Energetikai felújítás okosan

Vegyünk példának egy sátortetős házat. A lakó vesz egy mély levegőt, vet egy utolsó bánatos pillantást túlzottan azért nem duzzadó pénztárcájára, és elszántan beleveti magát a hőszigetelési rendszer újratervezésébe.

Mire gondol automatikusan? A külső falakra és a külső falakban elhelyezkedő nyílászárókra. Bevonja a kivitelezőket, azok kicserélik a homlokzati nyílászárókat, és leszigetelik a homlokzatot. Felújítás befejezve, kezet ráznak, szépen elvégzett munka, mindenki boldog…

Vagy mégsem? Mire nem gondolt a megrendelő? A padlásfödém és a talajon fekvő padló hőszigetelésére. Vajon mi lehet ennek az oka? Furcsának tűnhet a válasz: egy homlokzati szigetelés feltűnő: látja a tulajdonos, irigyli a szomszéd. A lakó elégedetten dől hátra, hogy jól láthatóan tett valamit az épületéért. Egy padlásfödém hőszigetelése azonban „rejtve marad”, így érzelmi alapú döntést hozva a tulajdonos gyakran dönt úgy, hogy azzal akkor minek is kellene foglalkozni. Zárójelben jegyeznénk meg: a padlásfödém a legolcsóbban és leghatékonyabban szigetelhető épületszerkezet, különösen, ha nincs szükség járófelület kialakítására.

Miért volna fontos a talajon fekvő padló épületszerkezetet is leszigetelni? Mert a legtöbb esetben egy ilyen épülethez eredetileg egyáltalán nem készült vízszigetelés, vagy ha készült is, nagyon régi és már elkorhadt, összevissza repedezett, gyakorlatilag nem tudja már a funkcióját betölteni. Emiatt az épületben jelentős lesz a talaj párolgása, amely kedvez a penész megjelenésének.

Kicsit elveszi az ember kedvét, hogy a talajon fekvő padló hőszigetelésének korszerűsítését csak nagyon költséges és nagy bontási munkálatok révén tudnánk elvégezni, főleg mert egy ilyen felújításnál a teljes padozati rétegrendet helyre kellene állítani, beleértve a vízszigetelést is. Ám ha megjelenik a penész a falakon, azt utólag eltüntetni már ennél lényegesen problematikusabb.

Ha a padlásfödémet kihagyjuk a szigetelésből, ebből a legtöbb esetben a téli fűtési szezonban a plafon és a fal belső találkozásánál megjelenik a nedvesség és a penész. Ez a csomópont eredetileg is aggályos hőtechnikailag, a homlokzati szigeteléssel pedig tovább fokoztuk a problémát, hiszen csökkentettük a külső fal hőveszteségét. Emiatt alacsonyabb lesz a koszorúnál a falfelület belső felületi hőmérséklete, ez pedig a nedvesség kicsapódásához vezethet, ami egyenes út a penész számára.

A megfontol építőipari szakemberek mindig hangsúlyozzák, hogy energetikai szempontból a hőszigetelés felújításába csak átgondolt vonalvezetéssel, a felületfolytonosság biztosításával érdemes belevágni. Minden egyes hűlő épületszerkezetet el kell látni a megfelelő hőszigeteléssel ahhoz, hogy valóban létrejöjjön a „termikus burok”.

Az optimális hőszigeteléshez az a megfelelő megoldás, ha a homlokzati szigetelést felvezetjük egészen a cserépfedés aljáig (ha van, akkor a tetőfóliáig). Ezután a padlásfödémet ellátjuk a megfelelő minőségű és vastagságú hőszigeteléssel, sőt, ezt a hőszigetelést átvezetjük a talpszelemeneken is, nem csak nekitoljuk a padlástér irányából. Így a homlokzati szigetelés gyakorlatilag „találkozik” a padlástér szigetelésével, azaz a vasbeton koszorú is körbe lesz szigetelve, nemcsak a padlásfödém.

Miután gondoskodtunk a valóban felületfolytonos szigetelésről, már tényleg csak a megfelelő légcserét kell biztosítani ahhoz, hogy a lakótér komfortja minőségi, esztétikai és egészség szempontjából is teljes legyen.

Varga Tamás (alkalmazástechnológus)

URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu