Panelépületek felújítása

Az évtizedekkel ezelőtt épült házgyári épületek többsége hőtechnikai szempontból korszerűtlen, felújításra szorul. A hézagok, repedések egyrészt az idő múlásának, másrészt a szakszerűtlen kivitelezésnek a következményei. Cikkünkben a hibák okaival, és a korszerű felújítási eljárások alapelveivel foglalkozunk.

Magyarországon a 60-as évektől kezdődően nagy mennyiségű házgyári technológiával készülő panelos lakóház épült. Az ilyen lakások száma megközelíti a 600 ezret. A fokozatosan romló állapotú épületek átfogó felújítása még nem kezdődött meg. A lakosság jelentős része él panelházakban, amelyekről napjainkra igen rossz kép alakult ki az emberekben: szürke, koszos, sivár, korszerűtlen, rosszul szigetelt.
Az általános fal- és lábazati elemek, erkélyek, és azokhoz közvetlenül kapcsolódó szerkezetek készítése során előforduló hibák, hiányosságok hosszas elemzésre szorulnak. A tipikus hibákat megismerve/felismerve felújíthatóak a szerkezetek, amelyek így már rendeltetésszerűen betöltik szerepüket, esztétikusak, hosszú élettartammal bírnak. Ehhez elengedhetetlen feladat az esztétikai, épületfizikai, anyagtani, szerkezeti, technológiai és gazdaságossági kérdések komplex vizsgálata. A rosszul működő épületszerkezetek többlet-energia felhasználást, magas üzemköltséget, rövidebb élettartamot, nagyobb hőveszteséget eredményeznek, így azok helyes működése környezetvédelmi szempontból is rendkívüli fontosságú.
A témakör egyik legtöbb vonatkozásával rendelkező épületrésze a homlokzat, aminek felújítását, illetve hőszigetelését és burkolását legtöbbször gazdasági szükségszerűséggel indokolják. Természetesen ezt a területet sem lehet elszigetelten kezelni, mert az egész panelépület szorosan összefüggő elemekből áll. Tehát, hogy mit is tegyünk, vagy mit ne, erre mutatunk be irányokat a tájékozódáshoz.
A külső falak esetén előforduló homlokzatkárok részben tartószerkezeti okokra vezethetők vissza. Hibás lehet a fal- és födémelemek csomóponti kapcsolata, károsodhatnak a homlokzati panelek, a három rétegű szendvicspanel kéregelemeinek felfüggesztése vagy a homlokzati hézagok tömítése.
A szigeteletlen külső falhézagok átnedvesedését, légáteresztését eredményezheti a csapóeső ellen védő szalagok hibás beépítése, a sarkok és szegélyek letöredezése, de ugyanígy az utólagos hézagszigetelő kikenés megkeményedése és repedezése, vagy ha a vízszintes fugában a habarcságy az elemfelfekvés alatt hiányos.
A falazat külső oldali hőszigetelése a komplex megoldás, ami több előnnyel is jár. Javul a homlokzat akusztikai tulajdonsága, megoldja a fugákkal kapcsolatos problémákat és javítható az esztétikai kép is. A külső hő- és hangszigetelés javítására és homlokzatburkolásra több megoldás javasolható, most két alaptípust mutatunk be.

Vakolt rendszerű hőszigetelések

A vakolt hőszigetelő rendszerek sok típusa ajánlható, amelyek megkülönböztethetőek az elhelyezett anyagok fajtája, a hőszigetelő lemezek rögzítés technikája és a külső vakolat felépítése szerint. Szokás szerint a hőszigetelő vastagság 6-8 cm között változik. A WDVS felhordása számára előfeltétel a teherhordásra alkalmas aljzat, amely a rendszer rögzítését lehetővé teszi. Az új német tartományokban az iparosított építéssel készült épületek esetében átfogó fúráspróbát, dübel kihúzó próbát alkalmaznak. A betonminőség általában nem felel meg a dübelhez támasztott követelményeknek. A problémát - ha nincs nagy aljzatvastagság - a kivitelezési móddal és a felhasznált anyagok kiválasztásával lehet megoldani. Az aljzatban lévő egyenetlenségeket 5 mm-ig ragasztó habarccsal lehet áthidalni, nagyobb mélyedéseket pedig kiegyenlítő vakolattal kell megszüntetni. A felületi eltéréseket 2-3 cm-ig, esetenként 7 cm-ig is sínrendszerrel tudják kiegyenlíteni.

Átszellőztetett homlokzat

A szerelt burkolatú, átszellőztetett homlokzat többrétegű rendszer, melynél a hőszigetelést és a burkolatot egy légrés választja el. A hőszigetelés az aljzatra van felragasztva és mechanikusan rögzítve. Hőszigetelő anyagként elsősorban ásványgyapot lemez alkalmazható. A szigetelés 10-12 cm között használatos. A VHF egy statikailag méretezett aljzatszerkezetet igényel. Ez többnyire préselt alumínium profilból, ritkábban fából készül. A burkolathoz síkfelületű, szerelt, nagy- vagy kisformátumú lemezt használnak. A burkolat anyaga kerámiától, a terméskövön és cementkötésű lemezen át, a fémtáblákig és fémkazettákig terjed. A külső héjnak az aljzatszerkezetre való rögzítéseként kapocs, csavar és szegecselés szolgál.
Az elkövetkező lapszámokban bemutatjuk a legismertebb hazai gyártók konkrét panelrekonstrukciós rendszereit.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Garázsfödém-varázsfödém

Sok családi ház tulajdonosa van abban a szerencsés helyzetben, hogy a földszinti lakószint alatt méretes helyiségek találhatók, melyek pince, mélygarázs, teremgarázs célokra is jól...


Duplo rendszer

Meglévő épületek ablakainak felújítása során sokan csak ablakcserében gondolkodnak, pedig léteznek olyan megoldások is, amelyek az üvegezés rétegszámának növelésével hatékonyabb és gazdaságosabb...