Társasházi szellőzők karbantartása

A berendezési tárgyainkból és a mindennapos tevékenységeink folytán számos káros anyag jut a légterünkbe, gondoljunk csak többek közt a sütés-főzésre, a dohányzásra, egy lakásfelújítással járó pormennyiségre, festékre; a takarítás során használt vegyi anyagokra, vagy akár az illatszerekre. És mindezt fokozhatja egy nem megfelelően kialakított és karbantartott szellőzőrendszer, mely utat enged a velünk egy társasházban vagy panelban lakó szomszédjainknál hasonló módon keletkező légszennyeződésnek, tovább rontva lakásunk levegőjének minőségét.

Még a fűtési szezon megkezdése előtt ajánlott a mindenre kiterjedő portalanítás, beleértve a függőleges felületeket, a falakat, a belső ajtókat és a fűtőtesteket is. A nyár folyamán rengeteg por és pollen halmozódik fel a szőnyegeinkben, a kárpitozott bútorainkon, de ugyanígy a meleg levegőt is szolgáltató klímaberendezésben és a fűtőtesteken is. Ez utóbbiakból pedig – ha elmarad a szezont megelőző elengedhetetlen tisztítás – a beindításkor kiáramló hő hatására felszabadul a lerakódott szennyeződés, mely azután a légutainkba kerül.

A szellőzés megújítása elmarad

Társasházak esetében is gyakorta előfordul, hogy a felújítás, korszerűsítés során előnyt élvez a ház külső szigetelése és a nyílászárók cseréje, a szellőzés pedig marad a régi. Pedig ha már egy épület nagyberuházásra készül, igencsak érdemes ezt a területet is számításba venni, felülvizsgáltatni és amennyiben szükséges, karbantartást végeztetni, illetve megújítani az elavult berendezést.

A társasházi szellőzőket négyévente tisztíttatni kell, amelynek az elvégeztetéséért nem a tulajdonosok, hanem a közös képviselő felel. A rendeletek szerint kötelezően elvégzendő a konyhához és a vizes helyiségekhez (fürdőszoba, illetve WC) tartozó szellőzők tisztítása. Természetesen más helyiségek is a karbantartás részét képezhetik. A függőleges csövek szakszerű tisztítása tűzvédelmi okok miatt elengedhetetlenek, és amennyiben elmaradnak, vagyis a közös képviselő nem tesz lépéseket az ügy érdekében, úgy a társasházra bírság szabható ki. A tisztítás után a közös képviselő, illetve a társasház az elvégzett munkáról igazolást kap. Ennek meglétéről bármelyik ottani lakástulajdonos érdeklődhet a közös képviselőnél vagy annál a képviseletnél, akikhez a társasház tartozik.

A lebonyolítást illetően tudni kell, hogy a tisztítást végző szakemberek anélkül is el tudják végezni a munkálatokat, hogy bemennének a lakásokba. Épp ezért a közös képviselőnek sem kell időpontot egyeztetnie a lakókkal, és nem kell őket otthon marasztalnia e célból.

Amire a lakó is képes

A lakáson belüli vízszintes csőszakasz tisztítását a lakók is el tudják végezni, viszont ez a művelet az egész szellőzőrendszer működésére, tisztaságára nézve csak kismértékű javulást eredményez. Gyakori eset, hogy a fő gerinccsatornák tisztítása megtörténik, de a lakásokba található ágvezetékek és anemosztátok tisztítását nem végezték el. Ha ez központilag nem valósult meg, érdemes házon belül a lakók együttműködésével vagy a gondnok segítségével elvégezni ezek tisztítását. A szükséges eszközök minden háztartásban megtalálhatók, csak egy kis időt kell rá szánni. Az anemosztátok (falba épített szellőző elemek) általában könnyen, egy mozdulattal kivehetőek és megtisztíthatók. Ezek az elemek is a szellőzőrendszer fontos részei, mert ezeken az egységeken, az ágvezetékeken és a légbevezető elemeken keresztül csatlakozik a fő szellőző csatornához (szellőző stranghoz) a lakás szellőzése. Ha társasházi szellőzőrendszer lakásba csatlakozó elemei koszosak vagy eltömődöttek, az a teljes szellőző rendszer működésére és hatékonyságára is károsan hat.

Koszos eltömődött légbevezető elem 10 emeletes panelházban tipikus hiba, bele értve az ágvezetékek eltömődését vagy azok becsatlakozásának tömítetlenségét is. A társasházi szellőzőrendszerek panelházak esetében akár 30-40 évesek is lehetnek. Ez idő alatt a felgyülemlett porral telítődött – vagy az előző tulajdonos által eldugaszolt – ágvezeték esetén gyakorlatilag minimálisra csökkenhet a szellőzés. A folytonossági hiány miatt pedig nagyban csökkenhet a szellőzőmotor hatásfoka.

