Golyós fűrészvezető

A barkácsolók eszköztárából többnyire nem hiányzik legalább egy kör, vagy lyukfűrész. E gépek gyorsabbá, könnyebbé teszik a fűrészelés egyébként fárasztó műveletét, ám kellő megvezetés nélkül elég nehéz velük egyenesen vágni. A legtöbbjükhöz van állítható élvezető is, ám a pontos munkához és főként az egyenes vágáshoz ez csak hozzávetőlegesen elégséges. A gépek ugyanis fűrészelés közben hajlamosak a kitérésre, az oldalvezetők csak egy irányban, rövid szakaszon vezetik meg a szerszámgépeket. Így pedig már eleve nem funkcionálhatnak megfelelően, hiszen csekély az anyagok felfekvő felülete. Már pedig leszabások alkalmával pontos és egyenes vágásokra lenne szükségünk, lehetőleg méregdrága gyári vezetőidomok nélkül, különösen a vágás megkezdésekor.
Ilyenkor ugyanis a gépek talpa jórészt a levegőben van, nehéz merőlegesbe állítani még külön a munkadarabra erősített vezetőléc mellé szorítva is. Gyakori leszabásoknál, pl. lécek, polclapok méretre vágásánál gyakran több időt töltünk el a vezetéklécek beállításával, mint magával a fűrészeléssel, és az eredmény még ennek ellenére sem mindig kielégítő. Mi hát a megoldás? Egy jó fűrészvezető, amely eleve merőlegesen, vágás közben pedig - elejétől a végéig - kitérésmentesen egyenesben tartja a fűrészgépet.
Ezen óhajunk könnyebben teljesíthető, mint azt gondolnánk, csak golyósoros fiókvezető pár kell hozzá. Ezt bútorvasalat szaküzletekben 250-550 mm hosszúságban szerezhetjük be. Bár más célra készült, a fűrészgépünk megvezetésére is megfelel. Minél hosszabb a fiókvezető, annál szélesebb anyagok leszabását teszi majd lehetővé. A 250 mm hosszúságú, fiókvezetővel felszerelt lyukfűrészünk, pl. max. 240 mm széles anyagok átvágására alkalmas. (Rövidebb leszabásokra, bevágások készítésére a lyukfűrész alkalmasabb a körfűrésznél, mert a fűrészpenge a gép talpára merőlegesen dolgozik, míg a körfűrészgépek tárcsájának csupán kb. 1/3-a áll ki a talpból, s ezért ívesen vágja át az anyagokat.) Nem túl széles és nem hosszú darabok leszabásához a lyukfűrészgép golyósvezetékkel ellátva jobban kihasználható, ezért e gépre készítettünk két változatot.

