Komposztálás

Egy komposzthalom segítségével a kertben és a konyhában keletkező szerves maradékokat tápanyagban gazdag humusszá alakíthatjuk.

Mi is az a komposzthalom?

Komposztálás során a házban és a kertben keletkező hulladék alkotóelemeire bomlik, és humusszá alakul. Humusz csak a talajban élő baktériumok segítségével jöhet létre, ezért feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy a komposzthalomnak legyen kapcsolata az élő talajjal. A baktériumok, gombák, férgek és egyéb parányi élőlények csak így tudnak behatolni a komposztba. A komposztgyűjtő helyen tárolt hulladékok lebomlását korhadásnak nevezzük. Durvább, nagyobb hulladékdarabok (ágak stb.) segítségével gondoskodjunk arról, hogy a komposztot kellően átjárja a levegő, forró nyári napokon pedig egy-egy kanna vizet se sajnáljunk tőle. Levegőtől elzárva - például egy vastag, frissen nyírt fűréteg alatt - megjelennek a rothasztó baktériumok, melyeknek semmi keresnivalójuk a komposztban. A sikeres komposztálás jele, hogy a komposzthalom összeesik.

A komposzt áthelyezése

A komposztot 2-3 hónaponként helyezzük át egy másik silóba: kéttenyérnyi durva anyagra kerüljön egy réteg nyershumusz és 5 cm vastag kerti föld vagy komposztréteg, némi szerves trágya és kőliszt, esetleg a komposztálást beindító anyag.

A komposzt érése

A komposztban munkához látnak a giliszták, melyek szó szerint átrágják magukat a komposzton, és fekete, az eredeti talajra emlékeztető illatú humuszt hagynak maguk után. Ezután újabb 2-3 hónap türelemre lesz szükségünk, míg végül felhasználhatjuk a kész komposztot. Mivel az érett komposzt felszínét már nem bolygatjuk, sarkantyúkával, szagos lednekkel, tökkel vagy uborkával is beültethetjük.

A komposzt rostálása

Az érési folyamat végeztével még mindig maradnak olyan nagyobb darabok a komposztban, melyek nem bomlottak le, ezért használat előtt át kell azt rostálnunk.

A komposzt bedolgozása

A rostált komposztot ezután ideiglenesen tárolhatjuk más helyen, vagy rögtön szétteríthetjük az ágy felszínén. Kb. 1 cm vastag rétegben terítsük a talajra, majd kultivátorkapával vagy talajlazítóval óvatosan dolgozzuk be.

Komposztálható anyagok:

Kerti hulladékok (a beteg növényeket kivéve!), nyers konyhai hulladék, száraz széna, levelek, sövénynyírásból származó ágak, levelek, szalma, hamu, kartonpapír (mértékkel), kávézacc (mértékkel).

Nem komposztálható anyagok

Impregnált fahulladék, citrusfélék gyümölcseinek hulladéka (permetezett anyag), magvas gyomok, gyomgyökerek, húsdarabok (csont sem!), főzött konyhai hulladékok.

Eszközök: Ásóvilla, komposztrosta. 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Komposztkazán

A komposztkazán a szerves anyagok humusszá alakulásakor, lélegző baktériumok által termelt hőt hasznosító rendszer. Lényeges előnye, hogy nincs fizikai égés, így a széntömeg nem szén-dioxiddá,...


Komposztálás a lakásban

Akinek nincs kertje, az is komposztálhat már, hiszen növényi hulladék a lakásban is keletkezik, gondoljunk csak a konyhai hulladékokra, paprikacsumákra, uborka héjakra stb. Vásárolhatunk olyan...