Ugyanez a probléma áll fenn a szellőzőráccsal vagy anemosztáttal. A szellőzőrácsok nem szabályozhatók, így itt jellemzően csak az eltömődés okoz problémát. Az anemosztátoknál viszont az eltömődés mellett általában az is gyakori probléma, hogy a lakó elzárja, eltekeri azt. Fontos megjegyezni, hogy napjainkban kevesebb ellenállással dolgozó anemosztátok építhetők be, így a cserével lényegesen növelhetjük a szellőzőrendszer hatékonyságát. Ez akkor jelenthet sokat, ha a szellőzőrendszert működtető ventilátort kisebb hatékonyságúra cserélik, és az új berendezés kevesebb nyomáskülönbséget tud létrehozni. Az anemosztát cseréje sem igényel szakértelmet, megfelelő méretkiválasztás esetén könnyen megoldható akár egy lakó vagy a gondnok segítségével.

A beszívó csonk takarítása házilag is megoldható. A légszelep eltávolítása után a szelepet portalanítani kell, azután pedig el kell mosni (ha régi típusú és szivacs található benne azt is.) A szelep mögött található vezetékrészt kis kefével vagy üvegmosó kefével kell kitisztítani, lehetőleg minél mélyebben benyúlva. Ez után fontos, hogy porszívózzuk ki. Amennyiben anyagi lehetőségünk engedi, célszerű új és jobb szabályozást-, valamint könnyebb kezelést és tisztítást lehetővé tévő új légszelepet beépíteni. A szellőzőcsonk pedig porszívóval rövid idő alatt portalanítható. Ha ezt elvégeztük, akkor már biztosítottuk is a használt levegő kijutását a helyiségből. Különösen fontos lehet ez olyan esetekben ahol a szellőzőrendszer régi, és az épület állapota vagy épp anyagi helyzete nem engedi meg az ágvezeték tisztítását.

Nem takarékosság az elszívó kapcsolgatása

A tiszta ágvezetékek és tiszta fő-szellőző csatornák sem érnek sokat azonban, ha a szellőzést működtető berendezés nem üzemel. Legtöbbször költségcsökkentés ürügyén, vagy azért mert gazdaságtalan megjavítani. Az is csak fél megoldás, ha szakaszosan üzemeltetik. Nem valószínű, hogy a lakók csak akkor zuhanyoznak, és csak akkor főznek, amikor a szellőző bekapcsol 10-15 perc időtartamra. Nem üzemelő vagy szakaszos üzemű szellőzőmotorok esetében nem lehet érvként felhozni a költség csökkenést, mert nincs mit csökkenteni. Az azonban talán jobb érv, ha a lakók életminősége javul.

A Magyarországon felépült több mint félmillió panellakáshoz úgynevezett gyűjtőszellőző vezetékek tartoznak, melyek az egy épületben található lakások légterei között összeköttetéseket hoznak létre. Különböző okoknál fogva, legyen például az egy meghibásodás, előfordulhat, hogy vissza-, illetve átáramlik a levegő egyik lakásból a másikba. A gondot észlelve megesik, hogy a lakók saját hatáskörben szeretnék megoldani a problémát, talán azt gondolva, hogy esetleg csak az ő lakásukban lehet elégtelen a szellőző működése. A megoldást tehát helyileg, páramentesítő vagy ventilátor használatában láthatják, ami viszont a fennálló helyzetet tovább súlyosbíthatja, a fokozott légzárású nyílászárók megléte nemkülönben.

Az említett vezetékek belsejében, a bennük lerakodó szennyeződések felületén a légtérbe kerülő káros vegyi anyagok megtapadnak, és ezek bizony különböző kórokozók melegágyai lehetnek. A fentiek értelmében pedig ezek a baktériumok a levegő áramlása során a légtérbe, ennélfogva a lakásokba kerülnek, és így károsak lehetnek az egészségünkre. Arról nem is beszélve, hogy a gyűjtőszellőzőkben felhalmozódott szennyeződés éghető. Lakástűz esetén a láng, illetve a vele járó füstgázok ezt belobbanthatják, emiatt a többi otthon is veszélybe kerülhet. Fokozottan veszélyesek és gyújtózsinór módjára működhetnek a konyhákhoz tartozó elhanyagolt vezetékek, a rajtuk felhalmozódott zsír- és olajszennyeződésekkel.

A tisztítással foglalkozó szakemberek helyszíni felmérésünk során felderítik a szellőző gerinccsatornák és oldalvezetékek állapotát. Csak így kaphatnak teljes képet a rendszer állapotáról. Fontos a helyiségekben található anemosztátok állapotáról is meggyőződni, mert a koszos, eltömődött légszelepek jelentősen rontják a szellőzés hatékonyságát. Ugyancsak fontos – de sokszor elhanyagolt szempont – a lakásokból kiszívott levegő utánpótlásának biztosítása. Ha ezt a pontot kihagyjuk, a szellőzés nem működik megfelelően. Egy helyiségből a fáradt elszívott levegőt pótolni kell. Meg kell vizsgálni az épületben található helyiségek légutánpótlását, amiben a nyílászárók állapota, valamint a légbevezetők megléte és típusa is lényeges elem.

forrás: tarsashazszellozes.hu