Kedvelt szobanövények

A ház klímája

A belső terek klímaviszonyainak jellemzésére öt klímatípust különböztetünk meg. Ha tartósan szép növénydíszt szeretnénk, feltétlenül vegyük figyelembe az adott növény hőmérséklet- és fényigényét. Növényösszellításoknál pedig arra is ügyeljünk, hogy valamennyi növény környezeti igényei hasonlóak legyenek.
1. típusú klíma: meleg, napos
2. típusú klíma: meleg, félárnyékos
3. típusú klíma: meleg, árnyékos
4. típusú klíma: hűvös, napos
5. típusú klíma: hűvös, félárnyékos
Melegnek tekintjük azt a helyiséget, amelynek hőmérséklete 16-22 °C között van.
Naposnak számít az a hely, amely egész nap, vagy a nap egy részében teljes, közvetlen napfényt kap. A déli ablakokat a nap jó részében éri a napfény. A keleti tájolásúak reggel, a nyugatiak pedig délután kapnak néhány órás napsütés. A napsugárzás erőssége a helyiség földrajzi fekvésétől és az évszaktól is függ. A déli tájolású ablakok erősebb napfényt kapnak, de a napsugarak nem jutnak olyan mélyen a szoba belsejébe, mint a keletre vagy nyugatra néző helyiségekben. Nagyobb vízfelületek mellett, valamint déli fekvésű területeken a visszaverődés miatt nagyobb a fényerősség, ezért a nagyméretű ablakok előtt árnyékoló felszerelése szükséges, hogy a növények földje ne száradjon ki túl gyorsan, és leveleik ne perzselődjenek meg.
Ezt a fajta erős fényt kedvelik a kaktuszok, pozsgások, a kemény levelű broméliák és bizonyos virágos növények.
Félárnyékos az a hely, amely szűrten kapja a napfényt, redőny, zsalu vagy az ablak előtt álló fa miatt. Napos ablakok mögött 1-1,5 m távolságra levő hely is félárnyékosnak számít, hiszen ide közvetlen napfény nem ér, mégis világos. Kevés növény bírja a tűző napfényt. Általában némileg kevesebb napfény nem árt meg a növénynek. A félárnyékot kedvelik a trópusi vidékekről származó lágyszárú növények, a dracénák, a pálmák, a bunkóliliomok, a puha levelű broméliák és a tenyéraráliák.
Az árnyékos felületek a déli ablakoktól 1,5-2 m távolságban, többnyire az oldalfalak mentén, vagy világos északi ablak közvetlen közelében fekvő részek. Az árnyékos hely csak visszavert, szórt fényt kap, amely a napos helyre jutó fénymennyiségnek mintegy 25 %-a. Az ilyen helyeket kedvelik a trópusi dzsungel levélboltozata alól származó növények. A trópusokon a nappalok átlagosan hosszabbak, mint az északi féltekén, ezért téli hónapokban ezek a növények világosabb helyre helyezhetők. A virágos növények és a tarka levelű fajok nem kedvelik az árnyékos környezetet.

