Szegélynyírók, fűkaszák

Az AL-KO kerti gépeit bemutató sorozatunkban ezúttal két különböző kategóriát vonunk össze, a gépcsoportok tagjai közt lévő hasonlóság alapján. A hasonlóság pedig abban áll, hogy a szegélynyíróknál és a fűkaszáknál egyaránt egy erős nylon szálat forgat a meghajtómotor, igen nagy fordulatszámmal. Ennek segítségével vágja el a gép a fűszálakat, gyomnövényeket egyaránt, ugyanakkor nem következik be törés akkor sem, ha a vágó szál szilárd, kemény anyagba ütközik, legfeljebb lekopik, leszakad egy darab a végéből. Ezek a tulajdonságok teszik a szegélynyírókat alkalmassá arra, hogy akár betonszegély, kerítésoszlop stb. közvetlen közelébe is le tudjuk vágni a magasra nőtt füvet (1).

Ugyanakkor - a hasonlóság ellenére - válasszuk is rögtön külön a szegélynyírókat és a fűkaszákat. A szegélynyíró vágószélessége és vágási teljesítménye kicsi, ezért még egy aprócska terület fűnyírására sem igazán alkalmas. Nem is erre találták ki. Valóban kitűnően használható viszont a gyepfelület széleinek rendezésére, a lépcsők, kerítések, szegélykövek menti füves részek nyírására, de nagyon megkönnyíti a gyomlálási, tisztítási munkát a virágágyások között, vagy a sziklakertben is.
A fűkasza - akár elektromos, akár benzines motor hajtja - már elegendően nagy teljesítményű nagyobb felületek nyírására is (2). Aki ilyennel rendelkezik, az bármilyen terület vágásához hozzáfoghat, de mégis azt kell mondanunk, hogy a vízszintes pázsithoz hagyományos fűnyírót érdemes használni. Ahhoz, hogy ilyen felületet egyenletesen tudjunk kaszálni, meglehetősen nagy gyakorlat szükséges. Mindjárt más azonban a helyzet, amikor meredek lejtő, partoldal, árokpart vagy elgazosodott, gondozatlan terület rendbe hozása a feladat. Itt bizony egy kerekes fűnyírónak nem sok hasznát vehetjük, annál inkább a fűkaszának. Különösen a nagyobb teljesítményű, benzinmotoros gépnek, és még inkább a különböző fém vágótárcsákkal is kiegészíthető professzionális fűkaszának.
Az AL-KO-tól próbára kapott négy gép nagyjából felöleli ennek a területnek a határait; a GT 275 (3) típusjelű szegélynyíró egy olcsó kategóriájú alapváltozatnak tekinthető, míg a GT 450 Automatik (4) ennek a kategóriának a csúcskészüléke. Ugyanígy a két benzinmotoros gép is két különböző szintnek tekinthető; az FRS 250 (2) inkább az otthoni használatra szánt változat, míg a BC 300 (5) már mindenképpen professzionális munkaeszköz, bár ha egy "birtok" adottságai ilyet igényelnek, vagy mezőgazdasági munkákhoz is használni kívánjuk, akkor érdemes megfontolni a csúcsgép megvásárlását is, mert ára nem megfizethetetlen.

