Megelőző faanyagvédelem

Hogyan lehet a beépített faszerkezetek megelőző védelmét biztosítani? A látható, vagyis hozzáférhető szerkezeteknél viszonylag egyszerű a helyzet, mert azok anyagvédelmét, felületkezelését ill. felújítását általában különösebb nehézségek nélkül meg tudjuk oldani. Más a helyzet a nem látható, takart szerkezeteknél, amelyeknél már a beépítés előtt gondoskodnunk kell a hosszú távú faanyagvédelemről. Ilyenek, pl. a tetőszerkezet egyes részei a tetőtér-beépítésnél, faházak tartószerkezetei stb.
A faanyag védelme a szerkezet megfelelő kialakításával kezdődik. Ez az építész, ill. a kivitelező feladata, amikor is ügyelni kell az olyan részletekre, mint a megfelelő átszellőztetés, a fedések beázásmentessége stb. Ez azért fontos, mert a kártevők egyik életfeltétele a víz, és teljesen mindegy nekik, hogy ez a beázás, páralecsapódás vagy esetleg csőtörés útján kerül a szerkezetbe.
Más a helyzet a rovarkártevőkkel, mert ezek viszonylag alacsony fanedvesség-tartalom esetén is képesek megtelepedni. Itt általában a kémiai faanyagvédelem a megoldás.
Erre nagyon hatásos, egyszerű, környezetkímélő és nem utolsósorban olcsó megoldást nyújt a Basilit-B faanyagvédőszer.
Ez egy folyékony alakú sókoncentrátum, melyet megfelelő hígítás után különféle technológiákkal lehet a fa felületére, ill. anyagába juttatni.
A Basilit-B. ún. B típusú faanyagvédőszer, ami azt jelenti, hogy a hatóanyaga bórsav. A szervetlen bórvegyületek a világ számos táján központi szerepet játszanak a faanyagvédelemben, mert miközben a gombák és a rovarok ellen kitűnően hatnak, az emberre nem mérgezőek. A faanyagvédőszerek egyetlen olyan csoportjában tartoznak, amelyek tagjai nem esnek alkalmazási korlátozás alá. Nagyon kedvező az ár-teljesítmény arányuk is.
A fa felületén nem fixálódik, ezért csak takart faszerkezetekre alkalmas, így mint ahogy fentebb már említettük, a tetőszerkezet különböző elemeihez kiváló. Hatékonyan véd gombásodástól (korhadás, kékülés), megelőző védelmet biztosít a rovarok ellen. Felhordási mennyiség: 30 g/m2, illetve 2 kg/m3, a tömény anyagból. Felhordható mázolással, merítéssel, áztatással. Permetezéssel való felhordása általában nem ajánlott, mivel biocid hatóanyagaik miatt a permetköd veszélyezteti az egészségünket, ill. a környezetet. Ezt csak olyan esetben szabad alkalmazni, amikor már kész szerkezeteket akar valaki kezelni, és más módszerrel nem lehet elvégezni a munkát. Ilyenkor természetesen megfelelő védőeszközöket kell használni, és biztosítani kell a megfelelő szellőzést. Használat előtt vizes oldatot kell készíteni, melynek koncentrációja - a felhasználás módjától függően - 10-20% legyen. A szer alkalmazható lakótérben is.
 

Hogyan érdemes a gyakorlatban elvégezni a faanyagok kezelését?

A leghatékonyabb megoldás a merítés. Ennek a legegyszerűbb módja, hogy deszkából készítünk egy olyan méretű vályút, amelybe a leghosszabb anyag is belefér. Ezt aztán legalább 2 réteg fóliával kibéleljük. A teknő alá is terítsünk fóliát, hogy megakadályozzuk a szer talajba jutását. Beállítjuk az oldat koncentrációját, majd beleöntjük a kádba. A faanyagot kész méretre kell munkálni, majd azt az elkészített teknőbe belemártjuk. Legalább 10 percig az oldatban kell hagyni a faanyagot. Merítés után a fát szintén fólián, lécek között rakásolva hagyjuk megszáradni. A kész rakatokat az eső ellen védeni kell!
Az időjárásnak kitett faanyagokat, pl. a kerítéseket, pergolát stb., a kezelés után át kell festeni, hogy a szer kioldását megakadályozzuk. Erre kiválóan alkalmas, pl. az új Xyladecor.
A Basilit-B ugyan enyhén sárgásra színezi a faanyagot, de ha azt szeretnénk, hogy határozottan lehessen látni a kezelés megtörténtét, bármilyen porfesték ill. paszta oldathoz történő keverésével ezt is megoldhatjuk. Ügyeljünk arra, hogy az utántöltéshez ne csak vizet, hanem bekevert oldatot használjunk!
A munka végeztével a maradék anyagot jól zárható edénybe kell önteni, és meg kell őrizni egy következő felhasználáshoz.
Ha valaki veszi a fáradtságot és elvégzi ezt az egyszerű műveletsort, biztos lehet abban, hogy az évek munkájával létrehozott értékei nem válnak a különféle kártevők martalékává, így azoknak más táplálékforrás után kell nézniük.

Körmendy Gábor