Kínait olcsón?

Legrosszabb véleményünk talán a fúrógéppel kapcsolatban alakult ki, pedig ezzel szemben voltak a legkisebb elvárásaink. Egyszerűen csak fúrjon, talán néha követ is (betont azt nem is kell), de fát mindenféleképpen. Reményeink a második használatig tartottak. Ekkor egy vadonatúj, 10-es központfúróval néhány mélyebb lyukat akartunk fúrni puhafába, de a gép a harmadik furatnál intenzíven füstölni kezdett. Ekkor már hiába szakítottuk meg a fúrást, és próbáltuk üresjáratban "kipörgetni", 10-20 másodperc alatt leejtette a fordulatszámát, majd teljesen megállt, és a füst beterítette a környéket. Tulajdonképpen nem is tudjuk, hogy mi játszódott le szegény párában, mert a szó szoros értelmében nem égett le (ezt nem hagytuk), csak a melegedéstől megszorult.
Az érdekes az a dologban, hogy néhány óra után kipihente magát, és legnagyobb meglepetésünkre újra forgott, legalábbis üresjáratban. De a gép harmat gyenge, semmiféle kapcsolatban nincs a ráírt teljesítménnyel. Később még újabb érdekességgel szolgált; csak vízszintes helyzetben volt hajlandó elindulni, függőlegesben nem.(Úgy kell annak, aki a padlóba akar lyukat fúrni!) Összefoglalóként erre azt mondanánk, hogy ennek a fúrónak még a kukában sincs helye, mert veszélyes hulladék. "Semmiféle korosztálynak nem ajánlott", (lásd Saus park).
A sarokcsiszolóról is csak egy kevéssel jobb véleményünk alakult ki. A teljesítménye messze elmarad a ráírt adattól, emiatt csak nagyon módjával lehet használni. Egy vékony csavart persze el lehet vágni vele, de arra ott a kézi fűrész; sokkal kényelmesebb, csendesebb és veszélytelenebb. Azért ha mégis a sarokköszörűnket akarjuk használni, akkor az össze szomszédnak vegyünk mozijegyet ajándékba, különben sokáig fognak neheztelni.
Egy vastag falú acélcső átvágása már sokszori nekifutást igényel, mert a tárcsával csak simogatni lehet az anyagot, különben azonnal lefojtjuk a gépet, és akkor még intenzívebben melegszik, mint e nélkül. Mert ugyanis mindenképpen melegszik; nem kicsit, nagyon! Akkor sem tudnánk vele kesztyű nélkül dolgozni, ha erre a munkavédelmi szabályok nem köteleznének, mert néhány perc használat után már nem lehet kézben tartani a gépet. De - és ez most a dicséret - a sarokköszörű még nem égett le, és azért ez nagy dolog.
Mi azért semmiképpen nem vennénk ilyet sem - 1800 Ft körüli ára ellenére.
A kínai lyukfűrész a használható kategóriába került nálunk, a 400 W-os gép nem is olyan rossz, mint amilyen lehetne, de a jótól elég messze van. Először is külsőre az szúrt szemet, hogy a markolat színes burkolta nem rezgéscsillapító anyagból van, csak dekoráció. A másik, hogy a préselt lemeztalp nem elég sík. Szögbe állítható, mégpedig elég egyszerűen, két imbuszcsavar meglazítása után, de a szögbeállítás pontosításához hiányzik a gyári rögzítőcsap a motorházon. Így csak rézsűmérővel lehet beállítani a talp pontos ferdeségét. A fűrészlap-vezető görgő szerelvénye egyben a talp leszorítólemeze is, ezért minden talpállításnál utána kell igazítani. A görgő oldaljátéka túl nagy, így a funkcióját nem kellően látja el.
Az alternáló egység tengelyének nagy a játéka. A pengebefogó primitív, két csavar rögzíti, amikhez a védőburkolat vertikális nyílásain át nagyon nehéz hozzáférni. E burkolati elemet viszont nem lehet leszedni, csak 6 mm-nyit a talpra tolni. A 400 W felvett teljesítmény elég erős, de csak kíméletes előtoláskor nem erőlködik a gép. A fűrészlap megvezetési problémai miatt ritkán vág merőlegesen. Vastag anyag vágásakor a penge alul félrevág, forduláskor mindenképen eltévelyedik az eredeti nyomvonaltól. A mellékelt fűrészpengék fában jól dolgoznak, acélban erőlködik, 3 mm-es aluban azonban egész meggyőző. Ha nem szempont a pontosság, a gép ára nem kidobott pénz.