Fűfelületek felújítása

Újrafüvesítésre várnak általában a kisebb-nagyobb vakondtúrások, vízmosások, gépkocsi keréknyomok és más apróbb-nagyobb hiányok is. Ezek esetében a legegyszerűbb megoldás a felszíni talajegyengetés és az esetleges talajhiányt pótló földterítés utáni fűmagvetés, vagyis az újravetés. A foltokban kitépett, a gyomoktól ugyan megtisztított, de a gyomnövények eltávolításával feltűnően hiányossá vált - különben egészséges, életerős - füves felületeket szintén fűmaggal felülvetve lehet újjávarázsolni. Ezt kell tennünk a kitaposott helyeken is.
A felülvetéssel történő felújításhoz a szükséges gyomirtás után a talajfelszínt erős fogú gereblyével jól fel kell lazítani, porhanyítani. Erre a fellazított felületű talajra lehet azután vetni a fűmagot. Ilyenkor elegendő a szokásos fűmag adagnak a fele is, ami általában 4-5 dekagramm négyzetméterenként. A hiányok helyén a lehető legegyenletesebben elszórt fűmagot gereblyézzük, a gereblye fogas részével szinte ütögessük bele a talajba (1). Még jobb megoldás, ha négyzetméterenként fél-egy kilogramm finoman rostált komposztfölddel betakarjuk az elvetett fűmagot. Ezt követheti a hengerezés vagy lelapogatás (2), majd az öntözés.
A felújító fűmagvetés akkor válik igazán időszerűvé, amikor a nyár elmúltával már nem kell számítani kifejezetten szárító, meleg időjárásra. Hasonlóan az ekkor szokásos füvesítéshez, a felújítás is ilyenkor a legeredményesebb. Késlekedni viszont nem szabad, mert a kikelő fűnek még meg kell erősödnie a tél beköszöntéig.
A vetéshez gyakran szegélykiigazítás is társul. Ez a füves felületek széleinek a virágfoltokba, útfelületbe történő benövéseit hivatott megszüntetni. A gyepszélek kijelölésének és lehatárolásának leghatékonyabb eszköze a gyepszélhatároló lemezcsík, amely műanyag hullámlemez csíkhoz hasonló, és már a füvesítéskor alkalmazható. A tartani kívánt határokat mindig előre jelöljük ki kitűző zsineggel. Az egyenesre vágandó szakaszrészeknél deszka is lefektethető. A túlnőtt gyepszélek feszes zsineg, még inkább deszka mentén, élesre reszelt élű ásóval, rövid szakaszokon pedig erős pengéjű késsel jól levághatók. Ezek más helyütt alkalmasak lehetnek foltok kitöltésére, de komposztba kerülve is jól hasznosulnak.
A mohosodás orvoslása is szükséges. Erről a gyepszellőztető gépek kapcsán részletesebben is írunk, de ilyen speciális eszközök hiányában legalább vasvilla vagy ásóvilla leszurkálásával (kötöttebb talajon akár 15 cm mélységben, egymástól 15-20 cm távolságban) szellőztessük a talajt (3). Könnyebb, homokos talajon csak 5 cm mélyen és mindössze 30-40 cm-enként szükséges a szellőző lyukak mélyítése. A lyukak komposzttal történő feltöltése különösen hasznos. Ha nem várható csapadék, egy alapos beöntözés se maradjon el.
Ezt követően - egy előzetes talajvizsgálat eredménye szerint, de négyzetméterenként legfeljebb fél kilogrammnyi mennyiségben - szórjunk egyenletesen mésziszapot, vagy szénsavas meszet a talajra. Hasonlóan eredményes és veszélytelen eljárás, ha 15 rész kénsavas ammóniák műtrágya, 5 rész vasgálic és 100 rész durva homok keverékét terítjük a talajra. Négyzetméterenként 10 dekagramm mennyiséget használjunk ott, ahol a mohásodás mutatkozik. Mindenképpen szükséges azonban ezek mellett is a hatékony talajszellőztetésről, a harmonikus tápanyagellátásról és szükség esetén a megfelelő vízelvezetésről is gondoskodni.