Árnyékvető a pergolán

Ha nem bújik felhő mögé, éltető Napunk olyan hevesen süt le ránk, hogy az már szinte pokoli. Forró simogatása elől aki teheti árnyékba menekül. A kis kertekben már régebben kialakított pergolás sziesztázó teraszok ilyenkor bizony nem kimondottan enyhet adóak, de át sem költöztethetők a kert egy árnyékosabb zugába. Mit tehet ilyenkor az ember? Természetesen árnyékvetőt húz a feje fölé, mégpedig jó nagyot, hogy kellő védelmet nyújtson.

Tartóvázként ott a pergola szerkezete, már csak egy jó nagy textília kell árnyékvetőként. Igen ám, csak az a kérdés, hogy a vázra kifeszített vászon árnyéka hová fog esni? A legtöbb esetben az árnyékvetőnek túl kell nyúlnia a tartóoszlopon, hogy az árnyéka a pihenőhely nagy részét kellemessé tegye. Hogy mennyivel, azt a hely tájolása és a Nap járása alapján az adott helyen lehet csak meghatározni, a mikéntjéhez viszont van tippünk. A két szélső oszlophoz egy-egy megfelelő hosszúságú farudat, vagy fémcsövet kell erősíteni, amihez az árnyékvető vászon sarkait ki lehet feszíteni. E célra megfelel a 30x30, nagyobb kinyúlás esetén a 40x40 mm-es fenyőléc, vagy a 25-30 mm átmérőjű alucső. A tartókat két átmenő 6 mm-es csavarral és szárnyasanyákkal fogathatjuk fel. Az árnyékvető anyagát azonban ne csak a sarkainál fogva feszítsük ki, hanem a visszahajtva leöltött szegélyébe dugott könnyű műanyagcső segítségével hurkoljuk a szélső tartókra. A sarkokat pedig nagy ponyvalyuk-szegéllyel lássuk el, és az ezen átbujtatott gumikötéllel, rugalmasan feszítsük ki. A gumikötél végét a szélső tartók végébe erősített horgokba akasztva rögzítsük. Így még az erősebb szélroham sem szakíthatja le, hiszen rugalmasan van rögzítve.
A nagy felületű árnyékvetőt középen is ajánlatos kifeszítenünk. E célra 3 mm átmérőjű drótkötelet használjunk, amire felülről feküdjön fel az árnyékvető anyaga. A drótkötelet egyik oldalon a szarufákhoz, esetleg az épület falába erősített horogra, kötélszívet használva akasszuk fel. A drótkötélre húzzunk kis átmérőjű műanyag csövet, mert az kevésbé koptatja a ráfekvő anyagot. A kötél másik végére kerüljön a csavaros kötélfeszítő, amit meg a szarufába csavarozott nyitott szemes csavarra akasszunk fel. Ezt követően feszítsük ki a kötelet, ami már kellően megtartja a rá fekvő textíliát, vagy más anyagot. Ám még itt is szükséges az árnyékvetőt kifeszíteni, amit újabb, a textília szélére erősített ponyvalyuk-szegélybe fűzött gumikötél hurkokkal oldhatunk meg.
Nagyobb felületű árnyékfeszítőknél szükség lehet a két oszlop közötti szélek kifeszítésére is. E célra használhatjuk az autósok számára közismert gumipókokat, amelyeket természetesen a szélső merevítő cső mögé peremezett, nagy ponyvalyuk-szegélyekbe akasszunk. Ezeket a feszítőköteleket drótkötelekkel megtoldva a talajba vert sátorcövekekhez kössük ki. A kötések gyorsan oldhatók legyenek, ezért e köteleket megfelelő méretű karabinerekkel lássuk el.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!