Vágjuk le: anyagdarabolási fogások

2020-02-25 12:49:42 | Módosítva: 2020-02-25 12:56:35

Az otthoni munkáknál ez gyakori rutinfeladat, mert a felhasználandó anyagokat rendszerint méretre kell vágni. Hogy ezt miként és milyen szerszámmal tudjuk elvégezni, az többnyire a rendelkezésre álló eszközöktől függ. Természetesen nem mindig van meg a legideálisabb eszköz, de a munka talán így is elvégezhető, csak kicsit hosszadalmasabban. Az viszont biztos, hogy a munkadarabot mindig hasznos ráfogatni egy nagyobb és súlyosabb asztalhoz, hogy figyelmünket a vágásra összpontosíthassuk. A kreatívit szemlélet most is fontos.


Ha bármit is méretre kell szabni, vágni, akkor erre többnyire a fűrész a legalkalmasabb szerszám. A fűrészek sokféle célra és méretben készülnek, egy szerény házi műhelyben viszont leginkább műszerész-, rókafark- és/vagy fémfűrész lelhető fel. Elvben kisebb és méretesebb darabok leszabására is alkalmas eszközök, ám az adott feladathoz nem mindig a legideálisabbak. Faanyagok hosszú vágásához a rókafark- vagy az illesztőfűrész a jó választás, ám a vágás felülete durva lesz, és elég nehéz valóban egyenes hosszú vágásokat készíteni vele. Ha viszont a szerszámot lapos, kb. 20-30 fokos szögben mozgatva vágunk a méretvonal mellett, akkor sokkal könnyebb a pengét egyenesben, és ugyanakkor függőlegesen is tartva fűrészelni. Egyenletes, és nem gyors mozdulatokkal ez el is érhető, és csak annyira kell az előtoláshoz erőt alkalmazni, hogy forgácsoláskor az egyenletes ritmust tartani tudjuk. Ezt egyébként minden fűrészeléskor érdemes figyelembe venni.

Ha finom vágási felület a cél, akkor a fémfűrészlap is használható, csakhogy a keret magassága meghatározza, hogy a vágás milyen hosszú lehet. Ha a kereten a lapbefogó helyzete derékszögben elfordítható, akkor a keret magasságánál 5 mm-el keskenyebb vágások is elvégezhetők, ám ez a finom fogak miatt elég fárasztó, és az oldalra fordított fémkeret súlyát is folyamatosan ellensúlyozni kell. A vágás folyamán a szerszámot meredekebb szögben kell tartani, hogy a keret közben ne ütközzön bele a munkadarabba.

Egy vastagabb stafli vagy akár gerenda fémfűrésszel is méretre vágható – még akkor is, ha a keret mérete ezt gátolná. Ilyen esetekben minden oldalon jelölni kell a méretvonalat, majd körbe fűrészelve levágható a felesleges rész. Ha pedig középen maradna egy 20-30 mm-es átvágatlan rész, az már bármilyen fűrészlappal átvágható.

Ha valamilyen figurális kontúrt kell kivágni, akkor e célra a lombfűrészt-, illetve a cserélhető lapos műszerészfűrészt kell használni, természetesen az anyaghoz való fűrészlap befogása után. A kis vágási ívek követhetőségét a fűrészlap fogainak a terpesztése határozza meg, de még a kis ívek is kialakíthatók, ha fűrészelés közben lassan körbe forgatjuk a munkadarabot. Ezekkel a fűrészekkel 15 mm vastagságú faanyagok vagy 5-6 mm-es fémanyagok is vághatók. A lombfűrészlapok azonban már kis oldalra feszüléskor elpattannak, ezért fontos a szerszám lassú mozgatása és visszafogott előtolása. Csak annyira kell mozgatás közben előre nyomni a szerszámot, amennyit a fűrészlap fogai kimarnak az anyagból. Ha nagyobb erő hat a fűrészlapra, az a szerszám túlzott felmelegedését, beszorulást, majd penge szakadást vagy a fogak kopását okozhatja. Az 1-1,5 mm széles lombfűrészlapokkal finom alakos vágások végezhetők, hosszabb egyenes felületű leszabások nem, erre 5 mm széles, finom fogazatú pengét kell használni. Érdemes olyan fűrészt beszerezni, amelyhez különféle célra használható pengék is tartozékok, vagy külön-külön beszerezhetőek. Így sokoldalúbban használható ki a szerszám.

