Csomagtartó az utánfutón

A képünkön bemutatott csomagtartó egy adott típushoz készült, ám a keretének méretei, továbbá a csomagtartó magassága más utánfutókhoz is könnyűszerrel hozzáigazítható. Anyagait, 12/16 mm-es lágyacél csövet, 35x35 mm-es szögacélt és 5x20 mm-es laposvasat, legkönnyebben a fémanyag telepek valamelyikében vásárolhatjuk meg, és ha a hegesztést is magunk tudjuk elvégezni, a csomagtartó elkészítéséhez még szakember segítségét sem kell igénybe vennünk.
Munkánkat az utánfutó oldalainak élére csavarozható keret kialakításával kezdjük el. Darabjainak hosszát azonban úgy válasszuk meg, hogy a szögacél belső oldalaira még a kb. 2x15 mm-es, nyílászárók réstömítéséhez használatos öntapadó szilikongumi szalagok is elférjenek. A szögacél darabokat 45 fokban ferdére vágott végekkel kell egymáshoz hegesztenünk. Ha az utánfutó zárható fedéllel ellátott, akkor a csomagtartó kerete majd ennek a szélére illeszkedjen, és az esetleges oldalmerevítő domborítások helyén vágjunk nyílásokat a szögvas keret vízszintes szárába. A keretet négy-hat M6-os anyáscsavarral fogassuk a tetőhöz.
A nyitott utánfutóknál könynyebb a helyzetünk, ezeknél csak az oldalakhoz kell a keretet átmenő csavarokkal rögzítenünk. Azon viszont érdemes elgondolkodnunk, hogy a rakodás megkönnyítése érdekében a csomagtartót a vonóhorog felőli végén nem célszerűbb-e két erős csuklópánttal felnyithatóvá tennünk. E megoldásnál viszont a csomagtartót a hátsó oldalon majd két gyorsan oldható békazárral kell rögzíteni.
A keret elkészülte után magát a csomagtartó vázát állítsuk össze. Anyaga 12/16 mm átmérőjű acélcső, amelyből a rakfelületét és az oldalmagasító keretét is kialakíthatjuk. Először e két utóbbi alkatrészt formáljuk meg. Hosszuk azonos a keretével, és nagyon hosszú szárú U betűhöz hasonlatosak. Problémát a félkerek hajlítás okozhat, mert ezt melegen lehet csak kialakítani. PB-palackos keményforrasztó készülékkel azonban a felhevítése sem okoz gondot. A csövet előzőleg töltsük meg száraz, jól tömörített homokkal, és mindkét végét zárjuk le fadugóval. A hajlításhoz készítsünk elő egy 68-70 mm átmérőjű csődarabot, majd fogjuk be satuba, melléje pedig a hajlítandó csövet. Ezt hevítsük fel vörös-izzásig, majd lassan hajlítsuk félig a maganyag köré. Nem árt, ha az így kialakított idom szárai kissé összetartóak, mert kissé visszahúzva párhuzamossá tehetjük. A csőidomokból ezt követően távolítsuk el a homokot, és hosszukat fűrészeljük méretre.
Az összekötő csöveket nem szükséges melegen meghajlítanunk. A csöveket némi ráhagyással daraboljuk le, majd satuba fogva, a végüktől kb. 150 mm-re hajlítsuk le 5 foknyit. A másik oldalon is szükséges hajlítást úgy végezzük el, hogy az egyenes középső szakasz 680 mm hosszú legyen. A kész elemet pedig úgy szabjuk méretre, hogy a hajlítások közötti szakasz középfelezőjétől jobbra-balra mérjük fel a teljes hossz felét. A hajlított összekötők végét íveltre reszelve illesszük az oldalmagasítók palástjához, majd mindegyiket hegesszük azok alsó szárához. E művelethez természetesen minden elemet pontosan be kell állítanunk. Ezt egy nagyobb faforgácslapon végezzük el, és a darabokat elmozdulás ellen lágyacél huzalokkal szorosan összefogva biztosítsuk. A hegesztések helyén ajánlatos a vázat téglára állítanunk.
A csomagtartóra ezt követően oldalanként négy, laposvasból leszabott lábat kell hegesztenünk. A lábakat előbb az oldalmagasító keretek aljára, a csőpalástok közepére, merőlegesen beállítva hegesszük fel. Az oldalmagasító szárai közé szükséges távtartó vasakat is most hegesszük fel. A laposvas darabok beállítása nem könnyű, de a satuba fogott csővázra könnyebb a laposvas lábakat és a távtartókat egyenként beállítva felhegeszteni. A magasító lábakkal ellátott csomagtartót, ezt követően állítsuk a szögacél keretre, a külső éleitől 15 mm-re, majd mindegyik lábat körbehegesztve fogassuk a keretre. Ha szükséges, egyik vége felől behegesztett, átlósan beillesztett merevítő támvassal is erősítsük meg az egész vázszerkezetet.
A hegesztési varratok felületét mindenhol reszeljük homorúra, majd huzalkefével koptassuk le az egész vázról az eloxidálódott réteget. A csomagtartót teljesen vonjuk be korróziógátló festékkel, majd két-háromszor fújjuk be ezüst keréktárcsa festékkel. A bevonat megszáradása után a szabad csővégeket zárjuk le műanyagdugókkal, és a csomagtartó vázának aljára ragasszunk széles öntapadó szilikongumi réstömítő szalagot. Ez jelentően csökkenti a csomagtartó menet közbeni vibrációját, és egyben a lemezfedél szélének a bevonatát is óvja a sérülésektől. A kész csomagtartót végül vagy a lemezfedél peremére, vagy az utánfutó oldalainak az élére helyezve csavarozzuk fel. Ez utóbbi esetben azonban a felerősítő csavarok helyét az oldalak felől kell kifúrnunk, és a szögvas keretet az oldalakhoz csavarozva rögzíteni.

Anyagszükséglet