Szegélynyírók

Mint a táblázatunkból is látható, ezeket kivétel nélkül - viszonylag kis teljesítményű, nagy fordulatszámú - elektromos motor hajtja meg. A könnyű motor közvetlenül a fogószár végére van szerelve (6), nincs semmiféle áttétel, hajtólánc; a motor kimenő tengelyén forog a nylonszálat tartalmazó dob. A kis teljesítmény azt is jelenti, hogy ezek a gépek könnyen lefojthatók; ettől a motor fokozottan melegedni kezd, miközben a csökkenő fordulatszám miatt a hűtése romlik. Ez a szegélynyírók halála, így sohase használjuk. A motor forogjon csak mindig a maximális fordulatszámon, a vágási teljesítménye is ilyenkor a legjobb.
A készülék lelke a vágószálat tartalmazó dob. A legegyszerűbb változatnál a szál egyik vége van kibújtatva az orsóból (7), és ha az túlságosan lefogyott már, akkor kézzel kell - egy osztásnyit tovább léptetve - húzni rajta. A "jobb" gépeken ez már félautomatikusan van megoldva; a dobot enyhén a földre nyomva az orsó utánaengedi a vágószálat. Itt már azt is felfedezhetjük, hogy a szál mindkét vége ki van bujtatva a dobból (8), ami a nagy fordulatszámon sokkal kiegyensúlyozottabb járást biztosít a gépnek. A csúcskészüléken a damil utánaengedése teljesen automatikus; a gép érzékeli, ha a vágószál túlságosan rövid, és anélkül hogy mi beavatkoznánk, beállítja a megfelelő szálhosszúságot.
Ha már a vágószálról beszélünk, ez bizony fogyóeszköz. Az utántöltéshez minden géphez kapható feltöltött orsó, és megvásárolható magában a vágószál is, ez természetesen olcsóbb. A gyakorlati tapasztalatok szerint egy orsó 3-4 feltöltést bír ki, ezután már annyira elhasználódik, hogy ajánlatos a teljes orsócsere. A feltöltéshez az orsó egyszerűen kinyitható. A szálat úgy tekerjük fel, hogy szoros legyen, és a menetek szabályosan kerüljenek egymás mellé (9), hogy a damil-továbbításkor ne legyen problémánk. Amikor a vágószál mindkét vége ki van vezetve a dobból, akkor a szükséges damil-hosszúságot hajtsuk kettőbe, és a közepétől kezdve tekerjük fel az orsó két felére a két szálvéget (10). 
Minden szegélyvágón találunk védőtárcsát. E nélkül a gépet szigorúan tilos használni, több okból is. A 10000 fordulat/perces fordulatszámon a vágószál bizony nagy erővel dobja ki még a növényi darabokat is, nem beszélve a felkapott kavicsokról. A védőtárcsa védi a lábunkat ettől a veszélytől. A védőtárcsára szerelik rá azt a kis vágókést (11) is, ami a kihúzott vágószálat pontosan az optimális méretre vágja. A túl hosszú szál túlterhelné a gépet, és a vágóteljesítmény is lecsökkenne. A nem automatikus száladagolású gépeknél arra is ügyeljünk, hogy a szál ne legyen túl rövid. Ezt a készülék hangjából is érzékelhetjük; a motor túlpörög, visít, nem halljuk a vágószál mélyebb sustorgását, és persze nem is vág megfelelően.
A védőtárcsának nagy hasznát vesszük az optimális vágási szélesség érzékelésében is. Ha a védőtárcsát távtartóként használjuk, akkor a damil biztosan nem fog belekapni a facsemete törzsébe, nem éri el a virág szárát, sem a szegélykövet. Vághatunk persze a tárcsavédő nyitott oldalánál is, de az sokkal nagyobb figyelmet igényel, és ilyenkor könnyen kárt okozhatunk. A védőtárcsa kötelező használata mellett is azt ajánljuk, hogy még a legkisebb szegélynyíróval is csak hosszú nadrágot, erős cipőt és védőszemüveget viselve dolgozzunk.
Még néhány szó a szegélynyírók kényelmi szolgáltatásairól, melyek leginkább a csúcskategóriájú GT 450 gépre jellemzők. A külön pótfogantyú lényegesen jobb fogást biztosít a gépnek, könnyebb tartani és vezetni. A jobb fogást segíti a szár állítható hosszósága is. A vágófej kialakítása olyan, hogy nem csak vízszintes, hanem függőleges síkban is dolgozhatunk a géppel, ami a gyepszéleknél nagyon praktikus. Ezeknek a gépeknek a teljesítménye is nagyobb, és hatékonyságát fokozza a dupla vágószál kivezetés. Ez a megoldás a kiegyensúlyozottabb járás miatt a csapágyak terhelését is csökkenti. És persze nagyon kényelmes a fentebb már említett automatikus száladagolás.

Fűszegélynyírók  
Típus GT 275 GT 340 DUO GT 450 Automatik TE 251 TE 302
Motor 230 V, 275 W 230 V, 340 W 230 V, 450 W 230 V, 250 W 230 V, 300 W
Vágószélesség 22 cm 23 cm 28 cm 20 cm 25 cm
Vágószál utánállítás kézi Tip-automatik teljes automata kézi Tip-automatik
Másodfogantyú igen igen igen nincs igen
Fordítható motorfej - - igen - -

