Mobilizált avarégető

A tavasz biztos jele, hogy egyre több kertből szál fel füstoszlop. A szomszédok morgolódnak érte, hiszen a füst kaparja a torkukat, ám csak akkor háborodnak fel - joggal - ha a szél még a pernyét is szanaszét hordja. Másnap azután az ő portájukról száll fel a füst, majd a pernye, és a dolgok ily módon kiegyenlítődnek.

Az ilyen avaros adok-kapok eseteket azonban el is lehet kerülni, ha van avarégető kályhánk. Sőt akkor az igazi, ha oda gördíthetjük, ahol éppen begyűjtendő avarhalmunk van, elégetését pedig kertünk távoli részében végezhetjük el. S talán még az is elképzelhető, hogy a szomszédnak is kölcsönadjuk, hogy ne füstöljön az orrunk alá.
Egy ilyen kis házi égetőműhöz nem kell sok anyag, hiszen a kazánja egy kivénhedt fémhordó, amelynek alsó részét több nagyobb lyukkal tegyük szellőssé. A hordó tolószéke már kissé több munkát igényel, ennek alkatrészeit 5x40-es laposvasból hajlítsuk meg, darabjait pedig csavarokkal, vagy szegecsekkel is összeerősíthetjük. A hordszék végső soron egy alsó tartóhevederből, a hordót körülvevő két abroncsgyűrűből áll, amelyet leszerelhető tolókar-pár, egy kiszuperált gyerekkerékpár villa és a hozzávaló küllős abroncs egészít ki. A futóművet az abroncsgyűrűre hegesztett csőnyak segítségével fogathatjuk fel, mégpedig a villaszár középső csőtengelyének a megkurtítása után. A villát egy M10-es csavarral és szárnyasanyával rögzíthetjük a fészkébe. A tolókarokat akár gázcsőből is kialakíthatjuk. Felül egy laposvas darabbal kössük össze a két, alakra hajlított csövet, alul pedig egy 5x100x150 mm-es vaslapra hegesszük rá a karok végét. A tolókar szerelvényét meg M12-es, szárnyasanyás csavarral rögzítsük a hordókazánt körülölelő laposvas keretre. Használaton kívül az "égetőmű" hordszékéről szereljük le a tolókarokat és a villát, így viszonylag kis helyen is elácsoroghat a fészer, vagy a szerszámoskamra egyik sarkában. Ha pedig így tavasszal, vagy ősszel szükségünk van rá, percek alatt mobilizálhatjuk. Amennyiben a hordónak levehető fedele is van, az égetés hatásfokát és a füst jobb elvezetését e fedélre szegecselt hosszú kályhacsővel fokozhatjuk. Használatkor vegyük figyelembe a szél irányát, és ne tömjük meg túlságosan a kerti szemétégetőt, mert akkor - ha tetszik, ha nem - okádni fogja a füstöt. A hordó huzatát az alsó lyukak nagyságával, de még inkább a sűrítésükkel növelhetjük. A füstcső is ezt a célt szolgálja, így tökéletesebb lesz a hordóban az égés. Hamarabb elhamvad az őszi avar és más éghető hulladék, s füstöt sem kell nagyon nyelnünk. Avarégetőnket azonban soha ne használjuk festékes dobozok, műanyag csomagolóeszközök, és más veszélyes hulladéknak minősülő anyagok elégetésére, mert a nem kellően tökéletes égéskor fokozott mértékben szabadulnak fel az egészségünkre veszélyes mérges gázok. Házi égetőművünk avar és kerti hulladékok elhamvasztására való, nem általános hulladék megsemmisítő, tehát ennek megfelelően is használjuk, s akkor nem fogunk benne csalódni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: avarégető, avar

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Intelligens kéziszerszámok jönnek

Okostelefonon és számítógépen keresztül szabályozhatóak az ütvefúrók és csavarbehajtók, ésa felhőbe mentik az elhasználódásukra vonatkozó szervizadatokat. A Milwaukee® új technológiája megnöveli...


Hasznos tanácsok a rozsdamentesség megőrzéséhez

Látszólag ellentmondásos témát feszegetünk most, hiszen, hogy is lehetne valamit rozsdamentesnek nevezni, ami hajlamos rá, hogy megrozsdásodjon?!