Merőleges vezeték

Kialakításakor első teendőnk a gép talpa alapján annak eldöntése, hogy a fiókvezetéket miként tudjuk a gépre erősíteni. Ha az oldalvezető szára kulisszában mozgatható, annak rögzítő menetét célszerű a golyós vezetősín felfogásához felhasználni. Mi egy Casals és egy Bosch lyukfűrészgépre készítettünk vezetősínt. Az előbbi talpán - szerencsére - két csavarhely is volt, melyeket felhasználhattuk a sínek felerősítéséhez (1). Bizonyos esetekben a talp másik végén, hátul is azonos távolságban kifúrt lyukak szükségesek a sínek rögzítéséhez. Ilyen menetes lyuk híján a talp oldaléle mentén, négy helyen készítsünk lyukakat M3,5-ös csavarok számára. A furatok távolságát a vezetéksín perforált lyukai alapján válasszuk meg. A csavarokkal alulról, a sín felől behajtva rögzíthetjük fel a talpat. A talp hátsó rögzítéséhez nem feltétlenül kell két lyukat fúrnunk, elég, ha a két sínt átfogó leszorító lemezzel, esetleg aljazott léccel rögzíthetjük a gép talpát a görgős vezetékre (2). Fontos, hogy a gép talplemeze a sínek hátsó végére kerüljön, és a sínek párhuzamosak legyenek.
A következő feladat, a vezeték alsó síneinek a végére felszerelni egy élvezetékként szolgáló lécet, ami majd öszszekapcsolja a két fiókvezetőt. Az ütközőléc min. 20x20 mm-es legyen, de jobb, ha 20-30x40 mm-es falécet választunk, mégpedig lehetőleg keményfából készültet. Célszerű elsődlegesen az álló sínek gyári furatait kihasználni a felerősítésükhöz, és ezek mellé még két-két átlósan elhelyezett kisebb csavarral biztosítsuk a pontosan merőlegesbe állított sínek szilárd helyzetét. Ez nagyon fontos, mert csak így lesz a vágás az oldalvezetékre merőleges. A beállításhoz lehetőleg talpas acélderékszöget használjunk (3). A felcsavarozott síneket nem árt pillanatragasztóval is a lécre ragasztani (4). Ezzel nemcsak a síneket rögzítjük, hanem a csavarokat is biztosítjuk kilazulás ellen.
Ha jól dolgoztunk, akkor a fiókvezetőkre csavarozott gépet könnyen tolhatjuk előre-hátra, sehol nem szorulhat meg. Az élvezető léc felső oldalára csavarozva ragasszunk egy 30 mm széles rétegeltlemez, vagy alumíniumlemez csíkot, ami megkönnyíti a fűrészvezető munkadarabra erősítését. Ezután következhet az első vágási próba. Egy lécdarabot szorítsunk a vezetőléc mellé, majd lassan toljuk előre a fűrészgépet. A vágás végén ellenőrizzük a vágott él merőlegességét, és ha az pontosan merőleges az oldalélre, a fűrészlappal kissé vágjunk bele a vezetőlécbe is. Ezzel megkönnyítjük a vágás vonalának a pontos beállítását. Ha a bejelölt vágási vonal mellé csúsztatjuk a horony szélét, biztosak lehetünk benne, hogy a vezetékre fogott fűrészgép pengéje itt fogja átvágni a leszabandó anyagot. A vezetőléc mögé ne feledjünk ütközőt is szerelni, amely megakadályozza, hogy a kívántnál mélyebben bevágjuk a vezetőlécet. Helyét az előre tolt géptalp alapján jelöljük be (5). Az ütköző akár egy acélcsap, vagy lécdarab is lehet, de mindenkor a gép talpához igazodva válasszuk meg a formáját. (A Bosch géphez, pl. háromszögű fadarab volt a megfelelő.)
Ezzel az egyszerű, néhány óra alatt összeállítható fűrészvezetővel - a fiókvezetékek hosszától függően - 240-450 mm széles anyagok pontosan merőleges és egyenes vonalú darabolásán kívül tetszőleges mélységű bevágásokat - pl. lapos csapok készítésekor, aljazáskor - készíthetünk. A vezetékkel ellátott gépet csak a megfelelő helyre kell helyeznünk, és a visszafogottan mozgatott géppel tiszta, egyenes vágásokat készíthetünk, mert a kellően megvezetett gép pengéje nem térhet el a bejelölt vágás vonalától. A gépen ilyenkor nem ajánlatos használni a fűrészpenge lengő mozgását létrehozó előtolás fokozatokat, mert ezek nélkül "nyugodtabb" a működése, ami jelentősen befolyásolja az egyenes vágást. A gép természetesen szögbe döntött helyzetben is használható, ám akkor körültekintőbben kell dolgoznunk, még az eddigieknél is óvatosabb előtolással. Lényeges azonban, hogy a gép alternáló mozgást végző tengelye ne kotyogjon, és a befogott fűrészlap se hajolhasson el fűrészelés közben. Vigyázzunk, mert a fűrészlapok eltérő vastagságúak 1,2-1,5 mm közöttiek, és a befogók nem mindig képesek a különféle vastagságú pengék nyakrészének precíz oldalirányú rögzítésére. Ez pedig a függőlegestől eltérő ferde vágásokat eredményezhet.

