Miért szigeteljünk?

Mielőtt a második részbe részletesen is belemennénk egy érdekes tanulmány megállapításait szeretnénk megosztani olvasóinkkal. A téma ismert szaktekintélye, Csoknyai Zoltán csehországi és magyarországi tapasztalatokat vet egybe. Egy ötszintes, 36 lakásos épület teljes körű korszerűsítése kapcsán arra az eredményre jutott, hogy az energia-megtakarítás abszolút értékében a szigetelés 48%-os eredményt hozott, a fűtéskorszerűsítés - termosztatikus szelepek, átkötőszakaszos vagy kétcsöves fűtés, automata strangszabályozók - 20%-ot, a nyílászárók résszigetelése pedig 10%-ot. A számokból látszik, hogy a legnagyobb energia-megtakarítás a teljes külső szigeteléstől várható.
Ha azonban a három művelethez a költségeket is hozzárendeljük, akkor lényegesen árnyaltabbá válik a kép. Az adott épület korszerűsítésekor ugyanis a szigetelésre 92 500 €-t, a fűtéskorszerűsítésre 4500 €-t, az ablakok résszigetelésére pedig mindössze 1900 €-t kellett költeni. Ha mondjuk, azt nézzük meg, hogy 1000 elköltött € hány % energia-megtakarítást eredményezett, akkor az ablakok résszigetelése a leghatékonyabb (5,2%), majdnem ugyanennyire hatékony a fűtéskorszerűsítés is (4,4%), és legkevésbé hatékony a szigetelés, mindöszsze 0,5%-kal.
Egy tipikusnak mondható, 10 emeletes, 44 lakásos épület teljes energiakorszerűsítési felújítása mondjuk 20 millió forint körül van. E költség majdnem 88%-át a szigetelésre, 8,4%-át fűtéskorszerűsítésre és 3,6%-át résszigetelésre kell fordítanunk. Ez utóbbi 2-3 év alatt megtérül, a középsőhöz is elég 3-4 év, a szigetelés megtérülési ideje viszont 15-20 év is lehet.
Mindezekből talán az következne, hogy az energia-megtérülés szempontjából az épületszigeteléssel szinte nem érdemes foglalkozni. Felmerülnek viszont más szempontok is. Ilyen például az, hogy a felújított épület - és benne a lakások - értéke jelentősen, a beruházásnál nagyobb mértékben megnő. A befektetés tehát nem vész kárba, értékké válik, ami az ingatlan eladásakor megjelenik. Még jelentősebb szempont a lakások komfortjának növekedése. A rosszul szigetelt falak télen áthűlnek, szinte sugározzák a hideget, és rontják a lakók komfortérzetét. A hőhidak nedvesedést, penészedést okoznak. A hőszigetelésnek azonban nem csak a hidegben, hanem a nyári melegben is jelentősége van. Sok (rossz hőszigetelésű) panellakásban lakó ismeri azt az érzést, amikor a napközben felmelegedett falak este ontják a meleget. A megfelelő külső szigetelés viszont ezt is megakadályozza, vagy csökkenti. Nyilván ezek a pozitív hatások eredményezik a fenti értéknövekedést is.
Mindezeket a bonyolultnak tűnő öszszefüggéseket együttesen kell tehát tanulmányozni, amikor egy közösség döntést hoz. És persze nagyon fontos, hogy ki fizeti a számlát. A lakóknak is tudni kell, hogy a 20-30 évvel ezelőtti építési hibákért nem ők a felelősek, de ők a lakások tulajdonosai és lakói. A beruházásban mindenképpen részt kell vállalnia azonban az államnak és az önkormányzatoknak is. A három résztvevő együttesen, megfelelő hitelkonstrukciókkal képes csak e feladat megoldására, amely országos szinten ezermilliárd forint nagyságrendű.
A műszaki megoldások már nem olyan bonyolultak, viszonylag kiforrott megoldások vannak rá. Korábban is írtunk már arról, hogy a megfelelő megoldást mindenképpen a teljes körű, külső szigetelés jelenti. A lakások egyenkénti, belső szigetelése nem tudja kivédeni a hőhidakat (1), technikailag bonyolultabb, kényelmetlenebb és hely pazarlóbb.

