Mobilizált avarégető

A tavasz biztos jele, hogy egyre több kertből szál fel füstoszlop. A szomszédok morgolódnak érte, hiszen a füst kaparja a torkukat, ám csak akkor háborodnak fel - joggal - ha a szél még a pernyét is szanaszét hordja. Másnap azután az ő portájukról száll fel a füst, majd a pernye, és a dolgok ily módon kiegyenlítődnek.

Az ilyen avaros adok-kapok eseteket azonban el is lehet kerülni, ha van avarégető kályhánk. Sőt akkor az igazi, ha oda gördíthetjük, ahol éppen begyűjtendő avarhalmunk van, elégetését pedig kertünk távoli részében végezhetjük el. S talán még az is elképzelhető, hogy a szomszédnak is kölcsönadjuk, hogy ne füstöljön az orrunk alá.
Egy ilyen kis házi égetőműhöz nem kell sok anyag, hiszen a kazánja egy kivénhedt fémhordó, amelynek alsó részét több nagyobb lyukkal tegyük szellőssé. A hordó tolószéke már kissé több munkát igényel, ennek alkatrészeit 5x40-es laposvasból hajlítsuk meg, darabjait pedig csavarokkal, vagy szegecsekkel is összeerősíthetjük. A hordszék végső soron egy alsó tartóhevederből, a hordót körülvevő két abroncsgyűrűből áll, amelyet leszerelhető tolókar-pár, egy kiszuperált gyerekkerékpár villa és a hozzávaló küllős abroncs egészít ki. A futóművet az abroncsgyűrűre hegesztett csőnyak segítségével fogathatjuk fel, mégpedig a villaszár középső csőtengelyének a megkurtítása után. A villát egy M10-es csavarral és szárnyasanyával rögzíthetjük a fészkébe. A tolókarokat akár gázcsőből is kialakíthatjuk. Felül egy laposvas darabbal kössük össze a két, alakra hajlított csövet, alul pedig egy 5x100x150 mm-es vaslapra hegesszük rá a karok végét. A tolókar szerelvényét meg M12-es, szárnyasanyás csavarral rögzítsük a hordókazánt körülölelő laposvas keretre. Használaton kívül az "égetőmű" hordszékéről szereljük le a tolókarokat és a villát, így viszonylag kis helyen is elácsoroghat a fészer, vagy a szerszámoskamra egyik sarkában. Ha pedig így tavasszal, vagy ősszel szükségünk van rá, percek alatt mobilizálhatjuk. Amennyiben a hordónak levehető fedele is van, az égetés hatásfokát és a füst jobb elvezetését e fedélre szegecselt hosszú kályhacsővel fokozhatjuk. Használatkor vegyük figyelembe a szél irányát, és ne tömjük meg túlságosan a kerti szemétégetőt, mert akkor - ha tetszik, ha nem - okádni fogja a füstöt. A hordó huzatát az alsó lyukak nagyságával, de még inkább a sűrítésükkel növelhetjük. A füstcső is ezt a célt szolgálja, így tökéletesebb lesz a hordóban az égés. Hamarabb elhamvad az őszi avar és más éghető hulladék, s füstöt sem kell nagyon nyelnünk. Avarégetőnket azonban soha ne használjuk festékes dobozok, műanyag csomagolóeszközök, és más veszélyes hulladéknak minősülő anyagok elégetésére, mert a nem kellően tökéletes égéskor fokozott mértékben szabadulnak fel az egészségünkre veszélyes mérges gázok. Házi égetőművünk avar és kerti hulladékok elhamvasztására való, nem általános hulladék megsemmisítő, tehát ennek megfelelően is használjuk, s akkor nem fogunk benne csalódni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: avarégető, avar

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Ötletek a lehullott falevelek felhasználásához

Az őszt és a levelek hullását van, aki nyűgként éli meg, hiszen össze kell szedni, csak a munka van vele. Ám néhány dologra felhasználható „a növények ősszel levedlett ruhája”.


Intelligens kéziszerszámok jönnek

Okostelefonon és számítógépen keresztül szabályozhatóak az ütvefúrók és csavarbehajtók, ésa felhőbe mentik az elhasználódásukra vonatkozó szervizadatokat. A Milwaukee® új technológiája megnöveli...