Rexon Vario Line oszlopos fúrógép

Az érdekes műszaki megoldás - ki tudja miért - néhány év múlva mégis feledésbe merült. Egészen mostanáig, mikor is egy szerszámgépgyár elevenítette fel ezt az egyszerű erőátviteli megoldást, és közepes teljesítményű kis oszlopos fúrógépénél a főorsó fordulatszámának fokozatmentes, mechanikus szabályozására használta fel. Az ok valószínűleg ugyan az volt, mint eredetileg, azaz a gép teljesítményének ideális átvitele a meghajtott főtengelyre, egyben a fordulatszámának egyszerű és fokozatmentes változtatása. Ez feleslegessé tette az elektronikus szabályozó részt, a munkavégző teljesítmény pedig mindig a lehető legideálisabb marad. Az ominózus szerszámgép a Rexon Vario Line, amivel mi is megismerkedtünk, s tapasztalatainkat olvasóinkkal is megosztva teszünk közzé. A Rexon Vario ugyan profi szerszámgépnek mondható (címkép), ám az olyan kisiparosoknak, akik munkáik során fa- és fémmegmunkálással egyaránt foglakoznak, kiváló segítőtársa lehet, még naponkénti tartós igénybevétel mellett is.
A Rexon Vario nem a szokásos asztali kisgépekhez hasonlatos, szerkezete robosztus, láthatóan rendszeres napi munkára szánták a tervezői. Bátran mondhatjuk rá, hogy "súlyos egyéniség" hiszen összsúlya 63 kg. Az ipari oszlopos fúrógépek mellett igencsak kicsinek látszik, ám a szokványos asztali fúrógépekhez viszonyítva azoknál főként magasabb oszlopa miatt látszik nagyobbnak. A motor teljesítményfelvétele szerénynek mondható, csak 400 W. Ha viszont a gép 20 mm átmérőjű szerszámok befogására alkalmas tekintélyes, Morze-kúpos tokmányára pillantunk, ez komoly teljesítményre utal, hiszen a 20 mm-es fúró, vagy más forgácsolószerszám munkára fogásához számottevő teljesítményre van szükség. Ezt pedig azon az áron kapjuk meg, hogy a tokmány fordulatszáma maximálisan 2500 ford/perc, és ezt 350 ford/perc-re lehet redukálni. Nagy előnye a Rexon Varionak, hogy - a kúpos szíjtárcsáknak és az ékszíjaknak köszönhetően - ezt fokozatmentesen, egy karral lehet szabályozni (2), a váltómű rendszeréből adódóan természetesen csak forgás közben. A fordulatszám kiválasztását diagram, a beállítását pedig a szabályozó kar alatt levő számskála segíti. A fordulatszabályozó kart a végén levő gomb meglazítása után lehet működtetni, s a gomb elforgatásával kell a beállított állapotában rögzíteni.
A gép egész felépítése robosztus. A maszszív öntöttvas talp egyben tárgyasztal is lehet, 75 mm átmérőjű oszlopa 630 mm magas, ezen egy 260x260 mm-es, tengelye körül elforgatható öntöttvas tárgyasztal is van, amely horizontálisan, tengelye körül körben, továbbá jobbra, balra 45-45 fokban is elfordítható, de csak a felfogó konzolon levő rögzítőcsavar oldása után. Az elforgatás szögét fokbeosztású skála alapján lehet beállítani (3). A tárgyasztal fogantyús emelőkarral könnyen emelhető, erről a vertikális fogasléc és az emelőkarra szerelt fogaskerék gondoskodik (4). Erre szükség is van, mert a tárgyasztal bizony elég nehéz, a karral viszont könnyű a mozgatása. Az asztal az oszlop palástja körül is elforgatható, ezt pedig a két vezető gyűrűvel az oszlopra fogott fogasléc teszi lehetővé. Erre a fúrógép jobb kihasználhatósága miatt van szükség, mert így 530 mm magas munkadarabok megmunkálására is alkalmas. A tárgyasztal egyébként a talp fölött 380 mm hasznos hosszon belül emelhető-süllyeszthető. A tárgyasztal vertikális tengelyének és az egész munkaasztal rögzítésére csavaros szorítók szolgálnak (5). A munkaasztal megvilágításáról egy a fúrómechanizmus öntvényházába rejtetten felszerelt 25 W-os, külön kapcsolóval működtethető lámpa gondoskodik (6). Nagyon lényeges, hogy a lapos tekercsrugós előfeszítésű főtengelybe morzekúpos, fogaskoszorús tokmány erősíthető. Leszereléséhez kiütő ékre (7), az orsóba erősítéséhez pedig műanyagbetétes kalapácsra van szükség.
