Redőny motorral

Okosotthonba integrálva

A motoros redőnyöket ún. csőmotorok mozgatják, ezt akár önmagában is meg lehet vásárolni, és beépíteni a redőnytokba, majd fel/le gombokkal működtetni. Ennek azonban önmagában nincs sok értelme, legfeljebb akkor, ha nehéz, nagyméretű redőnyöket kell idős embernek kezelnie, akinek egyszerűen fizikai segítségre van szüksége.

A motoros redőny igazi haszna akkor jelentkezik, ha okosotthon rendszerbe integráljuk a működtetését. Erre már előre kell gondolnunk, akkor, amikor egy új építésnél vagy komoly épület-felújításnál a külső árnyékolókat tervezzük meg. A szakemberek motorizált redőnynél általában az alumínium redőnyt részesítik előnybe, mert a műanyag redőnynek a szél könnyen arrébb fújja a lamelláit, és ha emiatt megakad, akkor a motor könnyen bedarálja, eltöri a lamellákat.

Ha – akár a későbbiekben – motorizálni szeretnénk a redőnyeinket, akkor ezt az általános villanyszerelési munkáknál előre kell jeleznünk. Sőt azt is, hogy milyen vezérlési rendszerben gondolkozunk. Az áramvezetékeket mindenképpen oda kell vinni a redőnyökhöz, akár bevésve azokat, vagy szerencsésebb esetben az épület külső szigetelése előtt, a szigetelő anyag alatt elvezetve. A hagyományos módja a motoros redőnyöknek a vezetékes változat. Ilyenkor a 3 áramvezeték mellett még 2 vezeték szükséges a fel- és lekapcsolókhoz. Az ilyen kiépítés később könnyen okosíthatók, mert a vezetékes kapcsoló mögé be lehet kötni egy okosrelét, ami a gomb meghagyása mellett is tud működni. Hátránya, hogy eleve úgy kell kialakítani a szerelést, hogy a motortól vezetéket kell húzni a kapcsolóhoz, vésni kell stb.

Vezeték nélküli motoroknál elég a motorhoz áramkiállást kialakítani, utána egy távirányítóval irányítjuk a redőnyt, nem kell kapcsoló sem. Hagyományos rádiófrekvenciás kapcsolós motorokkal azonban csak egyirányú a kommunikáció, ezeket nem könnyű okosítani, legfeljebb a Broadlinkhez hasonló rendszerekkel lehet. Ezeknél azonban csak egyirányú kommunikáció van, nem kapunk semmiféle visszajelzést pl. a redőny helyzetéről, ha nem vagyunk jelen. Ilyen rendszerben ma már nem érdemes gondolkodni.

Újabb okosmotorok főleg Zigbee okosrendszerrel működnek. Itt már kétirányú a kommunikáció, a motor is küld válaszjelet – pl. a redőny pozíciójáról –, így már könnyen tudjuk okosotthon rendszerekbe is bekapcsolni redőnyvezérlésünket, sőt ezek már eleve gyárilag okosotthon kompatibilisek. Persze ettől még van saját távirányítójuk is, amivel ugyanúgy vezérelhetők. Ezekhez kell általában valamilyen központ, ami kommunikál az egyes redőnyökkel és a telefonokkal is.

És itt jön a motoros redőny igazi értelme, amikor a redőnyvezérlést integráljuk az okosotthon rendszerbe. Sokan ezt az okosotthonok kényelmi funkciói között említik, azonban intelligens ház vezérlő rendszerekkel összekapcsolva ennél sokkal többre képesek redőnyeink. Jól beállított programozás alapján nagy segítségünkre lehetnek okosházunk energia-megtakarításában és akár még biztonsági rendszer részeként is szerepet kaphatnak.

Vezérlési oldalról a redőnyök irányítása történhet egy fali nyomógomb, egy okoseszköz (okostelefon, tablet, laptop, PC stb.), érintőképernyős fali vezérlő vagy akár egy távirányító által. Egy intelligens otthonban lehetőségünk van a redőnyök számára akár önműködő folyamatokat is beállítani. Képes a rendszer betájolni otthonunkat, és a nap követésével mindig a megfelelő árnyékolókat húzza le. Reggel ébresztőóraként is üzemelhet az árnyékolásvezérlés, így beállított időpontban automatikusan – a redőny fokozatos felhúzásával – segítheti reggeli ébredésünket.

Különböző érzékelőkkel tovább bővíthetjük az automatikus árnyékolásvezérlést. Kültéri fényérzékelő használatával megadott fényérték mellett történik meg az automatikus redőnymozgatás, de ha szeretnénk akár beltéri fényérzékelőket is csatlakoztathatunk az intelligens ház rendszerhez, ami által kültéri és beltéri fényértékek különbsége alapján is történhet a vezérlés. Hasznos funkció lehet, ha a redőnyök mozgatását összekapcsoljuk okosotthonunk fűtési vagy hűtési rendszerével, így a központ úgy mozgatja az árnyékolókat, hogy azok elősegítsék a fűtési vagy éppen hűtési rendszer energiatakarékos működését. Ha kint nagyon süt a nap, és beltéren hűtési igény van, akkor az okosotthon rendszer lejjebb húzza a redőnyöket annak érdekében, hogy gátolja a napsugarakat.

Az okosotthonok egyéb vezérlési mechanizmusainak csak a képzelő erő szab határt. A csoportos redőnyvezérlés például akkor hasznos, ha nem minden esetben szeretnénk minden helység minden egyes redőnyét külön-külön mozgatni, hanem csak bizonyos esetekben. A programozhatóságnak köszönhetően meg tudjuk adni, hogy adott szituációban, vagy adott nyomógomb megnyomásával melyik árnyékolókat hozzuk mozgásba.

Egy intelligens házban – ha az árnyékolásvezérlés is részét képezi okosotthon rendszerünknek – redőnyeinket, zsaluziá­inkat vagy napellenzőinket is vezérelhetjük távolról. Ha a rendszer számára nincs előre beállított időpont vagy bármilyen egyéb feltétel, a központi kezelőn keresztül mi magunk is vezérelhetjük az árnyékolóinkat anélkül, hogy haza kellene mennünk a munkahelyünkről, vagy vissza kellene fordulnunk az autóval. Csak az applikációba kell belépnünk és megnyomnunk a gombot.