Tetőkert nemcsak a "plázák" tetején

A jól megépített lapos tető a legfelső szint mennyezeteként szilárd, acélszálakkal, hálókkal erősített, egybeöntött monolit rendszerű, esetleg a hőtágulást engedő ún. dilatációs résekkel, amelyeket vízzáró és kis mozgást engedő anyaggal (kátrány, műanyaghab, bitumen, másképpen aszfalt) töltenek ki. Arra kerül az eggyé olvasztott kötőbitumen, majd a háromrétegű (alul-felül bitumen, közötte szövetszerű tartó) szőnyeg. Hagyományosan kátránypapírnak nevezzük, pedig ma már polimer-bitumenből készül. Az 1-2 méter széles csíkokat lánggal hevítve, túlfedésekkel hengerlik az alapbitumenre.
A kész szigetelőrétegre fektetik az igény szerint 1-5 cm vastag hőszigetelő anyagot, a nem égő műanyagpaplanokat, és arra egy újabb, már csak ragasztott hőszigetelő polimer-bitumen szőnyeg-réteget. Legfelülre vagy vékony, hideg járólapokat, vagy - a hevítő, napfényt visszaverő - mosott gömbkavics réteget terítenek. A lapos tető 1,5-2 fokban lejt egy kavicsfogós víznyelő felé.
A lapos tetőket körben kis perem fogja körül, amelyet ugyancsak bevonnak szigetelő takarással, tetejére pedig szintén befele lejtő fémlemezborítás kerül. Nagy tetők esetében a perem belső-alsó oldalán képeznek ki egy fémmel bélelt vízelvezető árkot, az ún. attika csatornát, amiből aztán függőleges ejtőcsöveken, magyarul esőcsatornákon zúdulhat le a csapadék a gyűjtőcsatornába. Nos, ha ilyen az épület lapos teteje, akkor nincs akadálya annak, hogy arra kertet telepítsünk. Ha meg még csak ezután készül a tető, akkor azt ilyen módon kell megépíteni. Kisebb épületek - garázs, kamra - tetejének kertté alakításához elég a meglévő tetőre még egy polimer-bitumen szőnyeget ragasztani, és annak peremére kis, 5-10 cm magas talajfogó peremet rögzíteni, melyet ugyancsak bitumencsíkokkal kell a víz ellen szigetelni.

Járható, vagy csak nézhető

Alapvető kérdés, hogy a tetőkertet csak a szemet gyönyörködtető és a növényeivel hobbiból foglalatoskodó célzattal építjük, vagy az majd használati kert lesz-e. Nagyon célszerű a magasabb épületek melletti garázsok-kamrák tetejére kis díszkertet telepíteni. Egyrészt azért, mert némileg javítja a kis melléképületek hőszigetelését, másrészt, mert az emeleten lakók a csúnya fekete-szürke tetők helyett üdítő növényzetet látnak. Az ilyen alacsony tetőkertecskéket a melléjük állított létráról is könnyen lehet gondozni, és ha kell, nagyobb deszkalapokat a növényzetre fektetve, még fel is lehet lépni rá.
Sokkal bonyolultabb a kertépítés, ha az emeletes, vagy földszintes, de magas épület lapos tetejére kerül, és azt valóban kertként kívánjuk használni. Ebben az esetben ugyanis elengedhetetlen egy szilárd, elég magas és az azon átbújást (vigyázat, a kisgyermekek is feljuthatnak a kertbe!) megakadályozó korlát létesítése, ami kifejezetten képesített építő-vállalkozó feladata.
A másik gond egy, a feljutást biztonságosan segítő belső lépcső, s annak kis kijárati fülkéjének a megépítése. Úgy, hogy az ellenálljon az időjárás viszontagságainak, ne dönthesse le a szél, és a belépőküszöbé ne zúdulhasson le még egy nagy zivatar csapadéka sem. Ha vastag a hőszigetelő-réteg és kaviccsal takart a tető, úgy a kavicsot összegyűjtve le kell szedni, és a helyére minél nagyobb, erős, de mégsem vastag betonlapokat kell fektetni a biztonságos járáshoz és a talajréteg tartására. A kavicsot a termőtalaj alól el kell távolítani, ám a járófelületeken vékony rétegben megmaradhat.

Növényzet telepítése

Mivel az ott lakók a kerten közlekedni és pihenni is kívánnak, asztalt, s köré székeket is tesznek majd, a növényzetet fogadó talajt csoportokba célszerű teríteni, és a kis termőtalaj-szigeteket ajánlatos jól elhatároló alacsony peremkövekkel is körberakni. A csúnya felületet éppen eltakaró, kisigényű, alacsony növények alá 4-10 cm vastag termőtalajt érdemes teríteni, ez négyzetméterenként 50-150 kg-nyi túlsúllyal terheli a tetőt. Igényesebb növények alá legalább 10 cm-es talajréteg kell, ami már 100-450 kg túlsúlyt is jelenthet. Mivel a tetőkertet hirtelen lezúduló csapadék is érheti, a szárazságkedvelő növények a "túlöntözéstől" tönkremehetnek. Ezért azok alá kétrétegű, felül vízáteresztő, alul vízgyűjtő és elvezető, azaz felül homokos, alul humuszos talaj a megfelelő. A vizet kedvelőknek megfelel az egyrétegű (8. ábra bal oldala) is.
Jó, ha alacsony, az időjárás viszontagságait is jól tűrő, de azért mutatós virágok, bokrocskák, fák, (például: japán törpejuhar, kövirózsa, szegfű, ibolya, hagymások, zuzmók) díszítik majd a tetőkertet. A telet nem tűrőket pedig eleve hordozható, lapos ládákba telepítsük, hogy ősszel majd melegebb helyre legyenek átszállíthatók. Kis tetőkertek esetében meggondolandó, hogy eleve minden növény alacsony ládákba, dézsákba, cserepekbe kerüljön, amelyeket aztán télire le lehet vinni, hogy azokat a hangulati igény szerint bármikor át lehessen helyezni, csoportosítani.
Mint a kisgyermek, a tetőkert is olyan állandó figyelmet s gondoskodást kíván. Nemcsak azért, hogy a növényzet mindig kedves, mutatós legyen, hanem azért is, mert egy-egy szerkezeti elem hibája az általa fedett épület szerkezetében jelentős kárt okozhat. Általában a háziasszony viseli leginkább a szívén a tetőkert növényeinek sorsát, de azért jó, ha a többi családtag, vagy a lakók között kis napirend szerint jelöljük meg az ügyeletest.
A termőtalajra és annak gondozására, meg a növények kiválasztására, ápolására a kertészeti szakboltokban szívesen adnak tanácsot, hiszen ott többnyire olyan emberek dolgoznak, akik legszívesebben el sem adnák a kedvencüket, s mindent elmondanak azok érdekében.