Miután a fúrógép műszaki adottságait kellően megismertük, először is szokatlan váltómechanizmusára voltunk kíváncsiak. A felső műanyagburkolat leszerelése után a következő, nagyon is áttekinthető kép tárult elénk. A váltókar működteti a középső, lépcsős bolygótárcsát (8). Ennek átmérői állandóak. A motor tengelyén és a főorsó végén levő tárcsák viszont enyhén kúpos oldalúak, tekercsrugós előfeszítésűek, és a bordás ékszíjak ezek belső oldalára fekszenek fel. A kar mozgatásával a bolygótárcsa egyik irányban lazít az ékszíj feszítésén, míg a másik oldalon növeli a másik feszítőerejét. E kettős erőhatásra a rugós előfeszítésű tárcsa-felek összenyomódnak, illetve a másik oldalon az ékszíj szétnyomja a kúpos tárcsafeleket, és az ékszíjak ennek megfelelő átmérőjű tárcsa szélekre fekszenek fel (9). Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a mechanizmus forgásban van, álló helyzetben erre nincs mód. A fordulatszámot ezért lehet csak bekapcsolt állapotú gépen beállítani. A gép működése nagyon csendes, hiszen alig van zajkeltő alkatrész az egész konstrukcióban. A forgató nyomatéka viszont mindig a lehető legideálisabb, feltéve, ha mindig betartjuk az anyaghoz, illetve fúró átmérőhöz diagramon megadott fordulatszámokat. A megoldás meglepően egyszerű, áttekinthető, és kiválóan működik.
A Rexon Vario-val szinte bármilyen forgácsolható anyag megmunkálható. Fúrás közben soha nem éreztünk "erőhiányt", a gép szinte lefoghatatlannak tűnt. A jól élezett szerszámok remek hatásfokkal forgácsolták a lágyacélt, rezet, alumíniumot, puha- és keményfát, faforgácslapot, vagy akár a vastag rétegelt lemezt. A megfelelő fordulatszámot pillanatok alatt beállíthattuk, és ebben nagy segítségünkre volt a beállító diagram. A beállítókar zárógombjának kilazítása után csekély nyomásra a kívánt értékre tolhattuk, és a gomb elcsavarásával rögzítve a géppel azonnal dolgozhattunk. A főorsó süllyesztését nagyban megkönnyítette a jó fogást adó háromküllős előtoló kar (10), a mélység behatároló használatát pedig a menetes szárba illesztett mm és coll beosztású mérőléc, no meg a recézett palástú ütközőanya, amelyet ellenanyával lehet biztosan rögzíteni (11). A viszonylag kis méretű tárgyasztalra mindenkor ajánlatos a munkadarabokat lerögzíteni, mert a pontos munkához ez elengedhetetlenül szükséges. A műanyagoknál és süllyesztéseknél jól hasznosíthattuk a gép alacsony fordulatát. A fúró, süllyesztő munkákon (12, 13) kívül mi még a marással is próbálkoztunk. Természetesen csak faanyagokba kíséreltük meg horony, illetve széles süllyesztékek bemarását megadott mélységben. Bár a maximális 2500 fordulat köztudottan kevés az ilyen jellegű munkák végzéséhez, szükség esetén és csak faanyagok megmunkálásánál a Rexon Vario erre is alkalmas, igaz szűk határok között. Nem az ereje, hanem a fordulatszáma hiányzik hozzá, hiszen a kétélű famaró szerszámokhoz legalább 5000 fordulat szükséges. Ám ennek ellenére éles szerszámmal, jó megvezetéssel él- és más csaphornyok kialakítása, élek fazonmarása is megoldható a géppel, csak az anyag előtolását kell megfelelően redukálni. Mi pl. 30 mm átmérőjű pántfészek maróval készítettünk hosszúkás, mart fészkeket (14), barkács-maróval hornyoltunk fel fenyőléceket, sikerrel. E munkák során a munkadarabokat két oldalról vezetékléccel biztosítottuk elmozdulás ellen, és az eredmény így már kielégítő volt. A forgácselszívásról ajánlatos gondoskodnunk.
Tapasztalatainkat összegezve, a Rexon Vario Line asztali oszlopos fúrógép pontosság és kezelhetőség szempontjából jól vizsgázott. Igényes barkácsoló-, de még inkább komolyabb szakipari munkákat végző kisiparosok, szerelő műhellyel rendelkező szakszolgáltatók érdeklődésére tarthat számot ez a gép. Forgalmazója: a Király-Torma Kft., 1151 Budapest, Mogyoród útja 12-14., telefon/fax: 307-3800.