Riasztás rádiófrekvencián

Az alábbiakban bemutatott riasztót azoknak ajánljuk, akik nem nagyon barátkoztak meg az elektronika rejtelmeivel, de azért az alapfogalmakkal tisztában vannak, és legalább a forrasztópákát tudják kezelni. Az összeállítás pedig ott nyújt segítséget, ahol egy nyitásérzékelő kapcsoló és maga a riasztó vezetékes összekötésére nincs lehetőség, vagy csak nagyon bonyolultan, esetleg könnyen felfedezhetően, hatástalaníthatóan lenne megoldható. Ilyen lehet egy külső garázs, kamra, de egy kis fantáziával egy gépkocsi is, ami a ház előtt, kint az utcán áll éjszakánként.

A megoldásra egy igen egyszerűen elérhető, és viszonylag olcsó szerkezet, egy vezeték nélküli kapucsengő szolgál. A barkácsáruházakban 3-5 ezer forint körüli áron igen sokféle kapható. Van olyan sorozat, ami kívül teljesen azonos elemekből áll, csak az adó és a vevő között áthidalható hatótávolságban különböznek.
Ez a hatótávolság 30, 50, 100 m körül változik, ami természetesen a terepviszonyoktól, és főként az épületek anyagától is függ. Egy betonpanel épület például lényegesen lerövidíti a hatótávolságot.
Az adó és a vevő között rádiófrekvenciás kapcsolat van, általában mindkettő elemmel működik, a vevőegység olykor hálózati meghajtású. A hatótávolság kulcsa valószínűleg az adóban lévő telep feszültsége. A nagyobb hatótávolságú csengők adójában 9 V, sőt egészen speciális 12 V-os elem van.
Riasztónkhoz tehát egy ilyen vezeték nélküli csengőt használunk fel, némi átalakítással. Lehetőleg olyat válasszunk, ami kellő tartalékkal áthidalja majd az adó és a vevő közötti távolságot. Az átalakítás tulajdonképpen a vevő oldalt egyáltalán nem érinti. Ez ha megkapja az adó jelét, akkor hangjelzést fog adni. Ha nagyon precízek akarunk lenni, akkor szerelhetünk bele egy kapcsolót, hogy olyan időszakokban, amikor úgy sem látja el "őrző-védő" feladatát, akkor ne fogyassza a telepet. Ehhez azonban elegendő akár az is, ha az elem érintkező saruja alá ilyenkor egy karton lapocskát tolunk, és ezzel megszakítjuk az áramkört.
Az adó oldalán két feladatunk van. Egyrészt meg kell oldanunk a tápellátását, másrészt ezt a tápot kívülről kapcsolhatóvá kell tennünk. Ez az egység ugyanis egy riasztó jeladójává attól válik, hogy a dobozából való kiszerelés után a nyomógombját egy vékony, beforrasztott vezetékkel rövidre zárjuk. (Először azzal próbálkoztunk, hogy az eredeti nyomógomb érintkezőit hoztuk ki egy külső kapcsolóra, a szerkezet azonban nem működött. Valószínűleg a beforrasztott vezeték elhangolja az adót a vevő frekvenciájáról, és a két egység így nem érti egymást.) Az eredeti tápot természetesen kivesszük a dobozból (különben folyamatosan adná a jeleket), és az elemcsatlakozókra vezetéket forrasztunk. Ez úgy elegánsabb, ha egy tápcsatlakozó aljzatot építünk be a házba. A külső tápegység lehet az eredeti elem, nagyobb kapacitású akkumulátor vagy akár egy hálózati adapter is. Nincs szükségünk nagy teljesítményre, akár egy 200 mA-es adapter is megfelel.
Ezt az árambekötő vezetéket kell megszakítanunk a nyitásérzékelő kapcsolóval, és egy azzal sorba kötött főkapcsolóval. Nyitásérzékelő kapcsolóból bőséges választékot találunk pl. a Conrad katalógusban, vagy elektromos szakboltokban. Mi a képünkön láthatót választottuk, melynek mikrokapcsolóját egy rugalmas lemez működteti, de el tudunk képzelni mágneses Reed relét, vagy folyadékkapcsolót is. A lényeg az, hogy ez a kapcsoló a védett ajtó kinyitásának pillanatában zárja az áramkört, ráadja a tápot az adóra és a jeladó működésbe lépjen. A főkapcsolóra azért van szükség, hogy a védett ajtó kinyitása után az adót hatástalaníthassuk.
A kapcsoló és az adó - megfelelő helyre történő - felszerelése után a távriasztó készen is van. Egy ilyen, szándékoltan egyszerű szerkezetnél nem kívánunk sem riasztás késleltetéssel, sem más kiegészítéssel foglalkozni, ami riasztónkat bonyolítaná. Ez jelent a használatnál némi kompromisszumot, de nem jelentőset, cserében viszont egyszerű a szerkezet, hiszen csak össze kell szerelni a kész elemeket.


 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: riasztás, riasztó, rádió

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szúnyogok, a kellemetlen társbérlők

A szúnyogfélék nem csak a mi életünket keserítik meg, hiszen az egész világon előfordulnak. Kedvelik ameleget és a nedves környezetet, ezért a trópusokon él a legtöbb fajuk, a sivatagokban a...


Miért rossz az FM vétel?

Sokszor tapasztalhatjuk, hogy FM adásra hangolt rádiónk vétele bizonytalan lakáson belül. Még olyan helyen is – pl. Budapest területén –, ahol nemigen lehet térerő probléma. A rossz vételt nagy...