Felújítással az energiaszegénység ellen

2021-05-01 10:34:38 | Módosítva: 2021-05-01 10:38:35

Felmérések szerint hazánkban legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység, továbbá a lakosság 15%-a nem képes a lakását megfelelő hőmérsékletre felfűteni. Ez Európában a hatodik legrosszabb arány. Emellett a háztartások 18%-a jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában a legnagyobb mértékű.


Energialábnyomunk legnagyobb részét a hőenergia teszi ki, és ez jól mutatja, hogy Magyarországon valójában mekkora problémát jelent az energiaszegénység. A nem megfelelő fűtési rendszerek és berendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői. A jelenség nem csak az alacsonyabb jövedelmű, szegényebb családoknál létezik, bár leginkább azokra jellemző. Az energiaszegénység fogalma jelenleg még sok országban nem tisztázott, de az Európai Unió államaihoz hasonlóan Magyarországon is növekvő problémát jelent.

Mit jelent az energiaszegénység?

Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy háztartás nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, vagy ha a háztartás számára szükséges energia költségei a háztartás jövedelmének túl nagy részét teszik ki. Bár hazánkban jelenleg nincs hivatalos mérőszáma az energiaszegénységnek, de szakértők szerint akkor beszélhetünk energiaszegénységről, ha az energiaszámlák befizetése után egy háztartás fennmaradó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60%-át. Egy rossz minőségű lakás nemcsak a rezsiköltségre, vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is.

Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből 400-800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 10-20 százalékát érinti ez a probléma. Azok a háztartások, ahol nem megfelelő módon fűtenek, és ezért nagyon magas a károsanyag-kibocsátásuk, ebben a számításban benne sincsenek. A lakásminőséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos problémák sokkal nagyobb arányban érintik a szegényebb háztartásokat.

Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők – egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése több energiát igényel. Sokan nem tudják fűteni lakásaikat, vagy csak annyira, hogy éppen ne fagyjanak meg.


Az energiaszegénység leküzdésére az egyik leghatékonyabb módszer a szigetelés, és az ezzel kapcsolatos energia-hatékony felújítások támogatása. Ebben az elmúlt év végén elkezdődött lakás-felújítási program nagy segítséget jelenthet. Gyors, hatékony és leginkább költségkímélő megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energiát megtakaríthatunk, illetve sokat javíthatunk komfortérzetünkön is. Az energiahatékonysági felújításokat támogató finanszírozási formákra a rászoruló háztartásoknak van a legnagyobb szüksége, és az ő lakásaik felújításával lehetne arányaiban a legtöbb energiát megtakarítani.

Az európai ingatlantulajdonosok, családiház tulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Algásodás az épülethomlokzatokon

A homlokzatokon megjelenő algásodás okainak hátterében térségünk klimatikus viszonyainak változásai húzódnak. Az elmúlt években a környezeti feltételek kedvezően hatottak a különböző moszatok...


Füstbe ment energiák

A világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az elmúlt években életbe lépő hazai és nemzetközi szabályozások célja az volt, hogy a tudatos...