bizottság komplex intézkedéscsomagot terjesztett elő 2007 januárjában. Konkrét és mérhető célokat határoztak meg az üveghatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, támogatva a megújuló energiákat és az energia-megtakarítást. Mindössze két hónappal később a 27 államfő és kormány kötelező formában lefektette az Európai Tanács 20-20-20 célokként ismert energia- és klímapolitikai céljait. Ezek a célkitűzések előírják, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1990-hez viszonyítva 2020-ra 20%-kal csökkennie kell.

Ezenkívül, a megújuló energia energiaszektorbeli részesedésének 20%-kal növekednie kell ezen időpontra, miközben az energiahatékonyságnak szintén legalább 20%-kal szükséges emelkednie.

Ezen célkitűzések elérése érdekében EU szinten létrehozták az Épületek energiateljesítményére vonatkozó irányelvet, a Megújuló energiaforrások irányelvét és a Környezetbarát tervezés irányelvét. Az épületgépészeti szempontból ezek a célok azért kiemelten fontosak, mert a károsanyag kibocsátás több mint 40%-át épületek; építmények bocsátják ki. Ezzel az épületgépészeti szakma a legnagyobb arányban tud hozzájárulni a célok eléréséhez, hiszen a közlekedés 30%, az ipar pedig csupán 28%-ot képvisel a kibocsátásban.

Környezetbarát tervezés irányelve

A szabályozás ezen részéből is látható, hogy az irányelv kifejezetten a károsanyag kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság növelését célozza meg. Ezért nem kérdés a szabályozás szintjén az ellenőrzés. Hiszen amennyiben középtávon – 2-3 év távlatában – a gyártók nem fognak hagyományos készülékeket forgalmazni az Európai Unióban, és a rendszer-kivitelezések szigorú szabályai is a kondenzációs technológia irányába löki a kivitelezést. Nem lesz kérdés, hogy az irányelv által adott célokat elérjük-e.

Jelenleg átlagban kétszeres szorzó van a hagyományos kazán és a kondenzációs készülékek ára között.  Az anyagi különbségeket érdemes a 2015. szeptember 26-án érvénybe lépő új rendeletben érintett helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések pl. fűtő és kombi falikazánok és az ezekből kialakított csomagok árának összehasonlítására alapozni.

Egy erősen általánosító példa alapján, amíg egy 24 kW-os hagyományos kombi készülék ára kb. 150 ezer Ft körül alakul, a kondenzációs technológia minimum 230 ezer Ft-ba kerül. Nem is beszélve a kondenzációs technológiának megfelelő fűtésrendszer átalakításáról. A teljes átalakítás, beleértve a készüléket és rendszer elemeket is egy 50 m2-es emeleti lakás esetében kb. 800 ezer Ft. Sok éves tapasztalatok alapján a lakosság fűtésrendszer vásárlására csak akkor gondol, ha lakást újít fel, vagy a meghibásodott készülékét már nem lehet megjavítani.

Egy 50 m²-es lakás teljes körű felújítási munkálataiba 2,5-3 millió Ft közötti költségvetéssel érdemes beleszállni. Azaz a fűtésrendszer átalakítása 30%, és egyben legnagyobb része a teljes keretnek. Ez talán az oka annak, hogy egy kisebb felújításkor inkább művészi burkoló munkával körbecsempézett 30-as éveiben járó átfolyós vízmelegítőkkel vagy akár kombi készülékekkel találkozhatunk.

Amennyiben a pénzügyi keret rendelkezésre áll, a rendszer cserére nyomós érv lehet a kondenzációs technológia mellett a fenntartható, környezetbarát üzemeltetés. Maradva az 50 m2-es lakás példájánál, ha ez a csere megtörténik, és egy megfelelő szabályozás is beépítésre kerül, éves szinten ez minimum 30 ezer Ft-tal is csökkentheti a gázszámlát. Ezt összehasonlítva viszont a kiépítés költségeivel, nem biztos, hogy a teljes megtérülést kell felhozni, mint egyedüli érvet. Ez csak a két különböző technológiával működő fűtőberendezés ára közötti különbség 5 éves megtérülés tekintetében.