Fűkaszák

Mint már említettük, jellegükben ezek a gépek hasonlítanak a szegélynyírókra, de az rögtön látszik rajtuk, hogy sokkal robusztusabb felépítésűek, nagyobbak, és az AL-KO gyártmányúak valamennyien benzinmotoros meghajtásúak. Természetesen a benzinmotoros meghajtás miatt teljesítményük is lényegesen nagyobb. Mindezek okán felhasználási területük lényegesen eltér a szegélynyíróktól. Ezek a nehéz terepek fűnyírói - ami nem zárja ki, hogy szegélynyírásra is használjuk őket -, valamint elgazosodott területek megtisztítására alkalmasak.
A próbára kapott két fűkasza két csoportnak a képviselője. Az FRS 250 típusú készülék ívelt szárrészén (2) rögtön látszik, hogy a meghajtást a felül elhelyezett motortól az alsó forgótárcsához egy spirál bowden viszi át. Ennek a megoldásnak a nagy fordulatszám közvetítésével nincs is semmi gondja, de nagyobb nyomaték átvitelére nem alkalmas. Az ilyen mechanikájú gépekre csak a szegélynyíróhoz hasonló vágószálas dob (11) szerelhető, persze az előbbieknél nagyobb, erősebb és sokkal nagyobb vágószélességet (vágási teljesítményt) biztosító. A damilos fűkasza tökéletesen alkalmas az elvadult, elgazosodott területek megtisztítására, lekaszálására, bármilyen terepviszonyok mellett.
A BC 300 típusú fűkaszánál - amely az AL-KO csúcsgépének tekinthető - megfigyelhetjük, hogy a szárrésze egyenes (5). Ez azért van, mert itt a meghajtást merev tengely viszi át a motortól az alsó dobhoz (12), így a hajtólánc semmiféle korlátot nem jelent a nyomaték továbbításában. Ennek köszönhetően ezek a fűkaszák a damilos tárcsán kívül fém vágótárcsákkal is felszerelhetők.
Alaptartozékként a damilos dob (13) mellé egy háromfogú fémtárcsát (14) adnak, mely a fűkaszálásra ugyan nemigen alkalmas, de vastagszárú gyomnövényekhez, ujjnyi vastag cserjékhez, nádhoz annál inkább. Érdekes gyakorlati tapasztalat, hogy a háromfogú tárcsa élesre köszörülése nem ad jobb vágási teljesítményt, ehhez inkább a megfelelő fordulatszám szükséges. A próbák azt mutatták, hogy a fűkaszákat is - a szegélynyírókhoz hasonlóan - a max. fordulatszámon érdemes használni. Az előbbiektől eltérően itt ugyan a gázadással be lehet avatkozni a fordulatszámba, de munka üzemben nem érdemes. "Hadd' pörögjön a gép!"
Még vastagabb ágak átfűrészelésére alkalmas a külön tartozékként megvásárolható ötvenfogú tárcsa (15). Ez tulajdonképpen valóban egy élesre köszörült fűrésztárcsa, amellyel a - gép kialakításánál fogva - viszonylag kényelmes testhelyzetben, jól elérhetően vághatjuk el az ágakat, akár vastagabb fatörzseket is. A hosszú szárrész segítségével az úttisztítók akár egy teherautó szelvényében (keresztmetszetében) vághatnak folyosót a benőtt terepen. A fűrésztárcsa nyomatékának csak a motor nyomatéka szab határt. Ugyancsak külön tartozékként ún. macséta tárcsa (16) is vásárolható a BC 300 típusú fűkaszához. Ez olyan, mintha egy láncfűrész vágó láncszemeit erősítették volna fel a fémtárcsa kerülete mentén. Úgy is viselkedik, mint egy láncfűrész; csak jól meg kell tartani, nekiengedni a vastag faágnak, és szabályosan fűrészelhetünk vele (akár három méter magasan is).
Nemrég írtunk a fűnyíró gépek benzines meghajtású motorjainak minimális karbantartásáról. A fűkaszáknál ez még tovább egyszerűsödik, hiszen a parányi motorok kétüteműek, így a gyertya megtisztításán, és a légszűrő tisztogatásán (17) kívül nem is igen tudunk hozzányúlni a szerkezethez. Tankolásnál az előírt keverési arányt tartsuk be, és véletlenül se tegyünk bele tiszta-benzint. A kétütemű motornak és a különleges porlasztókialakításnak (18) köszönhetően a motor bármilyen helyzetben működik. A kényszerléghűtés is amellett szól, hogy használatkor a motort ne fojtsuk túlságosan, hagyjuk nagy fordulatszámon pörögni.
Biztonsági és használati okból a fűkaszák rendelkeznek tengelykapcsolóval is. A gázgomb vagy kar (19, 20) itt nem csak a motor fordulatszámát emeli meg, hanem az alapjáraton járó motorról leválasztja a vágófejet. Ez hasznos a munkaterület változtatásánál és beindításnál is, amely minden gépnél berántó-zsinórral történik (21). Indításkor ne felejtkezzünk meg a gyújtáskapcsoló gombról és a szivatóról sem.
A fűkaszákra még fokozottabban igazak azok a biztonsági követelmények, amelyekről a szegélynyírók kapcsán már írtunk. A teljesítmény ugyanis sokkal nagyobb, így a megfelelő lábbeli, erős nadrág, védőkesztyű, védősapka és szemüveg egyaránt kötelező, a fülvédő ajánlott (22). Az is fontos, hogy a környezetünket védjük a nagy sebességgel kirepülő kavicsok, földdarabok és vágási hulladékok ellen. A tárcsavédő a kezelő számára természetesen védelmet jelent, de előre, oldalra úgy repülnek a darabok, mint a puskából a lövedék. Emiatt a munkaterület 15 méteres körzetében senki nem tartózkodhat.

Motoros kaszák  
Típus FRS 250 BC 300
Motor 2 ütemű,25 cm3 2 ütemű, 30 cm3
Teljesítmény 0,63 kW 0,75 kW
Vágószélesség 43 cm 45 cm
Súly 6,5 kg 10,4 kg

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Magyarországon a Shindaiwa

Az idei év áprilisától a hazai vásárlók számára is elérhetővé válnak az Amerikában egyik piacvezető márka termékei. Az 1975-ben Hirosimában alapított gyár kutatás-fejlesztési és gyártási részlege a...


Sokoldalú kerti gépek

Mint ahogy a nagyüzemi mezőgazdasági és kertészeti gépek esetén, kicsiben is érdemes követni azt a példát, hogy egy erőgéphez, több munkagépet szerzünk be. Így az alapgépet, a motort tartalmazó...