Növények a lakásban

A kép (I.) bal oldalán dekoratív agyagcserépben növő kukoricalevél (1) meglehetősen igénytelen növény. Hűvös, félárnyékos helyet kedvel, de elviseli a legmagasabb hőmérsékletet, a hőmérséklet-ingadozást és a fényszegénységet. A növény legnagyobb magassága és szélességek kb. 1 méter. Tavasszal és nyáron kéthetenként tápoldatozzuk. Télen mérsékeltebben öntözzük. Kb. háromévenként szükséges átültetni Florasca C földkeverékbe. Idősebb növényeknél csak a fölső földréteget újítsuk meg.
Kedvelt szobanövény a közönséges borostyán (2). Számos fajtával rendelkezik, amelyek levélalakban, színben és struktúrában igen különbözőek. Ha polcra, vagy mint a képen látható, állványra helyezzük, mutatós csüngő növény, de megfelelő támasztékon kúszó termetűvé is nevelhetjük. Tartósan hűvös, félárnyékos helyen érzi jól magát. Gyorsan növő növény. Hajtáscsúcsait csípjük ki, hogy bokrossá váljék.
A kép jobb oldalán látható széthajló növekedésű, csüngőágú fikusz (3) félárnyékos, meleg helyet kedvel. Gyengéden visszahajló ágai, fényes-zöld, finoman kihegyezett csúcsú, elliptikus levelei miatt legelegánsabb fikusz, amely modern, vagy stílbútorokkal berendezett szobákban egyaránt jól mutat. Több tarka levelű fajtája is ismert. Fényszegény helyen leveleit lehullatja. Télen a szokásosnál mérsékeltebb öntözést igényel.
A fal mellett fonott kosárba ültetett szobapáfrány (4) meleg, árnyékos helyet kedvel. Dús növekedésű, kecses alakú növény. Kard alakú, szárnyalt levelei igen változatosan, a levélszárnyak fajtájától függően keskenyebbek vagy szélesebbek, különböző mértékben fodros szélűek.
A II. képen látható buzogányfa (5) bizarr megjelenésű növény. Jellegzetes, palack alakúan megvastagodott fás törzséből erednek dús üstökben álló, keskeny szálas, ívben visszahajló levelei. Meleg, félárnyékos helyet kedvel, igen lassú fejlődésű. Jól fejlődik a központi fűtésű szobákban is. Óvakodjunk a túlöntözésétől, mert az elpusztíthatja a növényt.
A III. képen mutatós növény-összeállítást láthatunk. A kehelyvirág (6) leveleinek rajzolata olyan, mintha kézzel festették volna. A tarka ananász (7) erőteljes, élénk színű levelei kecsesen széthajlanak. Nagyméretű, feltűnően szép, tömött levélrózsái egyedei klasszikus stílbútorok között különösen jól mutatnak. Öt-hat éves korban a növény feltűnő rózsaszínű virágzatot fejleszt. A hegyipálma (8) kecses, ívben széthajló levelei könnyeddé teszik az összeállítást. A háromszínű dracéna (9) keskeny szálas leveleit halványsárga és kárminrózsaszín csíkok díszítik. Télen mérsékeltebb öntözést igényel. A csodacserje (10) feltűnő, tarka színű trópusi növény. A fiatal levelek eleinte zöldek, később sárga, narancsszínű, tűzpiros, bíborlila színű szabályos vagy szabálytalan foltokkal tarkítottak.
A nyíllevél (11) érdekessége, hogy levelei életkorával együtt változnak. A fiatalkori levelek egyszerűek, nyíl alakúak, az idősebben ujjasan összetettek.
Népszerű szobanövény a IV. képen látható csíkos csokrosimola (12). Keskeny, ívben hajló levelein a főér mentén széles fehér vagy halványsárga csík húzódik. Hosszan lecsüngő szárain sok kis sarjnövényt fejleszt. A csíkos csokrosimola legszebben magas talpazatra állítva mutat. Edzett, nagy tűrőképességű növény. Legjobban a hűvös, félárnyékos helyet kedveli, de melegebb helyiségekben, különböző fényviszonyok között, kevesebb öntözéssel is megfelelően fejlődik.
Az V. képen látható nagylevelű fajok közé tartozó agancspáfrány (13) lehajló levelei akár a 90 cm-es hosszúságot is elérhetik. Az idősebb növényeket úgy is nevelhetjük, hogy a földlabdát rostos tőzeggel burkolva fakéregre erősíthetjük.
A pellea (14) szárnyalt levelei csaknem vízszintes síkban terülnek szét. A levél-szárnyacskák szokatlanok, bőrszerűek. Sorba rendeződve ülnek a merev levélgerincen, súlyukkal ívben lefelé húzva azt. Nagyon jól mutat különböző levélstruktúrájú növényekkel társítva.
A radoli???-vénuszfodrocska (15) kecses alakja jól harmonizál más dísznövényekkel. Lazítja a növény-összeállítások körvonalait. Kis egyedeit floráriumba is ültethetjük. Meleg, árnyékos helyet kedvel.
Igazi különlegesség a VI. képen látható csónakorchidea (16). A kosborfélék családjába tartozó növény levelei hosszúak, szalagszerűek, zöldek. A virágok tavasz végétől nyárig nyílnak, piros, rózsaszín, sárga vagy fehér színűek. Világos helyet igényel. A virágzás eléréséhez elengedhetetlen, hogy a növényt tavasz végétől ősz elejéig szabadba helyezzük.