Elektromos szempontból az áram utas javítás, hibafelismerés elsajátítását javasoljuk. Ennek lényege, hogy a hálózati csatlakozótól a működtetett aktív elektromos egységig sorba végig követjük az áram útját a hiba felismeréséig. Mellékelt rajzunkon
egy elképzelt áramkörön keresztül mutatjuk be a statikus áram utas hiba keresés lépéseit. A rajzon látható áramköri egységeket feszültségtelenített állapotban ellenállásméréssel ellenőrizzük le. A kereskedelmi forgalomban kapható, relatív olcsó kézi műszerek hasznos segítőeszközeink lehetnek. A mérések elvégzéséhez tájékoztatásul néhány viszonyítási értéket közlünk.
A fűtőbetét ellenállása teljesítménytől függően 60-300 Ohm közötti értékű, míg a hő korlátozok
gyakorlatilag vezetők, tehát ellenállásuk nagyon kicsi, el is hanyagolható. A szigetelési ellenállás értéke 100 MOhm nagyságrendű, ez annyit jelent, hogy a vezető és a test közötti ellenállásnak igen nagynak kell lennie, közelítenie kell a végtelen felé. Ennek az adatnak akkor van jelentősége, ha az érintésvédelmi relé az épületben a kisgép üzemeltetése során test zárlatot jelezve leold. Ez a hibakeresési módszer főleg akkor alkalmazható hatékonyan, ha nem áll rendelkezésünkre a készülék elektromos rajza és deduktív, azaz következtetéses módszerrel vagyunk kénytelenek a hibát felismerni. A hiba megtalálása az eredményes javítás legnehezebb része.
Szintén közös jellemzőjük ezeknek a berendezéseknek, hogy viszonylag nagy teljesítményű aktív elemet működtetnek, de rövid üzemeltetési idővel. A felmerülő hibák alapforrása épp ebben rejlik, mivel a nagy áramfelvétel miatt a hálózati kábelek, hálózati kapcsolók meghibásodási esélye megnő, ami a készülékek teljes üzemképtelenségét eredményezi. Az adott munka gyors és eredményes befejezése érdekében nagy teljesítményigényre van szükség. A mechanikus meghibásodások nagy részének oka a műanyag alkatrészek kopásában, törésében keresendő. Az olcsó alkatrészekre szükség van, mert tömeg termékekről van szó, és kizárólag ezekkel oldható meg gazdaságosan az adott termék előállítása. A kisgépek legnagyobb ellensége az, hogy hajlamosak leesni a konyhaasztalról, ami a burkolatok töréséhez vezet. A törött burkolat ragasztásával lehet próbálkozni, de az mindenképpen egy kis kísérletezést igényel. Elsőként pillanatragasztóval kezdjük, ha ez nem válik be, akkor kétkomponensű műgyantaragasztóval folytassuk. Ha ez sem eredményes, akkor marad az alkatrészcsere, de mindenképpen a prevenció a legegyszerűbb megoldás az ilyen hibák kiküszöbölése érdekében. Ügyeljünk rá, hogy lehetőleg ne essenek le a készülékek. További lényeges szempont, hogy minden kisgép csak rövid üzemeltetési időre használható, ne terheljük túl, mert az idő előtti tönkremenetelt eredményez.
Az általánosságok után térjünk rá a reggeli nélkülözhetetlen háztartási eszközünk, a kávé és teafőző gépek ismertetésére.
Alapszabály, hogy MINDEN javítási munkát, karbantartási feladatot kizárólag feszültségtelenített állapotban szabad végezni ezeken a berendezéseken! Alapvetően két nagy csoportba lehet osztani őket:
-
zárt rendszerű úgynevezett presszófőzőkre;
-
nyitott rendszerű kávé- és teafőzőkre.
Mindkét géptípusnál az elektromos áram hőtermelő hatását használjuk ki, tehát rendelkeznek egy fűtő egységgel, melynek feladata a szükséges vízhőfok előállítása. A presszógépeknél ez a hőfok meghaladhatja a 100 °C-t, míg a nyitott gépeknél csak közelíthet a forrásponthoz, de azt nem érheti el. A fűtőegység a víztartály (a kazán) alatt
található, 160-1000 W közötti teljesítményű. A nagy teljesítményre a gyorsaság miatt van szükség. Általában a nyitott gépek esetében van nagyobb fűtő teljesítményű betét, mert ezeknél nagyobb vízmennyiséget kell felmelegíteni, mint a zárt rendszerű gépeknél. A zárt rendszerű kávéfőzők nem rendelkeznek elektromos védelemmel a túlmelegedés ellen, kizárólag mechanikus védelmi egységet építenek be a készülékbe. Ilyen egység a hőkioldó betét, mely 110 °C-on olvadó fémlapocskából,
rugóval ellátott szelepből áll. Feladata, hogy dugulások esetén a túlnyomás keletkezését meggátolják a fűtőtérben.
