Magastetők hőszigetelése szarufák között

2018-10-12 12:08:03 | Módosítva: 2018-10-12 12:14:20

Nyáron kevesebb szó esik a hőszigetelés hasznosságáról, miközben ebben az évszakban rengeteg villamos energiát spórolhatunk meg azzal, hogy a jól hőszigetelt épületekben jelentősen kevesebb légkondicionálást kell alkalmazni. Foglaljuk össze a leggyorsabban, legkönnyebben hőszigetelhető terület, a magastető hőszigetelésének legfontosabb szabályait.


A tetőtéri szigetelés fontossága

A tetőtéri szigetelés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ugye nem szeretnénk, ha a meleg miatt nyáron nem tudnánk aludni a tetőtérben, vagy a külső zajok beszivárognának a lakótérbe? Télen pedig rengeteg energiát pazarolhatunk el, mivel a meleg levegő felfelé száll, így ha a földszinten szeretnénk elérni egy kívánt hőmérsékletet, akkor a tetőtérben 3-4 fokkal annál is melegebb lesz.

Akár szakember végzi, akár saját magunk végezzük magastetőnk hőszigetelését, győződjünk meg róla, hogy jó minőségű Ecose üveggyapotot használunk (legalább 0,039-es vagy annál is alacsonyabb lambda értékűt), és mindezt a lehető legnagyobb vastagságban! Hazánkban az átlagos szarufa vastagság 15 cm, ezt a vastagságot érdemes kitölteni üveggyapot hőszigeteléssel. A jó minőségű üveggyapot termékek öntartóak, azaz befeszülnek a szarufák közé, és nincs szükség további rögzítésükre. A gyengébb minőségű üveggyapotot dróttal vagy damillal rögzítsük a szarufákhoz! A legtökéletesebb eredmény elérése érdekében szereljünk fel a tetőtér felőli oldalon lécvázat a szarufákra, és abban még további 8-10 cm vastag üveggyapot hőszigetelő anyagot rögzítsünk, a szarufákra merőleges irányban!


Elsőre ez a hőszigetelési vastagság túlzásnak hangozhat, de ne feledjük, hogy egy jól kivitelezett hőszigetelés 50 éven keresztül szolgálja a házunkat, és többszörösen visszahozza befektetésünket.

A tetőtéri hőszigetelések kialakítása során a fólia kritikus kérdés. Először is meg kell nézni, hogy páraáteresztő vagy párazáró fólia van-e felrakva alátéthéjazatként. Amikor párazáró fólia van fent, akkor a szarufa vastagságát nem szabad teljes keresztmetszetében szigetelőanyaggal kitölteni (tehát ha a szarufa 10/15-ös, akkor nem szabad 15 cm vastag szigetelést berakni), hiszen a beltérről a hőszigetelő rétegbe bejutó párát a kondenzáció megelőzésére megfelelő keresztmetszetű légréssel ki kell szellőztetni. Páraáteresztő fóliánál a szarufaköz teljes keresztmetszetben kitölthető szigetelőanyaggal.

Nagyon sok gondot okoz a nem megfelelő minőségű vagy rosszul beépített belső páratechnikai (párazáró) réteg, amelynek feladata, hogy meggátolja a fűtött helyiségekből kiáramló pára bejutását a hőszigetelő rétegbe. Nem légtömör, kiszakadt réteg nagyon rövid idő, akár egy fűtési szezon alatt a hőszigetelő réteg, sőt a tetőszerkezet végleges károsodását is okozhatja.

Ahhoz, hogy a tetőnk homogén, korszerű és hőhídmentes szigeteléssel rendelkezzen, a javasolt rétegrendet már a ma hatályos hőtechnikai előírások szerint (a hőátbocsátási tényező értéke tetőkre 0,17 W/m2K) célszerű kivitelezni. Minél alacsonyabb lambda értékű anyagot építünk be, annál jobban szigetel a termék, így ilyen anyaggal jelentősen javítható a szigetelőképesség, illetve helyhiány esetén csökkenthető a beépítendő vastagság.


Az ábra megmutatja a helyes rétegrendet

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A hőhídmentesítés rejtélyei

Beépített tetőtereknél a szerkezet sajátosságából adódóan épületfizikailag különböző hőhidak keletkezhetnek, melyek kedvezőtlen hőtechnikai tulajdonságaival mindenképpen számolni kell. Képződhet...


Szigetelés a tiszta levegőért

Egyértelműnek tekintjük, hogy a tiszta levegő nekünk „alanyi jogon” jár. Voltak idők, amikor ennek teljesülése semmiféle nehézségbe nem ütközött, ám azóta elszaladt a világ. Túl vagyunk számos...