A teljes körű külső hőszigetelés összetevői:
- a tető, illetve a tetőfödém hőszigetelése;
- a homlokzati falak utólagos hőszigetelése a külső oldalon;
- a pincefödém hőszigetelése;
- esetleges funkcionális átalakítások és átrendezések (pl. lépcsőház szigetelése a lakások felé, és kiiktatása a fűtési rendszerből).

A be nem épített tetőterek födémének szigetelésekor azt kell eldöntenünk, hogy kívánjuk e használni a padlásteret tárolásra, vagy bármi másra. Ha nem, tehát a padlástér födémén nem járkál senki, akkor felesleges lépésálló szigetelésben gondolkoznunk. Megfelel pl. az olcsóbb kőzetgyapot, külön burkolóréteg nélkül. Ha viszont a födémen járkálni fogunk, akkor nagyobb teherbíró képességű, lépésálló kőzetgyapot szükséges. Például a Rockwool Dachrock hőszigetelés (2) külön burkolóréteget sem igényel, nyugodtan lehet járni rajta.
A homlokzati szigetelések zömében vagy polisztirol hab vagy kőzetgyapot, maga a hőszigetelő réteg. A különböző gyártók komplett, kikísérletezett rendszereket kínálnak, mindenképpen ilyenekben érdemes gondolkozni. Lássunk néhány konkrét példát.
A Nikecell Dryvit rendszerében (3) közvetlenül a falszerkezetre ragasztással kell rögzíteni a polisztirol hab (Nikecell D) táblákat. A ragasztáshoz speciális ragasztóanyagok szolgálnak. Ilyen a Dryvit Primusz, amely egy vizes keverék, és felhasználáskor cementtel kell összekeverni, vagy a Dryvit por alakú ragasztó, melyet vízzel kell készre keverni. A szigetelő tábla vastagsága általában 40-80 mm között van, hőtechnikai mérésekkel kell meghatározni. Bizonyos esetekben a szigetelő táblákat a ragasztás mellett mechanikai (dübeles) rögzítéssel is meg kell erősíteni.
A polisztirol táblára az előbbi ragasztókkal üvegháló réteget kell ragasztani (4), átfedésekkel. A ragasztóanyag az üvegháló teljes felületét fedi. A hálóra vakolatalapozás, majd arra a rendszer valamelyik saját vakolata kerül felhordásra. Ilyen hőszigetelő rendszer például a Heraklith "Heratekta" rendszere (4), vagy a Baumit EPS homlokzati hőszigetelő rendszere.
Vakolt rendszert kőzetgyapot szigetelésre is fel lehet építeni. Ilyen rendszereket kínál pl. a Caparol Hungária, a Sto, a Heraklith Tektalan (5), a Lasselberger Knauf. Valamennyiben kőzetgyapot adja a szigetelést (6). A speciális, vakolható kőzetgyapot lemez rögzítése a teherhordó falazatra szintén ragasztással és dübelezéssel történik.
Ugyancsak gyakran alkalmazzák az ún. szerelt, hátul szellőztetett légréteges homlokzatokat (7, 8). Ennél a burkolat mögött légrést alakítanak ki, melyben felfelé áramlik a levegő, így például a napsütéstől átmelegedett burkolat nem a falszerkezetre adja át a meleget, a mozgó légréteg elszállítja a hőt. A hőszigetelés - kőzetgyapot lemez - az átszellőztetett légréteg mögött, a teherhordó falra van erősítve, dübelekkel (9).
Ilyen átszellőztetett rendszer például a Marley kültéri falburkolati rendszere (10), mely kisebb méretekben akár házilag is viszonylag könnyen szerelhető. Nincs speciális szerszámigénye, akár állványozás nélkül, létráról is szerelhető. Nem igényel vakolt vagy ragasztott alapréteget. Hőszigetelésként nem csak kőzetgyapot, hanem polistyrol hab vagy textil származékok is alkalmazhatók hozzá.
A Polyalpan cég hőszigetelő rendszere poliuretán és alumínium anyagokból készült szendvicsszerkezetre épül (11). Akár házilag is könnyen szerelhető, és kész felületet ad.
Általánosságban elmondható, hogy a kész rendszereket nem érdemes kombinálni, vagy egy rendszer elemeit pár forint megtakarításáért különböző gyártóktól összeválogatni. Semmiképpen nem ajánlott polisztirol habos rendszer komponenseit kőzetgyapot szigeteléshez használni.