A nagyobb munkák során a kézifűrészeknél előnyösebb a különféle kézi fűrészgépeket használni. A hosszú egyenes vágásoknál a körfűrész könnyű, gyors munkát tesz lehetővé, a lyukfűrészgépek pedig az íves darabok kivágását könnyítik meg. A körfűrészek használatakor a kezdő vágás pontossága meghatározó. Érdemes – a gép beállítható oldalvezetője helyett – a munkadarabon is túlnyúló egyenes vezetőléccel a lehetséges hibát elkerülni. A gép talpát teljes hosszában a léc éléhez szorítva biztosítható a kezdővágás helyes és pontos iránya, és a vágás további egyenessége is. Ezt ferde síkú vágáskor is érdemes alkalmazni, különben a darab sarka darabolás után nem lesz hibátlan.

Vastagabb anyagok vágásakor arra is kell figyelni, hogy a fűrésztárcsa talp alatt kiálló része elég-e az anyag átvágásához. Elég, ha a tárcsa alul 10 mm-rel nyúlik túl a munkadarabon. Előfordulhat, hogy egy tábla felületéből kell kivágni egy nagyobb nyílást, de nincs lyuk-, illetve dekopírfűrészgépünk. Ha a nyílás oldalai egyenesek, a feladat a körfűrészgéppel is elvégezhető, csak több lépésben. Ilyenkor a sarkoknál 10 mm-es furatokat kell készíteni, hogy a fűrésztárcsa a vágás végén ne roncsolja a nyílás szélét. Az átvágás pontossága nagyon fontos, ami a vezetőléc segítségével behatárolható. Először ún. merülővágással kell a felemelt tárcsát teljesen ütközésig az anyagba mélyíteni, majd a saroklyuknál óvatosan átvágni. Ezután a gépet megfordítva a vágásba illesztve átvágható a még hiányzó szakasz. Így a nyílás minden oldala átvágható, és az utolsó szakasz végén kiemelhető a felesleges anyagdarab.

A lyukfűrészek a maguk módján darabolási feladatok elvégzésére is alkalmasak. Ha csak ilyen gépünk van, akkor különféle fogazatú és hosszúságú pengekészletet is előnyös hozzá beszerezni. Szélesebb pengék pl. a hosszvágásoknál használhatók előnyösen, míg a keskenyebbek az íves vágásokat, a 105 mm-es extra hosszúságúak pedig a vastagabb anyagok darabolását könnyítik meg. A vezetőléc alkalmazása a lyukfűrészgépeknél is ajánlott, mert ezekkel – körfűrész híján – még hosszabb egyenes vágások is elvégezhetők.

A gép talpa lehetővé teszi a megvezetést, és így elkerülhetők a kisebb oldalirányú kitérések, amelyek a vágás után felületigazítást igényelnek. A megvezetés akár a talp két oldala felől is lehetséges, amivel a hosszú vágás egyenes lesz, és könnyebb a gép használata is. Az előtolást ez esetben sem szabad erőltetni, mert ezzel a pengét túlterheljük, és a fogak ki is lágyulhatnak. Szabályos korongok is kivághatók e szerszámmal, feltéve hogy a gépet egy központosító kiegészítéssel kényszer körpályán mozgatjuk. Az lehet akár egy lapos léc is, amelyet a talpra kell felfogatni. Forgáspontként egy hegyes szeg is megteszi. A kezdővágáshoz szükséges lyuk attól függően a korong külső vagy belső oldalára kerüljön, hogy a lyuk, vagy a korong kivágása a cél.


A finom fogazású illesztőfűrésszel vastagabb anyagok is átvághatók


A műszerészfűrész keretébe különböző anyagokhoz és feladatokhoz szükséges fűrészlapok foghatók be


A lombfűrésszel tagolt, ívelt kontúrú munkadarabok vághatók ki könnyen


A méretes rókafarkú fűrész vastag faanyagok darabolásán kívül hosszú egyenes vágásokhoz is használható


A körfűrészgépek a leszabási munkákat könnyítik meg


Az oldalvezető helyett a hosszú lécvezeték pontosabb leszabást tesz lehetővé


Egyenes oldalú nyílásoknál a fűrésztárcsát ún. merítővágással kell az anyagba mélyeszteni


Ferde vágásoknál a tárcsa teljesen vágja át az anyagot


Fontos az anyag stabil rögzítése, alátámasztása


A lyukfűrészgéppel kivágható korongoknál a kezdőlyuk helye a kontúron belül vagy azon kívül legyen


A nagyobb szabályos kör alakú darabok kivágása központosító rúddal biztosítható


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Láncfűrész élezés

Ha favágás közben úgy érezzük, hogy nem úgy halad a munka, mint azt megszoktuk, álljunk meg és végezzük el a láncélezést! A láncot élezni kell minden tankoláskor, és természetesen akkor is, ha...


Hogyan segíthetnek a hasogatók és hintafűrészek?

Készíted már a tűzifát? Akkor a könnyű és gyors munkához szükséged lesz minőségi gépekre, amelyekkel még spórolhatsz is!