A hagyományos, elavult technológia frissítése, azonosra cserélése sem pusztán készülékcserét jelent már. Az elmúlt időszak szabályváltozásainak alapján ez már szintén nem egyszerű, és ugyanúgy többletköltséggel jár a rendszer-beavatkozás miatt. Hiszen mind égéstermék elvezetés, mind légutánpótlás oldalról olyan költségek merülnek fel, amik esetenként még az új kondenzációs kivitelezés költségeit is elérhetik.

Összességében reménykedünk, hogy az előremutató, környezet hatékony gondolkodás, a lakosság megtakarításainak megfelelő beosztása az energiatakarékosság közvetett hatásai mellett újabb, jobban átgondolt pályázat fogja enyhíteni a rendszercserék költségeit.

Mi várható azonban a szabályok bevezetése után?

A szabályok hatásának első várható eredménye az lesz, hogy a kondenzációs készülékeke ára elindul a hagyományos készülékek jelenlegi ára felé. Természetesen nem azonnal csökken a felére egy energiahatékonyabb készülék ára, bár 5-10 év alatt megközelítheti a hagyományos készülékek jelenlegi árát. Az árak változása a hagyományos készülékek készletének csökkenésével lesz valószínűleg arányos. Ez azt is jelenti, hogy a kereskedőknél felhalmozott hagyományos típusú készülékek készletét érdemes minél előbb kifuttatni . Befolyásolja azonban a készlet mennyiséget az a biztonsági felhalmozás, amit a kereskedők azok igényeinek kiszolgálásra tartanak fent, akiknek nem áll rendelkezésére a teljes rendszer lecseréléséhez szükséges min. 800 ezer Ft.

A fentieken kívül, a jelenleg is forgalomba lévő készülékekben található szivattyúk energiatakarékos megoldásra való lecserélése miatt 2015. augusztus 1-jével szintén egy új szabály kerül bevezetésre. Hivatalosan 6-16 ezer Ft között változhat a plusz költsége ezeknek az új szivattyúknak, ami logikusan azt jelentené, hogy a készülékek listaára is ennyivel nő. Hogy pontosan mi fog történni, a készülékgyártók és forgalmazók taktikáján múlik.

Hosszútávon azonban a gyártóknak és kivitelezőknek nem kifizetődő, hogy hagyományos készüléket ajánljanak. Hiszen a kondenzációs készülékek költséghatékonyabb modelljei alapvetően is kedvezőbb áron fognak a piacra kerülni.

Nagyságrendekkel nőnek az energiahatékonyságra jutó uniós források 2015-től, és kifejezetten energiahatékonysági célú hitelekre is lehet számítani. Az EU, illetve a magyar kormányszervek képviselői beszéltek arról, hogy mit várhatunk a következő években az energiahatékonyság finanszírozása terén.

Ötször több forrás lesz energiahatékonyságra

Az Energiahatékonysági Irányelv értelmében itthon idén kellett volna bevezetni az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettségét (EHK), amely értelmében e cégeknek az eladott energia 1,5%-ának megfelelő megtakarítást kell elérniük évente. Bár a hazai bevezetés egyelőre késik, minden eszközt felhasználnak arra, hogy érvényesítsék az Irányelv követelményeit. Az EHK jelentősége ugyanis óriási: 2020-ig az éves hazai energiafogyasztás nagyjából 1/3-adát takarítjuk majd meg segítségével.

A 2014-2020-as operatív programok (KEHOP, GINOP, TOP) előkészítése kapcsán gőzerővel folyik a Brüsszel által véleményezett programok véglegesítése a második körös benyújtás előtt. A három program több száz milliárd forintot biztosít energetikai célokra 2020-ig, és ezeket az energiahatékonyság terén várhatóan kiegészíti 170 milliárdnyi olyan forrás is, amelyet kedvezményes hitelek formájában juttatnak majd el a kedvezményezettekhez. Minden operatív program tervezetében közös nevező, hogy azon fejlesztések lesznek támogathatók, amelyek egységnyi költségből a legnagyobb energia-megtakarítást érik el a végső energiafogyasztáson belül, illetve a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését biztosítják.