Mivel a nyitott gépeknél a melegített víz nem forrhat fel, elektromos védelmet is kialakítottak, a védő egység a kazánra szerelt hőkioldóból áll. Ez sorba van kötve a fűtőegységgel és túlmelegedés hatására szakadást, idéz elő a fűtő körben. Természetesen a készülékek nagy részén hőfokszabályzó
is található, ami a kazán hőmérsékletét állandó szinten tartja. A hőkorlátozó csak hiba esetén kapcsol ki, tehát kioldásakor gyanakodni kell a szabályzó esetleges meghibásodására is, de üzemeltetési hiba is okozhatja a túlmelegedést. Víz nélküli üzemeltetésnél is előfordulhat ez a jelenség, de a kazán vízkövesedése ugyancsak okozhatja. A hőkorlátozót csak cserélni lehet, javítani nem.
A kazánokban a vízkövesedés, mint mechanikus hiba okozza a legtöbb problémát. Sajnos javításuk nehéz feladat, mert az eldugult csőszakaszból eredményesen a lerakódást eltávolítani szinte lehetetlen. Mindenképpen érdemes megkísérelni a háztartási vízkőoldóval történő átfőzést, de ez csak az esetek 50%-kában nyújt segítséget a problémára. Ha nem, akkor cserélni kell magát a kazánt is. A cserére akkor is szükség van, ha a fűtőbetét szakad el. A fűtőbetét ellenállását ellenőrizni tudjuk egy ellenállásmérő segítségével.
Gyakorlatban a fűtőegység (kazán) ellenőrzése, cseréje otthon is megoldható. Zárt rendszerű gépekre példaként egy hagyományos, még ma is igen elterjedt kávéfőzőt mutatunk be. A készülék alján egy M 4-es anya rögzíti magát a fűtőbetétet a víztartályra. Eltávolítása után szabaddá válik a fűtőbetét. Szakadása esetén minta után beszerezhető cserealkatrésszel pótoljuk a hibásat, és ismét üzemel a berendezés.
Komolyabb gépeknél a víz kazánba juttatását egy erre a célra készült szivattyú
végzi el. Képeinken egy Delonghi típusú gépen mutatjuk be az esetleges hibalehetőségeket. A burkolatot tartó csavarok eltávolítása után szabaddá válik maga a készülék; látható a szivattyú és a kazán a rajta elhelyezett szabályzókkal és hőkorlátozóval. A szivattyú sajnos nem javítható szerkezeti kialakítása miatt, cserélni szintén minta és pontos típus alapján lehetséges. Meghibásodása általában a tekercselésének a szakadása miatt következik be. Ez a hiba ellenállásméréssel könnyen felismerhető. Mechanikus hibáit a vízkövesedés idézi elő, ebben az esetben cserélni kell.
A kazán tere zárt, de szakadásméréssel megállapítható a fűtőegység állapota. Cseréje a tartócsavarok oldása után könnyen elvégezhető feladat. Számtalan kialakítású kazánrögzítés létezik; emiatt nem írjuk le részletesen a folyamat menetét, ezt rábízzuk a kedves olvasók kreatív készségére.
A kazánon található a szabályzók érintkezői alaphelyzetében zártak, ellenállásméréssel győződjünk meg az üzemképességükről. A hőkorlátozó egy biztosíték, de ha ez egyszer kiold, már nem kapcsol vissza, mint a szabályzó. Hiba esetén cserélni kell. Ügyeljünk rá, hogy a leoldási hőmérséklete az eredetivel megegyező legyen. Mint aktív elemek, ezek az alkatrészek hajlamosak meghibásodásra. Az ellenőrzés és a szükséges csere után szereljük össze a készüléket, de ne felejtsük el, hogy csak vízzel feltöltött állapotban szabad a próbaüzemet elvégezni, mert a hőkioldó üres tartály esetében ismét leold.
A nyitott rendszerű berendezések gyakoribbak, ezek is egyszerű felépítésű gépek. A fenéklemez eltávolítása után szabaddá válik a készülék szerkezete. Látható a kazán és az arra szerelt fűtő egység. A fűtőegységet, a szabályzót, a hőkorlátozót és az olvadó biztosítót
az előzőleg leírt módon ellenőrizhetjük, szintén ellenállásméréssel. Hiba esetén cseréljük ki a hibás alkatrészt, és szereljük össze a készüléket. Ha kazánt cserélünk, használatba vétel előtt többször is főzzük át tiszta vízzel a "nyers" kazánt, a benne található szennyező anyagok eltávolítása érdekében.
Zárszóként annyit, hogy ezek a készülékek egyszerű berendezések, ne ijedjünk meg a látszatra bonyolult szerkezeti kialakítástól. Az áramutas javítási technológia segítségével könnyen átláthatóvá válik a készülék működési rendszere. Az alkatrészek nagy része beszerezhető alkatrész szaküzletekben.