Gérvágó fűrészvezeték

Szögbenvágásra is alkalmassá tehetjük a kettős vezetősínt, ehhez az előbbinél kissé komplikáltabb vezetőléc szükséges. Anyaga 30x40 mm-es legyen, és egy kis csuklós pánttal fogassuk a szögbeállítható 15x40 mm-es élvezető léc lapjára (6). A pánt szárait süllyesztett fészekbe illesztve csavarozzuk fel. A beállított szögértéket fémlemezből kialakított csuklólemez segítségével, csavaros szorítóval oldhatjuk meg.
Az élvezető szárába véssünk hornyot a csuklólemez számára, majd a másik vezetőléc végét réseljük fel. A szögbeállító kar anyaga 1,5-2 mm vastag acél-, vagy réz lemez legyen, amelyet középen 6 mm szélesen réseljünk fel. Aki nem akar ezzel veszkődni, az a barkácsáruházakban olcsón beszerezhető, ún. ollós kitámasztót használja erre a célra. Mi is ezt használtuk fel állítható fűrészvezetőnk elkészítéséhez (7). A kitámasztóról szereljük le a csuklólemezt, és fúrjuk a végébe 2 mm-es furatot a rögzítőcsap számára. Az állítható lécet a kivésett horonyra merőlegesen fúrjuk át, majd a 20 mm széles szögbeállító kart középen, hosszában réseljük fel. A csuklólemezt ezt követően egy szegszárral fogassuk a szögbeállító léc fészkébe, majd a lemezt kapupánt csavarral rögzítsük az élvezető felréselt végébe. A csavar fejének előzőleg készítsünk süllyesztett fészket, hogy ne álljon ki a léc felületének síkjából. A kapupántcsavarra hajtsunk fel egy M6-os szárnyasanyát alátéttel, így már könnyen rögzíteni tudjuk a csuklólemezt és az ahhoz kapcsolt szögbeállító lécet.
A két golyós fiókvezetőt most is talpas derékszög segítségével, a lyukfűrész talpára már előzőleg felerősítve csavarozzuk fel. A síneket azonban a hátsó, vastagabb lécre fogassuk fel, de a szorosan egymás mellé fektetett lécek közül a szögbeállítható oldalához igazodva állítsuk be a sínek merőlegességét. Ezek megfelelő távolságát a gép talpának előretolásával állíthatjuk be.
Ha már az egyik sínt merőlegesbe állítva rögzítettük, a másikat az előre állított géptalp segítségével ugyancsak könnyen fixálhatjuk. Egy csavar behajtása után azonban nem árt ellenőrizni a vezetékek merőlegességét. Ebben a helyzetben cseppentsünk alájuk pillanatragasztót, és csak ezt követően hajtsuk be a többi facsavart is. Végezetül a szögbe állító léc felső élére szegezve ragasszunk 15x40 mm-es támlécet (8), amely a vezeték munkadarabra helyezését, rögzítését segíti elő.
A vezeték ezzel végső soron készen is van, következhet a merőleges próbavágás, és ennek alapján az ütközőcsap helyének a feljelölése, majd a fémcsap beütése.
A csap olyan magas legyen, hogy a gép talpa beleütközzön. A merőleges vágás után következhet a leggyakoribb, 45 fokos gérvágás, amelyhez háromszögű iskolai vonalzó alapján állítsuk be a szögbeállítólécet (9), és a csavarral rögzítsük ebben a helyzetében. Vágáskor egy csavaros szorítóval erősítsük a szögbeállítóra a munkadarabot, majd egy másikkal munkaasztalra, vagy faforgácslapra az egész fűrészvezetőt, és ezt követően elvégezhetjük a ferde vágást (10).
Hosszú pengék esetén a fűrészvezetőt ajánlatos 15 mm vastag lécből levágott lábakkal is ellátni, a vezetősínek alá, hátul pedig 55 mm magas bakot csavarozzunk fel. Így asztalra szorítva is kényelmesen használhatjuk a fűrészvezetőnket vékonyabb lécek merőleges (11) és szögben történő darabolásához. A szélesebb és hosszú anyagok esetében magát az anyagot rögzítsük a munkaasztalra (12). A vágást természetesen most is lassú előtolással végezzük el.
Végezetül még egy tanács a fűrészvezető, pontosabban az erre szerelt lyukfűrész kezeléséhez. Inkább magas fordulatszámmal és nagyon lassú előtolással használjuk a gépet. Ahogy mondani szokás, hagyjuk magától dolgozni a szerszámot. A fűrészlapot is mindig jól válasszuk meg, finom munkákhoz inkább finom fogazású egyenes, esetleg fordított fogazású fűrészpengéket, pl. Bosch T101BRF, illetve T101AIF Bimetal fűrészlapot fogjunk a gépbe, amelyek csorbulásmentes vágásokhoz valók. Ezek egyébként laminált felületű anyagok darabolásához is előnyösek. A kis keresztmetszetű anyagokat minden esetben a szögbeállító léchez kell rögzíteni, és a vágás szögét szögmérő alapján kell pontosan beállítani, így bizonyosak lehetünk a sikerben.
A gépek vágásmélysége e kiegészítés(ek) miatt ugyan 10 mm-rel csökken, ám a pontos, egyenes vágásokért ez talán nem is olyan nagy ár.