Az ipari energiahatékonyságra eddig kevés figyelem irányult, holott már kis odafigyeléssel, energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával is gyors és jelentős megtakarítás érhető el. Nemzetközi tapasztalatok alapján ez akár 9-14 PJ is lehet, hazai szakemberek 15 PJ megtakarítást prognosztizálnak a következő 20 évre, de a felmérések még folynak. Az ipari energiahatékonyság finanszírozásának is több lábon kell állnia, beleértve az EU-s forrásokat, az Energiahatékonysági Irányelv alapján az energiaszolgáltatói finanszírozás lehetőségét, vagy akár egy esetleges önkéntes megállapodások rendszerét is. A vállalkozásoknak a GINOP 4-es prioritására lesz érdemes figyelniük, ezen belül a várható forráskeret mintegy 70 milliárd forint lesz vissza nem térítendő támogatás formájában. Ehhez adódik még a pénzügyi eszközök kb. 100 milliárdos forráskerete is, melyből vissza nem térítendő források formájában valósulhatnak meg fejlesztések.

Az önkormányzatoknak a TOP-ra kell koncentrálniuk, minden megye – Közép-Magyarországot kivéve – dedikált forrástömeggel számolhat a 7 éves ciklusban. Energiafelhasználás-csökkenést eredményező beruházásokra 220 milliárd forintnyi forrás áll majd rendelkezésre.

Az energiahatékonyság legnagyobb forráskeretével a KEHOP gazdálkodik, energiahatékonyságra és megújulók bevonására mintegy 294 milliárd forint lesz a felhasználható keret. Itt számíthatunk például az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére (megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával), vagy távhő- és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztésére. Újdonság, hogy a lakosság számára is lesznek elkülönített források, ők várhatóan egy közvetítő szervezeten keresztül tudnak majd energiahatékonysági beruházásokra forrásokat kapni.

Az energiahatékonyság befektetés: a jelenlegi kamatszintet figyelembe véve gyakran jobban megéri saját lakásunk energiahatékonyságába fektetni, mint bankba tenni a pénzt. Ha ehhez hozzáadjuk még a beruházások révén elért értéknövekedést (pl. ingatlan esetén), és a közvetett pozitív és kumulatív környezeti hatásokat, tovább javul e beruházások jövedelmezősége. A lakosság túlnyomó része azonban nem rendelkezik jelentős megtakarítással, és gyakran a vállalkozások is nehezen jutnak hitelhez - így csak államilag támogatott hitelekből képzelhetők el nagyobb léptékű energiahatékonysági beruházások. A 2014-20-as uniós források elosztásakor erre már lesz lehetőség, így nemsokára új fejezet nyílik az energiahatékonysági beruházások hazai történetében.

Milyen kazánra cseréljünk?

Még kaphatók a kereskedelemben a zárt égésterű turbós kazánok, és természetesen a kondenzációs kazánok is. Az új szabályoknak (a rendelet – néhány kivétellel – korlátozza azoknak a gázkészülékeknek a gyártását és forgalomba hozatalát, amelyeknek a szezonális hatásfoka, azaz a teljes fűtési időszakra vetített valós üzemállapota nem éri el a 86%-ot) viszont szeptembertől már csak a kondenzációs kazánok felnek majd meg, ekkortól a sima turbós kazánok eltűnnek majd a forgalomból?

Ebben azért elég sok ellentmondás, illetve megoldhatatlannak látszó probléma van elrejtve. Ha ma valakinek elromlik a nyílt égésterű kazánja, és az javíthatatlan, akkor a kereskedelemben vásárolhat – mert árusítanak – egy ugyanolyan rendszerűt, és azt beszereltetheti a régi helyére. Nem kényszerül arra, hogy a kéményét újra terveztesse, engedélyeztesse és átépíttesse egy turbós vagy kondenzációs kazán számára. De mi lesz szeptember után, ha valakinek a nemrég beépített turbós kazánja romlik el? Ha ilyennek már a forgalmazása is tiltva lesz, akkor ő egy-két év után kezdheti a kéményét is átépíteni – pár százezer forintból?

A rendeletben kivételt képeznek a kapcsolt rendszerű, illetve gyűjtőkéménybe kötött berendezések! Ha ezek kivételek, akkor mégis csak fognak gyártani és forgalmazni nem kondenzációs kazánokat is? Ha fognak, akkor mégis csak lesz mire cserélni a régebbi kazánt, ha javíthatatlanul elromolna? Tartalék alkatrészt nyilván kötelesek gyártani a régebbi kazánokhoz is a gyártók. Ha javításkor a kazán minden alkatrészét kicserélik, akkor az még javítás? Egyáltalán lehet-e gyakorlatilag milliós nagyságrendű beruházásra kényszeríteni a kazántulajdonost, hogy új kazánt és hozzá új kéményt építtessen a saját költségén? Ha nem, akkor kinek a költségén?

Szezonális hatékonyság klímáknál

Az európai törvényhozás a végfelhasználókat is az energiafelhasználás drasztikus csökkentésére, otthonaik energiatakarékosságának fejlesztésére ösztönzi. A környezeti célok elérése érdekében bevezetésre kerül egy a légkondicionáló berendezések energiahatékonysági teljesítményét mérő módszer és mutatószám, amelyet szezonális hatékonyságnak hívnak, és felváltja az eddigi névleges hatékonyságot, amely csak részben volt képes hiteles adatokat mutatni.

Európában nem újdonság az energiahatékonyság mérése. Ezek a mérések segítségül szolgálnak a végfelhasználók számára klímaberendezések vásárlásakor döntéseik meghozatalánál. A jelenlegi módszer a névleges hatékonyságon alapul, mely nem tükrözi a részterheléseket, így a névleges és valós hatékonyság között jelentős különbséget eredményez.

Az energia-felhasználó termékek valós teljesítményének mérésére az EU egy komplexebb módszer – a szezonális hatékonyság – használatát indítványozta.

A szezonális és a névleges hatékonyság közötti fő különbségek:
– Több hőmérséklet-érték használata egy névleges hőmérséklet helyett.
– Részteljesítményes üzemmód figyelembe vétele a teljes teljesítményű üzemmód helyett.
– Készenléti üzemmódban lévő fogyasztással is számol (amikor a berendezés inaktív), ami egy év alatt jelentős lehet.

A szezonális hatékonyság a valós teljesítményt jeleníti meg. A névleges hatékonyság azt jelzi, hogy a légkondicionáló milyen hatékonyan üzemel névleges körülmények között. A szezonális hatékonyság megmutatja, hogy a teljes fűtési-hűtési szezonban milyen hatékonyan üzemel a légkondicionáló.

A szezonális hatékonyságra optimalizált termékcsaládot a piacon szezonális inverternek nevezték el. Az inverteres működés biztosítja a teljes hőmérséklet-eloszlási görbén az optimális részterheléses teljesítményt. A szezonális hatékonyságra optimalizált kültéri egységek a 20%-kal nagyobb szezonális hatékonysággal rendelkeznek, mint a jelenlegi inverterek, a nem inverteres rendszerekkel összehasonlítva pedig szezonális hatékonyságuk 50%-kal jobb.

A szezonális hatékonyságra optimalizált kültéri egységek számos fontos tulajdonsággal rendelkeznek még, ilyen például a széles üzemtartomány, az újrahasznosító technológia és a csendes éjszakai üzemmód funkció.

Ki fedezi a költségeket?

– Nagyon örülünk az új szabályoknak, de egyelőre nem látni, hogy az ezekkel járó többletkiadásokat hogyan teremtik majd elő a felújítók – mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. Mind a lakástulajdonosok, mind az ország számára jó, ha kevesebb energiával is ki tudjuk fűteni a lakásokat. A modernebb kazánok, jobb ablakok és vastagabb falak azonban nagyobb kezdeti kiadást jelentenek, még akkor is, ha ez később az alacsonyabb rezsi útján megtérülnek. Sajnos az emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb elinduljanak azok az uniós lakossági energiahatékonysági támogatási és kedvezményes hitel-programok, amelyeket a kormány már 2014-re tervbe vett.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet is aktív szerepet kíván vállalni a lakossági szemléletformálásban, ennek egyik sarokköve a KI AZ ÉV FELÚJÍTÓJA pályázat. A cél, hogy minél több jó és hiteles példát mutassanak be, miért éri meg mindenki számára energiahatékonysági felújításba kezdeni. Idén két pályázatot díjaznak.

A világítás is felelős

A KI AZ ÉV FELÚJÍTÓJA kezdeményezést a Philips is felkarolta. A háztartások áram-felhasználásának 15-20%-áért a világítás felel – pedig ez az a terület, ahol a legkönnyebben, átalakítások nélkül, egy egyszerű cserével tudunk jelentős energia-megtakarítást elérni. Manapság sok különböző energiatakarékos technológiájú fényforrás és világítótest is segítségünkre van abban, hogy otthonunkat a világítás szempontjából is korszerűsítsük, a fény minőségének, mennyiségének kompromisszuma nélkül.